Képzőművészet

5 zseniális festőművész mentális betegségeik árnyékában

Hirdetés

Október 25-én az ország talán leghíresebb toxikológusa, dr. Zacher Gáborral egy különleges előadást tartott nálunk Betépett álmodozók címmel, – melyben a popkultúra ikonjainak életén és munkásságán át világította meg függőségeik mibenlétét – egy egyeztetés alkalmával felmerült a kérdés, vajon mennyiben működhetnek katalizátorként egyes művészek életében a személyiségzavarok, mentális problémák, és a függőségek.

Így aztán összegyűjtöttünk most 5 világhírű festőművészt, akiket minden bizonnyal Ti is jól ismertek, és megvizsgáltuk életükön keresztül, vajon saját problémáik hatással voltak-e alkotásaikra. Érdekes példákat találtunk, akad, aki korlátait leküzdve is ugyanolyan termékeny maradt, másokat azonban egy életre meghatároztak a gyermekkorból hozott élmények, többen pedig rövid és viszontagságos, és festményeiken is megjelenő életüknek rendkívül korán vetettek véget, mielőtt betegségeik elhatalmasodtak volna rajtuk.

Vincent Van Gogh

Van Gogh képzőművészeti jelentőségére kitűnő példa, hogy New Yorkban, a Museum of Modern Art galériáján kiállított Csillagos éj című festményére külön biztonsági őr vigyáz, és nem hagyja, hogy egy méternél közelebb merészkedj hozzá. A festőművész hányatott életéről sokszor és sokan megemlékeztek, több életrajzi film készült róla, azt pedig mindegyik megfelelően kidomborította, hogy Van Gogh már egészen fiatalon meglehetősen hullámzó lelkivilágú és hangulatú ember volt, akivel nem lehetett egyszerű szót érteni. Manapság már pontosan tudjuk – és ebben kortársai beszámolóinak leírása is megerősít minket – hogy harminc éves korában Van Gogh már mániás depresszióval küzdött, vagy ahogy szakkifejezéssel illetik bipoláris affektív zavarral. Sajnos a segítség későn jött, pontosabban Van Gogh későn folyamodott hozzá, és akkor is a Paul Gaugiunnal történt durva veszekedés, és az azt követő híres öncsonkítás szükségeltetett hozzá. Van Gogh mindössze 37 éves volt, mikor az auvers-i vár környékén, egy búzatábla közepén szíven lőtte magát. Eltévesztette a célt, így a lövedék a hasába fúródott, vélhetően kínok közt hunyt el kétnapi haldoklás után.

Vincent Van Gogh

Vincent Van Gogh

Csontváry-Kosztka Tivadar

A patikusból lett művész kétségtelenül a magyar művészettörténet egyik legfantasztikusabb alakja, és ki merem jelenteni, hogy nemzetközi szinten is a valaha volt egyik legtehetségesebb festő, aki meglehetősen furcsa pályát járt be, hiszen bár ugyanazon évben született, mint Van Gogh, csak akkor kezdett el alkotni, 41 évesen, mikor holland kortársa már rég nem is élt. Az általa csak „nagy motívumnak” nevezett megfoghatatlan jelenség nyomában Csontváry gyakorlatilag egész Európát, a Közel-Keletet, és Észak-Afrika egy részét is beutazta, és sajnos, ahogy Van Gogh-ot, őt is üldözte valamilyen mély lélektani korlát, mely a művészete nyelvén öltött testet. 1904-ben készült, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című festménye alapján rengetegen kritikus és elemző a skizofrénia egyértelmű jeleit vette észre rajta, ugyanakkor nincs egyetértés a kérdéskörben. A népszerű orvos-genetikus Czeizel Endre például határozottan cáfolta, hogy Csontváry valamilyen személyiségzavarban szenvedett volna, ugyanakkor dr. Kőváry Zoltán, klinikai szakpszichológus szerint három traumatizáló élmény is végigkísérte az életét: anyjával való kapcsolata, akit soha még szóra sem méltatott önéletrajzában, az átélt szegedi árvíz élményéből fakadó pszichotikus tünetek, és az ezzel összefüggő, utazásai során szerzett vallásos élményei.

Csontváry-Kosztka Tivadar

Csontváry-Kosztka Tivadar

Salvador Dalí

A szürrealizmus alfájának és omegájának életével és művészetével foglalkoztunk már behatóbban korábban, jelen cikk írójának pedig élete egyik legnagyobb képzőművészeti élménye volt, mikor láthatta saját szemével kedvenc Dalí-festményét, Az emlékezet állandóságát a New York-i Museum of Modern Artban. Ugyanakkor művészetének, életfelfogásának, és attitüdjének igencsak sokat köszönhet az anyja által nem feltétlenül szándékosan rá mért traumának. Dalí 1904-ben született, bátyja már születése előtt három évvel meghalt gyomorproblémák miatt, Dalí így sosem ismerhette meg. Ugyanakkor anyjuk soha nem tudta feldolgozni a gyászt, heti két alkalommal végigsírt egy-egy napot a temetőben, halott fia sírjánál. A pszichológia hozta létre az ún. „helyettesítő gyermek” fogalmát, amikor valaki azért születik, hogy valaki mást pótoljon. Ez volt Dalí szerepe anyja életében, és állítólag azért kezdett a bohóc szerepében tetszelegni, mert el akarta távolítani saját magát attól a személytől, akit anyja vízionált a helyébe. Ez a trauma aztán egész életére mély kihatással volt, ugyanakkor vélhetően ez indukálta művészetének törekvéseit és esszenciáját, extravagáns életmódját és megjelenését, mely miatt sokan úgy tekintenek rá, mint az egyik első, klasszikus értelemben vett sztárra.

