• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Superman és a rossz szerződések

Képregény

Panelbotrányok – 5 ádáz viszály a képregények világából

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A képregényalkotók és olvasók hosszú évtizedekkel ezelőtt egy kicsi és zárt közösséget alkottak, melyben mindenki ismert mindenkit, melyben az egyetlen és szent célt az izgalmas és újszerű történetek írása, és azok olvasása jelentette. Persze, ahogy minden, úgy a képregényipar is egyszer el kellett, hogy veszítse a szüzességét, hogy azzá az évi egymilliárd dollárt termelő gazdasági üzletággá váljon, mely végül még Hollywoodot is képes volt gátlástalanul leigázni, hogy éppen az álomgyár legyen az, mely kiszipolyozza belőle azokat az ötleteket, melyek egykor pusztán szórakoztatni vágyásból születtek.

És persze, ahogy belépett a képbe a pénz, és a pénz által irányított gazdasági érdekek, úgy ütötték fel a fejüket a kilencedik művészeti ág belső viszályai, kiadók, forgalmazók, alkotók és szerkesztők közt, melynek köszönhetően végül ez a történet sem alakult másképp, mint a többi. Éppen ezek az ellentétek vezettek végül többek közt az itt olvasható viszályokhoz is, melyek némelyike kétségkívül szégyenfoltja a modern képregényiparnak.

Panelbotrányok

Panelbotrányok

Superman és a rossz szerződések

Az acélember alakja kétségkívül úttörő jelentőségű a képregényiparban, hiszen a jelmezes hős egyik archetípusát jeleníti meg, akit 1932-ben Joe Shuster és Jerry Siegel alkotott meg a Detective Comics számára, bár az első hivatalos megjelenése további hat évet váratott magára, és végül az 1938-as egyik Action Comics számban debütált. A két ötletgazda későbbi kálváriáját az okozta, hogy az akkori piaci gyakorlatnak megfelelően nem csupán a karaktert, de minden azzal kapcsolatos szerzői jogot is átadtak a kiadónak a szerződés szerint. Bár 1941-ben így is évi 75 ezer dollárt kerestek, ez csupán aprópénz volt a DC a képregény miatt milliós árbevételeihez képest.

Shuster és Siegel részesedést akart a gázsiból, ezért perre vitték az ügyet saját munkaadójuk ellen, aminek egy vesztes per lett a vége, ráadásul a DC igazgatósága ezt követően mindkettejüket azonnali hatállyal eltávolította a szerkesztőségből. Több mint 30 évvel később, 1975-ben ismét pert indítottak a kiadó ellen, aminek méltányosságból az lett a vége, hogy a botrányt elkerülendő végül megállapodtak egy fejenként évi 35 ezer dolláros nyugdíjban, ami végül viszonylag békés körülmények közt tett pontot az ügy végére.

Superman és a rossz szerződések

Superman és a rossz szerződések

A képregényalkotók céhe

Neal Adams az 1970-es évek egyik legnépszerűbb képregényalkotója volt, dolgozott többek közt Batman és a Zöld Íjász karakterein, de számos hollywoodi szuperprodukcióhoz is készített konceptvázlatokat. Mindezen túl ugyanebben az időszakban a képregényalkotók jogainak fő szószólójává vált, szembemenve a sok évtizedes kiadó gyakorlattal, miszerint bárki is alkot egy karaktert, annak tulajdonjoga végsősoron a kiadóé marad. Adams megalapította a Képregényalkotók Céhét, mely egységbe kívánta kovácsolni a rajzolókat és írókat, hogy így vehessék fel a harcot a szigorú gazdasági érdekek mentén munkálkodó kiadókkal.

Adams közzétett egy listát, mely pontos összegeket közölt azzal kapcsolatban, hogy a sok esetben alulfizetett alkotóknak milyen jutalék járna a műveik után, ám hiába csatlakoztak valóban nagy nevek a társuláshoz, akkoriban végül nem sikerült az általa megálmodott képregényszakszervezet megalakítása. A kezdeményezés visszhangja azonban állami szintre is eljutott, és végül többek közt hozzájárult ahhoz is, hogy a fentebb említett Shuster és Siegel megkapja Supermanért mindazt, ami évtizedek óta járt nekik.

Neal Adams, és a képregényalkotók céhe

Neal Adams, és a képregényalkotók céhe

A Moore-Morrison meccs

Alan Moore-t senkinek sem kell bemutatni, az ő nevéhez fűződik a Watchmen, a V mint Vérbosszú, vagy A pokolból című képregény is, míg a skót születésű Grant Morrisont egyértelműen az amerikai képregényhősökkel kapcsolatos képregények történetszálának megújításáért tisztelik a rajongók. Érdekes módon Morrison éppen a Watchmen sikerét követően került az amerikai kiadók érdeklődésének fókuszába, akik olyan alkotókat kerestek, akik képesek Moore szemléletét újra és újra életre kelteni.

