• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Képregény

Képregény olasz módra, avagy kérdések és válaszok a Fumettiről

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Nálunk is egyre több jelenik meg ezekből a nagyon egyedi, de nagyon jól megközelíthető szórakoztató kötetekből, amelyekre a beavatottak lazán azt mondják, hogy fumetti. Mi ez tulajdonképpen? És miért jó olvasni?

Fumetti… Hirtelen nem is tudom hová tenni… Pizzafajta? Olasz focista? Tudom már! Horrorképregény!

Nem talált, de nem rossz tippek. A fumetti az olasz képregények gyűjtőneve (a fumetto szó eredeti jelentése kis füstfelhő – erre hasonlítanak a szóbuborékok). Tehát annyira olasz, mint a pizza, és van annyira karakteres, mint az olasz focikultúra. Horror pedig természetesen szerepel a palettán, ami rendkívül széles, a szerzői művektől a szédületes mennyiségű populáris sorozatig. A hozzánk eddig eljutott olasz képregények ismeretében a fumetti leginkább az olasz szórakoztató képregénnyel azonosítható.

Suttogó szél

Suttogó szél

Ja, így már megvan. Fekete-fehér kötetek, realisztikus rajzok, retro feeling.

Tulajdonképpen igen. Különböző megfontolások alapján Olaszországban a színes füzetek helyett a hosszabb terjedelmű, fekete-fehér kivitelű (így elérhető árú) kötet lett a sorozatok havonta megjelenő alapegysége. A realisztikus stílus inkább klasszikus, mint retro. Sőt, ha a hősök és az alaptematikák alapvetően nem is, de a konkrét cselekmények, sőt helyenként még a vizuális világ is folyamatosan megújulnak, frissülnek. Futnak persze színes sorozatok is, illetve elkészülnek klasszikusok színezett változatai, de nem ezek a legjellemzőbbek.

Tex

Tex

De az ugye igaz, hogy horrorból van a legtöbb az olaszoknál?

Nem, ez egyáltalán nem igaz, még akkor sem, ha nálunk a Dampyr és a Dylan Dog mutatkozott be először, amelyek bővelkednek horrorelemekben is. A legnépszerűbb további szériák közül a Tex hamisítatlan western, a Zagor vegyes kaland és western, a Diabolik sötét thriller, a Dragonero fantasy, a Julia amerikai ízű krimi, a Morgan Lost alternatív világos thriller, a Nathan Never sci-fi thriller, a Suttogó Szél misztikus western, a Martin Mystère titokfejtős kaland. Ezek mindegyike (és még mások is) már bemutatkoztak nálunk is!

Dragonero

Dragonero

Ezek többnyire önálló történetek? Bárhol be lehet kapcsolódni?

Az a jó hír, hogy a legtöbb esetben igen. Az alapkoncepció lényege, hogy havonta legyen egy kb. 100 oldalas, teljes, kerek történet egy adott hőssel vagy antihőssel. Természetesen ezeknek a karaktereknek is kidolgozták az eredettörténetét, de ezeket többnyire különkiadásokban érintik. Illetve előfordulnak visszatérő alakok, ellenfelek, de ilyen esetekben is elvárás a kötetenként lezárt történetegység. Tehát simán belefér, hogy valaki csak néhány epizódot próbál ki pl. a Dylan Dog, Diabolik, Dampyr, Julia sorozatokból, a kötet sorszámától függetlenül, az élmény ugyanaz – kerek, izgalmas történet, a fumetti gazdag ízeivel.

Dylan Dog

Dylan Dog

És mi van azzal, ami nem sorozat?

Ilyen is van bőven, és néhány már nálunk is. Említhetők krimik, mint például A végzet türelme vagy a Visszatérés Berlinbe, vagy az egy kötetben megjelent Coney Island zárt minisorozat.

Coney Island

Coney Island

Ez a Julia tisztára Audrey Hepburn, nem?

De, és ez nem véletlen, mert bizony róla mintázták. A fumetti sorozatainál hagyománya van annak, hogy ismert hollywoodi filmsztárok adják egy-egy hős külső megjelenését. Így tűnik fel a rajzokon pl. Daniel Day-Lewis (Suttogó Szél), Ralph Fiennes (Dampyr), de a Julia vagy a Dampyr esetében a mellékszereplők között is találunk ismert arcokat. Diabolik érdekes kivétel: őt is egy klasszikus filmszínész (Robert Taylor) vonásai alapján rajzolták meg, de innen továbbfejlődve idővel kialakították saját, egyedi karakterét.

Julia

Julia

Mi újság a szuperhősökkel?

Hát, nincs belőlük éppen elég máshol? Az olasz képregénykészítők bölcsen meghagyják ezt a vonalat az amerikai kollégáknak… No persze a legfontosabb sorozatok hősei itt is kiemelkedő képességekkel bírnak, még ha nem is a hagyományos értelemben vett szuperképességekkel. De senkinek nem ajánljuk például, hogy harcba szálljon Zagorral, megpróbálja átverni vagy sarokba szorítani Diabolikot, vagy vámpírként szabadon garázdálkodjon Harlan Draka (Dampyr) környezetében.

