• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Hergé és Tintin

Képregény

Tintin atyja képregénybe foglalta a teljes XX. századot – 115 éve született Hergé

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Az általános iskolai osztálytermünk nyugati falán volt egy polc, ahol a napközi alatt olvasható képregények sorakoztak. Ezekhez csak akkor nyúlhattunk, amikor már elkészítettük a házi feladatokat, onnantól viszont őrült járkálás és cserebelérés kezdődött a Hahota és Kockás magazinok, a Robotzsaru és a Pókember képregények közt. A Kockás különösen kedves volt a számomra is, itt ismertem meg Mortimert, Rahant, Dr. Justice-t, és kedvencemet, a környezetvédő kalandort, Cogant. Minden alkalommal fájt a szívem, amikor Cogan kalandjai mindössze pár oldal után megszakadtak, de egy tavaszi napon érkezett egy képregény, mely pótolta a hiányérzetemet.

Az egyszarvú titka című kötetet az Egmond Kiadó dobta piacra, és bár ha nem olvasom el felnőtt fejjel, nem sok mindent tudnék visszaidézni belőle, az élmény, melyet nyújtott, most is hihetetlenül eleven. A bátor és vakmerő riporterfiú kalandjaiban megtaláltam mindazt, ahogyan én magam elképzeltem a saját életemet nyolc-kilenc éves koromban, és akkor még nem is tudtam róla, hogy ezzel nem csupán én voltam így, de rajtam kívül számtalan gyerkőc, hiszen a világ egyik legnépszerűbb képregényét tartottam a kezemben.

Manapság is a legkelendőbb belga képregénynek számít

Manapság is a legkelendőbb belga képregénynek számít

Tintin atyja

A képregény egy bizonyos Georges Prosper Remi munkája volt, ám ezt a nevet kevesen ismerték, mert a borítón csupán ennyi állt: Hergé. Minden idők talán leghíresebb belgája, és a valaha élt egyik legismertebb képregényalkotó már jóval Jack Kirby és Stan Lee előtt megteremtette a maga igazán emberi szuperhősét, az igazságot kérlelhetetlenül kutató, és megalkuvásra képtelen Tintin alakját, valamint hűséges segítőtársait, akiknek fél világot átszelő kalandjaik ötven éven át adtak újabb és újabb olvasnivalót a felnövő generációknak. Hergé 1907-ben látta meg a napvilágot, és egészen fiatalon beállt a cserkészek közé. Az itt tanult közösségi szellem, a bajtársiasság, a természeti környezet és a hagyományok tisztelete lényegében a későbbiekben Tintin minden egyes kalandjában visszaköszönt.

Hergé életében mindössze néhány rajzórán vett részt csupán, az alkotás módszertanát autodidaktika módon sajátította el, ez az élménye szintúgy szoros összefüggésben áll a cserkészettel, hiszen első szárnypróbálgatásai az ifjúsági szervezet iskolai lapjában kerültek publikálásra. Tizennyolc évesen már egy katolikus lap újságírójaként dolgozott, és ekkoriban alkotta meg cserkészélményei és fantáziája keresztezésével első saját képregényét, a Totor kalandjait. A kezdetleges, de reményteli debütálás felhívta a fiatal tehetségre a Le Vingtième Siècle lap gyermekrovatának szerkesztői figyelmét, akik megbízták futó sorozataik illusztrálásával.

Miután a szériája írója kiszállt, Hergé szabad kezet kapott a már meglévő karakterek átgyúrásával, így aztán felhasznált pár meglévő ötletet, majd azokat kibővítette saját tapasztalataival, és végül mindössze 27 évesen megalkotta Tintint, aki aztán nem csupán saját pályáját, de a XX. század képregénytörténetét is meghatározta.

Hergé és Tintin

Hergé és Tintin

Tintin, a nemzeti kincs

Innen, Magyarországról nehéz világosan látni azt, mit is jelent Tintin alakja a belgák számára. Lényegében kevés olyan újságot forgató fiatal akad a második világháború után születettek generációiban, aki ne a kis újságíró kalandjain nőtt volna fel. Brüsszelben ma is hivatalos falfirkák, graffitik, szobrok állítanak emléket Hergé hősének és munkásságának, a teljes, végül Hergé haláláig 24 teljes, és egy töredékes kötetet megélt széria újranyomása pedig gyakorlatilag folyamatos. A képregények ugyanakkor nem csupán Belgiumot hódították meg, de a belgával szoros rokonságot mutató francia és spanyol képregénypiacokat is, ahonnan Tintin eljutott Ázsiába, Dél-Amerikába, és persze az Egyesült Államokba is. Máig megközelítőleg 110 nyelven jelent meg a sorozat, és 250 millió példányt adtak el a kötetekből. Bár az első kilenc kötet kezdetben fekete-fehérben jelent meg, később Hergé ezeket maga színezte ki, hogy illeszkedjenek a későbbi színes kiadások sorába.

A Tintin kalandjai, bár elsőre ártalmatlannak tűnő ifjúsági kalandtörténeteknek tűntek, valójában sokkal többet rejtettek magukba, és mintegy előfutárává is váltak a később az adott társadalmi közbeszédre reflektáló amerikai társaiknak.

Hergé ugyanis olyan történelmi eseményeket szőtt bele a sztorikba, mint Ausztria náci bekebelezése, a kínai-japán háború, a hidegháború, az ázsiai és amerikai maffia ténykedése, a Szovjetunió politikai berendezkedése, vagy épp a belga gyarmatpolitika.