Ez persze nem nyerte el a legendás Alan Moore tetszését, aki Morrisont egyszerű másolónak tartja a mai napig, egyszer a következőt mondta róla: „Mindig kétszer olvastam el Morrison műveit. Először akkor, amikor megírtam őket, aztán akkor, mikor ő újraírta, amit írtam.” Moore a mai napig sokszor elmondja, hogy Morrison sehol sem lenne nélküle, és nem tett mást, csak az ő tematikáját másolta, mire Morrison általában azzal felel, hogy ez fizikai képtelenség, tekintve, hogy még előbb is kezdett publikálni, mint Moore. Ez ugyan nem feltétlenül igaz, az viszont kétségtelen, hogy egyikőjük korai zsengéin sem látni még azt az innovációt, melyet később alkalmaztak.

A Moore-Morrison meccs

A Moore-Morrison meccs

Jack Kirby és az elmérgesedő viták

Kirby kétségtelenül a modern képregényipar egyik legnagyobb legendája, jelentőségét nem véletlenül Stan Lee-hez szokás mérni, ráadásul ő alkotta meg a Marvel első igazi szuperhősét, Amerika kapitányt, és ő terelte egy csapatba a Bosszúállókat is. Lee-vel való munkakapcsolata, és annak produktumai legalább annyira jelentőségteljesek, mint később elmérgesedő viszonyuk, mely végül 1970-ben oda vezetett, hogy Kirby évtizedek munkája után otthagyta a Marvelt, és az akkor már nagy riválisnak számító DC Comics-hoz igazolt, ahol saját sorozaton is dolgozhatott.

1976-ban aztán Kirby végül visszaért a Marvelhez, és visszakapta többek közt Amerika kapitányt is, de miután új műveit az olvasók a nagy elvárások után meglehetősen negatívan fogadták, így 1978-ban ismét kiszállt, és elhagyta a kiadót. A távozást követően közel húsz éven át harcolt érte, hogy visszakaphassa eredeti rajzait, és lenyomatait, de a Marvel hosszú ideig nem állt kötélnek, végül 1987-ban, főleg rajongói nyomásra nagyjából 2000 oldalnyi anyagot juttatott vissza a szerzőnek. További kárpótlásra végül aztán csak kereken 20 évvel Kirby halála után, családja javára került sor 2014-ben.

Jack Kirby és Stan Lee

Jack Kirby és Stan Lee

Bob Kane és a Batman-ügy

Bob Kane-t széleskörben ma mindenki Batman ötletgazdájaként tiszteli, aki tulajdonképpen Superman alakjára válaszul találta ki a Denevérember karakterét. Tény ugyanakkor az is, hogy Kane Bill Fingerrel dolgozott a szereplő kidolgozásán, és a legtöbb ma is ismert lényegi pontot nem Kane, hanem Finger alkotta meg. Ő adta a szereplő polgári nevét, ő találta ki az álruháját, és ő volt az, aki Batmant egyfajta tudományos detektívvé tette, sőt, ő írta az első, 1939. májusában a Detective Comics lapjain megjelenő történetet is, melyben Kane csupán rajzolóként működött közre.

Végül mégis csupán az számított, hogy a Batman név Kane-től származott, és kizárólag az ő neve került a legtöbb borítóra is, holott Fingeren kívül még Jerry Robinson is segítette a munkájukat. Kane interjúkban, cikkekben többször nevezte hazugnak Fingert, amiért nagyobbítani kívánja érdemeit Batman létrehozásában, és végül csak egykori alkotótársa 1974-es halála után ismerte el nyíltan mindazt, amit Finger korábban számtalanszor hangoztatott a Denevérember karaktere kapcsán.

Bob Kane és a Batman-ügy

Bob Kane és a Batman-ügy

Kapcsolódó cikkek

Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

Zacher Gáborral és Philip K. Dick-kel indul az Agave Könyvklub

A kiadó célja egy új hagyomány megteremtése.

Alan Rickman 27 kötetet írt tele élete tapasztalataival

Emma Thompson előszavával jövő tavasszal jön magyarul Alan Rickman 25 évig írt naplója

Az összességében 27 kötetes gyűjtemény nem kevés szerkesztői munkát igényel még a megjelenésig.

A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Zacher Gáborral és Philip K. Dick-kel indul az Agave Könyvklub

    A kiadó célja egy új hagyomány megteremtése.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. június 22.

    Tét nélküli kísérletnek indult, márkanév lett belőle – 60 éves Pókember

    1962 nyarán jelent meg először Peter Parker a Marvel paneljei közt.

    • 2022. május 5.

    Könyvön kívül, panelen belül – 7 világhírű író, akik kipróbálták a képregényírást

    Bestsellerszerzők a kilencedik művészet képviselői közt.

    • 2022. április 13.

    Albert Camus képregényben? – Így ismertesd meg a francia klasszikust az ifjúsággal

    Avagy ilyen egy közel tökéletes adaptáció.

    • 2022. március 3.

    Tintin atyja képregénybe foglalta a teljes XX. századot – 115 éve született Hergé

    Avagy a cserkész, aki a képregénytörténet egyik legnagyobb sikerét aratta.

    • 2022. január 27.

    A magyar srácok, akik ütőképesen ötvözték a popkultúra két kifulladt sablonját

    Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.