Képzőművészet

100 éve született Saul Bass, a poszterkirály, Kubrick és Hitchcock kedvence

Hirdetés

A magam részéről az igazán kreatív filmes poszterek rajongójának vallom magam. Ne a manapság divatos, széleskörű Photoshop megoldásokban bővelkedő plakátokra gondoljatok, sokkal inkább azokra a művekre, melyek a hollywoodi arany- és ezüstkor meghatározói voltak. Letagadhatatlan a tény, hogy akkoriban jóval többet jelentett a bemutatás előtt álló film posztere, mint manapság, akkor ugyanis a plakátnak valóban mesélnie kellett a filmről, meg kellett jelenítenie egy hangulatot, hozzá kellett adnia valamit az rajta keresztül közvetített értékhez, hogy az embernek kedve legyen beülni a moziba.

Tegye fel a kezét, aki manapság egy poszter alapján dönt, beül-e egy filmre? Gyanítom, kevesen vagyunk, hiszen a videomegosztókon, és közösségi tereken debütáló előzetesek, valamint a filmeket övező, a színészekkel és alkotókkal kiegészült PR-kampányon van a hangsúly, az, hogy ennek kapcsán milyen plakátok sorakoznak a multiplexek folyosóink, abszolút sokadlagos jelentőségű, és a poszterek minősége is ennek arányában silányodott, noha azért manapság is akadnak kreatív próbálkozások. Pedig nem volt ez mindig így, és ezt az igazán jelentőségteljes filmes poszterek királya bizonyította be igazán, aki idén épp 100 éve látta meg a napvilágot.

100 éve született Saul Bass

100 éve született Saul Bass

Saul Bass 1920. május 8-án született New Yorkban, bevándorló zsidó szülők gyermekeként. Előbb Bronxban, aztán Manhattanben, az Art Students League-ben tanult művészetet, aztán a második világháború alatt, immáron házas emberként, és

kétgyermekes apaként szegődött el az 1937-ben Chicagoba kivándorolt Kepes György iskolájába, ahol elsajátította a Bauhaus-stílust, valamint az orosz konstruktivizmust,

mely később nagyban meghatározta legendássá váló alkotásait, melyek messze nem korlátozódtak csupán az általa oly nagyon rajongott filmek keretére. Bass szabadúszó grafikusként ekkoriban főleg kisebb munkákból tartotta el magát, ám már nagy cégeknek is dolgozott, köztük a Warner Bros.-nak, így folyamatosan a tűz közelben élt.

Mégis, 1946-ban Hollywoodba kellett költöznie ahhoz, hogy komolyabban számoljanak vele, és a második világháború után új erőre kapó amerikai filmkészítés szerencséjére kereste is a hozzá hasonlóan új hangokat. Ettől független kezdetben még itt is csupán reklámmegbízásokból tartotta el a családot, mégis kilenc évet kellett várnia, hogy 1954-ben elnyerje az első fontos filmes megbízását. A főleg vígjátékairól, detektívfilmjeiről és westernjeiről ismert, és műveiben számtalan tabutémát boncolgató filmrendező, Otto Preminger kérte fel ekkor, hogy tervezzen egy plakátot a készülő Carmen Jones című filmjéhez. Az eredmény önmagáért beszélt, a minimalista eszközökkel, markáns színhasználattal bíró plakát egy egészen új iskola nyitányát jelentette.

Saul Bass 1985-ben

Saul Bass 1985-ben

Preminger vélhetően érezte a különbséget a korábban látott poszterek és Bass művének innovatív, mégis egyszerű kreativitása közt, amiben leginkább az játszhatott szerepet, hogy a fiatal művész nem csupán meg kívánta jeleníteni a film egy némileg eltúlzott, de ikonikus pillanatát, ahogy nagyobbrészt az korábban szokás volt, sokkal inkább a plakátot a film részének képzelte el, annak hangulatát és témáját is át kívánta adni a grafika adta eszközökkel egyetlen képbe sűrítve. Preminger végül ennek nyomán megbízta, hogy a poszter stílusát követve készítse el a filmje főcímét, az eredmény pedig gyakorlatilag azonnal meghozta a következő megbízást is a rendezőtől, mely az 1955-ös Az aranykezű férfi című film kapcsán született.

Saul Bass újító volt, ennél fogva leginkább a kor újító szellemű zsenijei fedezték fel maguknak az elkövetkező években, a Premingerrel végzett munkája nyomán. Bass munkái felkeltették az innovatív, és még pályája kezdetén járó zseni, Stanley Kubrick figyelmét, ugyanúgy, ahogy a feszültségkeltés nagymestere, Alfred Hitchcock is Bass kreativitásában látta saját filmterveinek grafikai változatát.

Bass az elkövetkező években olyan kasszasikerek, vagy épp később filmtörténeti mérföldkővé váló klasszikusokhoz tervezett plakátot, mint a Szédülés, az Idegen a cowboyok között, a Psycho, az Észak-Északnyugat, a Spartacus, a 80 nap alatt a Föld körül, vagy a Ragyogás.