Salvador Dalí

Salvador Dalí

Paul Gauguin

Van Gogh kortársa az örök nyughatatlan természet mintapéldája, kalandos élete során megfordult többek közt Peruban, és kétszer is hosszabb ideig élt Tahitin, ahol leghíresebb művei is születtek, többek közt a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonában álló Fekete sertések 1891-ben. Gauguin egész életében a gyönyört, és még inkább a megnyugvást keltő szerelmet kereste, élete tragédiája, hogy ezt végül egy olyan nőben találta meg, aki az akkor már ismert, de még nem túlságosan hatékonyan értékesíthető festőt csupán saját életének gazdasági szempontjai, a pénz miatt tisztelte, ha egyáltalán ez a jó szó rá. Művészeti törekvéseinek halvány sikerén túl, megromló emberi viszonyai juttatták el az egykor jól menő üzletembertől nincstelen festőművésszé, aki utolsó fillérjeiből olyan helyet keresett magának a világban, ahol a pénz jelentősége jóval csekélyebb. Az egyébként is rossz egészségi állapotúnak leírt Gauguin azonban a világ túlsó felén sem szabadult meg rendkívül hideg, dán feleségének, Mette Sophie Gadot-nak az emlékétől, és görcsösen, kényszeresen menekült a legalapvetőbb emberi örömök, leginkább a szex, és a különböző tudatmódosítók világába. Ahogy Dalínál az anyjával való kapcsolat, úgy Gauguinnál házasságának mély gyásza volt az, mely végül művészetét a legmagasabb szintre emelte Tahiti tartózkodása alatt.

Paul Gauguin

Paul Gauguin

Edvard Munch

A világhírű norvég expresszionista festő talán örökölt is némi hajlamot a mentális betegségekre, ugyanis, miután a fiatal Edvard anyja tuberkulózisban elhunyt, apja visszavonult a világ elől, és minden egyes nap szorongásos rohamok kínozták. Később maga Munch mondta azt, hogy világ életében úgy érezte, rosszul bánnak vele, és a pokol mindig a feje felett lebeg. Munch egész életében küzdött az alkoholizmussal, viharos és olykor szó szerint puskaporos szerelmi életének fájdalmát tompítandó, ugyanakkor művei nagy részét is részegen készítette, míg végül 1908-ban függősége idegösszeroppanáshoz vezetett. Munch bevonult egy Koppenhágában lévő klinikára, hogy a szakemberee kikezeljék alkoholizmusából, és végül 8 hónappal később absztinensként hagyta el a kórházat, majd végleg letelepedett hazájában. Miután művészi hangja gyakorlatilag semmit sem változott, rájött, hogy az alkoholnak nem volt szerepe alkotásai minőségében, így gyakorlatilag a második világháborúig zavartalanul alkothatott. Adolf Hitler hatalomra jutásával azonban pl. Otto Dixhez hasonlóan őt is degenerált művésznek nevezték, műveit pedig mindennemű kiállításról és galériából kitiltották. Munch végül megtörten, Norvégia náci bombázása közben, saját, kitört ablakú házában hörghurutban halt meg

Edvard Munch

Edvard Munch

Kapcsolódó cikkek

A milicista halála

A milicista halála – Egy legendás Robert Capa-fotó születése és utóélete

A világ leghíresebb háborús fotója, és megannyi kérdés.

Képzőművészet

2020. 09. 05.

Kis híján egy raktár mélyén végezte Rembrandt-műve

Közel 400 éves Rembrandt-replikáról derült ki, hogy mégis eredeti

Idén már a második Rembrandt-replikának titulált festményről bizonyosodott be, hogy a festő keze munkája.

Hírek

2020. 09. 02.

Tavaly közel 10 millió látogatót vonzott a Louvre, idén negatív rekord várható

A tavalyi csúcsforgalomhoz képest 75%-al csökkent a Louvre látogatottsága

Tavaly közel tízmillió ember kereste fel a múzeumot, idén a szám ennek nagyjából csak negyede lesz.

Hírek

2020. 08. 30.

Pablo Picasso nőügyeit értékeli újra lánya kötete

Pablo Picasso lánya könyvben írta meg apja viszonyát a nőkhöz és a művészethez

A legendás művész számtalan viszonyt folytatott életében, ennek jár utána az új kötet.

Hírek

2020. 08. 18.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Hans Rudolf Giger (1940-2014)

Emberi és gépi kontrasztok sötét fúziója – 80 éves lenne H. R. Giger

Egy Oscar-díjas művész, aki új szintre emelte a szürrealizmust.

Képzőművészet

2020. 09. 10.

A milicista halála

A milicista halála – Egy legendás Robert Capa-fotó születése és utóélete

A világ leghíresebb háborús fotója, és megannyi kérdés.

Képzőművészet

2020. 09. 05.

Jackson Pollock (1912-1956)

A cseppek tengere távol Európától – Jackson Pollock művészete

Az ember, aki megpróbálta feltalálni az európaitól független művészetet.

Képzőművészet

2020. 08. 12.

Josh Kirby művészete

A reneszánsz festészet találkozása a fantasztikum ezüstkorával – Josh Kirby művészete

A sci-fi és fantasy aranykorának egyik leghíresebb festőlegendája.

Képzőművészet

2020. 07. 27.

Ray Harryhausen

100 éve született Ray Harryhausen, a szörnyteremtő filmes titán

A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.

Képzőművészet

2020. 07. 23.

Facebook közösség