Bár Hergé olykor a politikai közbeszéd tyúkszemére lépett – mint a Tintin Kongóban című epizódban, ahol az újságírót a gyarmattartó európaiak prototípusaként ábrázolta – e tévedéseit később maga is elismerte, és az újrakiadásokban korrigálta is őket.

A Tintin-sorozat

A Tintin-sorozat

Hergé, és az új formavilág

Nem csupán, a XX. századi történelem képregénybe foglalása, vagy a szuperhős mentalitás mintapéldájának felállítása kapcsán bír életműve úttörő jelentőséggel. Hergé-re manapság úgy hivatkoznak, mint a ligne claire, a tiszta rajzstílus megalkotójára. A forma lényege a részletesen ábrázolt háttér, és az azon mozgó karikatúraszerű karakterek, mellyel a helyszínek, hátterek, és az ezzel kapcsolatos szimbólumok is jelentőséget kaptak. Tintin sikerének titka talán éppen ez a közérthetőségre törekvés is, a hirtelen jött hatalmas siker ugyanakkor – ahogy a legtöbb művész esetében – kényszerhelyzetet is teremtett Hergé számára. A kiadó a zajos eladási mutatók miatt ugyanis sürgetni kezdte a folytatások elkészültét.

Sőt, Tintin az egyik olyan művészeti termék, melynek publikálása eredeti kiadója megszűnése, és Belgium náci megszállása ellenére még a második világháború alatt is csak ritkán szünetelt.

Bár a propaganda figyelt rá, mit ad ki a kezéből, Hergé folyamatosan szem előtt tartotta, hogy a történeteknek burkolt formában, vagy csak a legminimálisabb mértékben adjon a regnáló rendszerre nézve sértő tartalmat.

Ekkoriban hozta össze a sors egyik leghíresebb alkotótársával, Edgar P. Jacobs-szal 1943-ban, mely végül egy hosszútávú és végül elmérgesedő együttműködést szült, ám Jacobs-nak elévülhetetlen érdemei mutatkoztak a későbbi történetek ragyogó háttérábrázolásában.

Hergé és Andy Warhol egy párizsi kiállításon

Hergé és Andy Warhol egy párizsi kiállításon

Tintin és a nosztalgia

Belgium 1944-es visszafoglalása után Hergé-t nácinak bélyegezték, mert a hozzá hasonló alkotók közül talán ő maradt az egyetlen, aki a világégés és a megszállás alatt is folyamatosan publikálhatott, és végül 1946-ig eltiltották a megjelenéstől, ám mikor azon év szeptemberében a tiltást feloldották, és egy új albummal, valamint újrakiadásokkal teli lappal újraindultak Tintin kalandjai, csak az első lapszám egy hét alatt, több mint 100 ezer példányban talált gazdára. A háborút követően, ha lehet, Hergé népszerűsége csak fokozódott, 1956-ban már több mint 1 millió Tintin kötetet adtak el, Tintin kalandjait pedig elkezdték rádióra, tévére, mozifilmre, és színházi színpadokra adaptálni. Hergé közben jogosultsági viták miatt megszakította a munkakapcsolatot addigi leglelkesebb munkatársával, Jacobs-szal, majd két idegösszeroppanást is átélt, mely alapjaiban formálta át az albumok keletkezését innentől egészen 1983. március 3-án bekövetkezett haláláig.

Kényszerű egészségügyi távolléte alatt a kiadó egy teljes szerkesztőséget állított fel asszisztensek, és rajzolók egész hadával, akik kizárólag Hergé keze alá dolgozva munkálkodtak az instrukciói alapján a legújabb történeteken.

Tintin kalandjai nekik is köszönhetően folytatódhattak egészen a művész haláláig. A vakmerő hősnek világhírű rajongói is akadtak, köztük a két, Oscar-díjas hollywoodi rendező és producer, Steven Spielberg és Peter Jackson, akik 2011-ben össze is hoztak egy animációs filmet az eredeti képregények hangulatát felhasználva, és konvertálva azt a mai kor technikai megvalósításra szóló elvárásai köré. Itthon sajnos továbbra sem érhető az összes eredeti Tintin kötet, az Egmont kiadó megszűnésével a széria félbeszakadt, így a magyar képregénykiadásnak továbbra is megmaradt ez a súlyos adóssága. Én a magam részéről csupán várok, hátha valaki felkarolja egyszer, hogy aztán az elejétől a végéig élhessem meg újra ugyanazt a nosztalgiát, amit ott a napközben a 90-es évek közepén, egy Tintin képregény fölé borulva éreztem.

Tintin találkozása Neil Armstronggal

Tintin találkozása Neil Armstronggal

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. június 22.

    Tét nélküli kísérletnek indult, márkanév lett belőle – 60 éves Pókember

    1962 nyarán jelent meg először Peter Parker a Marvel paneljei közt.

    • 2022. május 5.

    Könyvön kívül, panelen belül – 7 világhírű író, akik kipróbálták a képregényírást

    Bestsellerszerzők a kilencedik művészet képviselői közt.

    • 2022. április 13.

    Albert Camus képregényben? – Így ismertesd meg a francia klasszikust az ifjúsággal

    Avagy ilyen egy közel tökéletes adaptáció.

    • 2022. január 27.

    A magyar srácok, akik ütőképesen ötvözték a popkultúra két kifulladt sablonját

    Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.