Az Oscar-díjjal

Az Oscar-díjjal

Bass munkáját pályafutásának kései időszakában az új generáció is felfedezte magának, Martin Scorsese több filmje poszterét is vele készíttette el, köztük a Nagymenők, a Casino, vagy a Cape Fear – A rettegés foka is az ő nevéhez fűződik, életének egyik utolsó munkája pedig Steven Spielberg Oscar-halmozó holokauszteposzának, a Schindler listájának plakátja volt. Bass persze nem állt meg a plakáttervezésnél, és logók, valamint teljes grafikai arculatok kialakításáért is felelt, így az ő nevéhez köthető több, amerikai légitársaság, mint a Continental, vagy a United Airlines, vagy épp az AT&T társaság, sőt,

a 80-as évek végi rockzenei szcéna vezérkiadójának, a Geffen Recordsnak is ő tervezte a logóját, és akkor az 1984-es Los Angeles-i olimpia hivatalos plakátjáról még nem is szóltunk.

Bass szívéhez legközelebb persze egyértelműen a filmek álltak, és miután akkor, 1954-ben Preminger rábízta a Carmen Jones főcímének elkészítését, Bass többször is belekóstolt a kamera mögötti szerepbe. 1968-ban elkészítette a Why Man Creates című dokumentumfilmet, mely az emberi kreativitás területeit és határait tárgyalta. A nyolc szerkezeti egységre bontható, mindössze huszonöt perces alkotás teljes egészében Bass műve, feltétlen erőfeszítését pedig 1969-ben Oscar-díjjal jutalmazta az Akadémia, az egykori reklámrajzoló tehát alig 50 éves korára feljutott a csúcsra.

Kései pályája már természetesen egybeesett a kevesebb grafikai elemet felvonultató, nagyobbrészt fotókra épülő poszterek elterjedésével, az álomgyár felgyorsuló tömegtermelése pedig lassan-lassan egyszerű iparággá alacsonyította az egykor önálló művészetként funkcionáló poszterbizniszt. Bass – talán szerencsére – már nem érte meg, mikor a helyzet végleg átfordult, 1996. áprilisában Los Angelesben rákbetegség szövődményeiben elhunyt, ám halála után néhány évvel számtalan legendás filmkészítő adózott emléke előtt azzal, hogy a munkáira kísértetiesen hasonlító poszterekkel reklámozta később kasszasikerré váló filmjeit, a Bass-féle poszter-retró láz pedig gyakorlatilag azóta is igen népszerű, mutatván, hogy az idén 100 éve született művész tehetsége, és törekvései valóban egy magasabb dimenzióba juttatták annak módját, ahogyan egyetlen képben kellett kommunikálni egy teljes film atmoszféráját.

Carmen Jones

Carmen Jones

Szédülés

Szédülés

Az aranykezű férfi

Az aranykezű férfi

West Side Story

West Side Story

Észak-északnyugat

Észak-északnyugat

Psycho

Psycho

Spartacus

Spartacus

Ragyogás

Ragyogás

Exodus

Exodus

Schindler listája

Schindler listája

Délutáni szerelem

Délutáni szerelem

The Human Factor

The Human Factor

Egy gyilkosság anatómiája

Egy gyilkosság anatómiája

Egy, kettő, három

Egy, kettő, három

Idegen a cowboyok között

Idegen a cowboyok között

Hátsó ablak

Hátsó ablak

Bolond, bolond világ

Bolond, bolond világ

Kapcsolódó cikkek

Leslie Nielsen (1926-2010)

A nagy svindlik Laurence Oliver-je – 10 éve hunyt el Leslie Nielsen

Nagy nevettetőként emlékszünk rá, pedig ő sosem akart azzá válni.

Film

2020. 11. 26.

Dan Brown: Az elveszett jelkép

Kútba hullni látszik A Da Vinci kód szerzőjének regényéből készülő sorozat

Pedig a szerző maga is segített Az elveszett jelkép mozgóképes adaptálásában.

Hírek

2020. 11. 26.

Felejthetetlen filmek a felkelő nap országából

Japán-láz – 10 kihagyhatatlan film a felkelő nap országából

Utánozhatatlan távol-keleti hangulatok egy helyen.

Film

2020. 11. 25.

Fedezd fel Forrestert!

Sorozat reboot készül Sean Connery egyik utolsó filmjéből

Gus Van Sant filmje Sean Connery egyik legjobb időskori szerepformálása volt.

Hírek

2020. 11. 25.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Alsó sor: Sartre, Camus, Michel Leiris, Jean Aubier. Állnak: Lacan, Cécile Éluard, Pierre Reverdy

Az irodalmi Nobel-díjas Albert Camus és az európai festészet

Avagy, mi köze a zseniális francia írónak a képzőművészethez, és miként jelenik meg a műveiben?

Képzőművészet

2020. 11. 05.

A „legfőbb bizonyíték”

Pablo Picasso titokzatos utazása Elefántcsontparton

Városi legenda, vagy a zseniális művész valóban merített Afrika képzőművészetéből?

Képzőművészet

2020. 10. 27.

Dalí és az önarckép

5 zseniális festőművész mentális betegségeik árnyékában

Avagy működhet-e katalizátorként az életüket megnehezítő tragédiák sora?

Képzőművészet

2020. 10. 19.

A műkincsrablás manapság gyümölcsöző feketepiaci szegmens

Lopott műkincsek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

Képzőművészet

2020. 10. 01.

Roy Lichtenstein, Amerika legrosszabb művésze és a pop-art királya

Szőke nők, replikák, és egy teljesen új irányvonal a művészetekben.

Képzőművészet

2020. 09. 29.

Hirdetés