Dampyr

Dampyr

Minden szórakoztató fumetti kiadója a Bonelli?

Nem, de érthető, ha sokan így gondolják. A legnépszerűbb olasz szórakoztató képregények többségének kiadója valóban a Sergio Bonelli Editore, de a Diabolik például egy másik vállalat (egyébként egyetlen) sorozata, és léteznek további, jelentős képregénykiadók is arrafelé.

Diabolik

Diabolik

Na és mióta futnak ott ezek a híres szériák?

Elég durván hangzik, de 20-30, vagy akár 60-70 éve! A Diabolik 1962-ben indult, a Zagor 1961-ben, a Dylan Dog 1986-ban, de a rekorder Tex Willer, mert az első kalandja 1948-ban látott napvilágot. Ezt úgy kell érteni, hogy ennyi ideje megszakítás nélkül jelennek meg az újabb és újabb folytatások, alapvetően havi rendszerességgel, de előfordul, hogy még gyakrabban.

Zagor

Zagor

A Bonelli még ma is csak képregényekkel foglalkozik?

Jelen pillanatban még főleg igen, de a kiadó az utóbbi években megkezdte transzformációját a szórakoztató tartalmakat gyártó vállalat pozíciójába. A legfőbb változást az jelenti majd, hogy élőszereplős sorozatok, filmek gyártását is előtérbe helyezik a legfontosabb hősökkel (ez a Bonelli Cinematic Universe). A közeljövőben várhatóak új bemutatók ezen a téren.

A végzet türelme

A végzet türelme

Tulajdonképpen miért lehet rákattanni az olasz képregényekre?

Rengeteg okból. Először is talán azért, mert könnyen érthetőek. Nem kell ismerni hozzájuk tucatnyi karakter viszonyrendszerét, előtörténetét, erősségét, gyengéjét, plusz még a világa sajátosságait is. Ezek a hősök nem az egész univerzumot mentik meg újra és újra, hanem megoldanak egy titkot, lelepleznek egy gyilkost, megmentenek egy bennszülött közösséget, kiszabadítanak egy ártatlan elítéltet, fényt derítenek egy mocskos ügyre, és így tovább. Klasszikus tömegkulturális toposzokból építkeznek, és ezeket formálják lebilincselő történetekké, általában kimagasló rajztudással, biztos kezű dramaturgiával, olyan minőségben, ami lehetővé tette, hogy sok tízezres, vagy akár százezres példányszámban jelenhessenek meg hazájukban még manapság is.

Morgan Lost

Morgan Lost

Gyűjteni is érdemes őket?

Amíg a fumetti Olaszországban még ma is jelentős tömegeket szórakoztat, nálunk jellemzően limitált  példányszámban, elsősorban ínyenc gyűjtőket célozva jelenik meg. Így egyes kötetek hamar ritkasággá válnak, ami tovább növeli különlegességüket…

A cikk eredetileg a Free Képregénymagazin 2. számában jelent meg, amely a Képregénymarket webáruház ingyenes kiadványa.

Kapcsolódó cikkek

Búcsú Böszörményi Gyulától

Jurták, táltosok és revolveres hölgyek – Búcsú Böszörményi Gyulától

A kiváló kortárs és gyerekkönyv író 57 éves volt.

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan

Világirodalmi krónikák 57. – Erich Marie Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan

A háborús regények prototípusa, mely Hemingway-t is megihlette.

Amerikai óriások – A modern amerikai irodalom 12 legendás írója

Avagy, akiket minden könyvmolynak érdemes megismernie.

Weöres Sándor (1913-1989)

Korábban nem publikált Weöres Sándor vers került elő

A költemény 1936-os dátummal keltezve került elő.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Búcsú Böszörményi Gyulától

    Jurták, táltosok és revolveres hölgyek – Búcsú Böszörményi Gyulától

    A kiváló kortárs és gyerekkönyv író 57 éves volt.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. június 22.

    Tét nélküli kísérletnek indult, márkanév lett belőle – 60 éves Pókember

    1962 nyarán jelent meg először Peter Parker a Marvel paneljei közt.

    • 2022. május 5.

    Könyvön kívül, panelen belül – 7 világhírű író, akik kipróbálták a képregényírást

    Bestsellerszerzők a kilencedik művészet képviselői közt.

    • 2022. április 13.

    Albert Camus képregényben? – Így ismertesd meg a francia klasszikust az ifjúsággal

    Avagy ilyen egy közel tökéletes adaptáció.

    • 2022. március 3.

    Tintin atyja képregénybe foglalta a teljes XX. századot – 115 éve született Hergé

    Avagy a cserkész, aki a képregénytörténet egyik legnagyobb sikerét aratta.

    • 2022. január 27.

    A magyar srácok, akik ütőképesen ötvözték a popkultúra két kifulladt sablonját

    Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.