- Kovács Krisztián
- 2022. május 5. | Becsült olvasási idő: 5 perc
Réges-rég túl vagyunk a képregényeket érintő sztereotípiákon (persze ez nem igaz, de minél többet sulykoljuk, talán annál többen elhiszik, segítségképp itt van EZ a cikkünk), így aztán ma már nem meglepő, hogy olyanok tesznek kirándulást a kilencedik művészet terepére, mint Keanu Reeves, Jason Derulo, Danny DeVito, vagy Wesley Snipes, és azt is láthatjuk, hogy az elmúlt 20-30 évben már a világ legismertebb bestsellerírói is kipróbálták, mit tudnak akkor, ha a keretek (vagy panelek) jóval kötöttebbek, mint amihez íróként korábban hozzászoktak.
Patterson elsősorban Alex Cross-krimijeiről ismert, és bár sokáig alig-alig fogytak a regényei, az átütő siker óta a popkultúra egyik legolvasottabb szerzőjének számít több mint 400 millió eladott kötettel a háta mögött. Bár az író igazi terepe a bűnügyi irodalom, de számos más zsánerben, többek közt az ifjúsági irodalomban is kipróbálta magát, Maximum Ride című művét a Marvel adaptálta képregénnyé Narae Lee leginkább a japán mangákat idézi illusztrációval.
A horrorkirály több művéből is készült képregény (Setét Torony, Végítélet), de azokon leginkább csak szakértőként működött közre, ugyanakkor a 2010-ben indult American Vampire széria első öt kötetében kötetenként egy történetet ő maga jegyzett (a másikat a sorozat állandó írója, Scott Snyder), melyet Rafael Albuquerque keltett életre a DC Comics és azon belül is a Vertigo égisze alatt. King azóta nem írt újabb képregényt, noha számtalanszor elmondta, mennyire élvezte a közös munkát.
Lethem neve idehaza kevésbé cseng ismerősen, meglehetősen szürreális apokalipszis-története, az Amerikai amnézia nem aratott osztatlan sikert, ugyanakkor ő írta az Árva Brooklynt is, melyből Edward Norton készített filmet. A közismerten komoly képregényrajongó író végül 2007-ben kapott felkérést a Marveltől, hogy segítsen feléleszteni a Omega the Unknown című szériát, mely olyan jól sikerült, hogy a megjelenést követő évben jelölték a legjobb miniszéria Eisner-díjára is.
Atwood az utóbbi években – hála az HBO adaptációjának – a popkultúra egyik legfontosabb szerzőjévé lépett elő. A szolgálólény meséje, a Testamentumok, A vak bérgyilkos és a Maddadamm-trilógia szerzője hosszú évtizedek óta tulajdonképpen önmagának készít képregényeket, melyekben saját mindennapjaira és küzdelmeire reagál, mintegy feldolgozva azokat, ezt látva pedig a Dark Horse Comics a 2010-es évek elején felkérte a Angel Catbird elkészítésére, mely aztán 2016-ban jelent meg, és azóta komplett sorozattá nőtte ki magát.
A Harcosok klubja szerzője a regény megjelenésekor az amerikai posztmodern egyik legfontosabb szerzőjévé vált. Egyik legújabb vállalkozása sem mindennapi, hiszen régóta tervezte, hogy kultikus műve folytatását képregényalakban írja majd meg, mellyel ráadásul egyfajta furcsa metauniverzumot is épít, hiszen nem csupán legendává érett alakjai tűntek fel újra, de saját magát is önálló szereplőként írta bele a történetbe, melyből eddig három kötete látott napvilágot az elmúlt években.
A tűz és jég dala-széria szerzője 2021-ben jelentette be, hogy Voyaging címmel új képregényen dolgozik, mely saját, Ezer világ című fantasyuniverzumán alapszik, és melynek első kötete még 1977-ben látott napvilágot Dying of the Light címmel. A bejelentés persze óriási vihart kavart a Trónok harca rajongók körében, amiért nem a sorozat hatodik kötetét írja. Martin egyébként nem először adaptálja képregénnyé saját regényét, a Wild Cards a tengerentúlon már komoly sikert könyvelhetett el.
A forgatókönyvíróként is tevékeny Chabon gyerekkora óta a képregények nagy rajongója, és tulajdonképpen saját, 2000-ben megjelent, és Pulitzer-díjat nyert Kavalier és Clay bámulatos kalandjai című regényét adaptálta képregénnyé, mely aztán 2004-ben The Amazing Adventures of the Escapist címmel látott napvilágot három kötetben, majd egy évvel később gyűjteményes kiadásban is.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
1962 nyarán jelent meg először Peter Parker a Marvel paneljei közt.
Avagy ilyen egy közel tökéletes adaptáció.
Avagy a cserkész, aki a képregénytörténet egyik legnagyobb sikerét aratta.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.