- Magyar Miklós
- 2022. február 10. | Becsült olvasási idő: 7,5 perc
Apollinaire életéről és költészetéről ma már mindent tudunk. Az is közismert, hogy szenvedélyesen szerette a festészetet, és számos műkritikát írt folyóiratokban, kiállítások katalógusaiban, sőt a Kubista festők című kötetében figyelemre méltó tanulmányokat jelentetett meg kortárs festők művészetéről. Még egy-két rajzával, festményével is találkozhattunk a róla szóló tanulmányokban. Azt azonban, hogy kora gyermekkorától rajzolt és festett, és élete végéig mintegy háromszáz festménye és rajza született, csak azóta tudjuk, amióta megjelent két reprezentatív kiadvány: Les dessins de Guillaume Apollinaire (Guillaume Apollinaire rajzai) (2008) és Guillaume Apollinaire Un album de jeunesse (Guillaume Apollinaire Ifjúkori album) (2015).
A két könyv időrendi sorrendben mutatja be Apollinaire rajzait és festményeit. Úgy gondolom, jelen cikkben célszerűbb tematikus elrendezésben ismertetni a költő képzőművészeti alkotásait. Az albumok szerkesztői nem fűztek kommentárokat a rajzokhoz, de amikor azok megértéséhez szükséges felidézni a címzetteket, néhány mondattal mindegyik alkotásnál utalok a képhez kapcsolódó személyekre, eseményekre.
Apollinaire számos képet rajzolt önmagáról. Ezeket főleg a háború alatt készítette, amikor katonaként, elszakítva élt Párizstól, barátaitól, szerelmeitől. Jegyezzük meg, hogy ebben az időben a fénykép küldése ritkaságszámba ment, így költőnk leveleiben mintegy üzenetként jelenítette meg önmagát. 1915. január 4-én barátjához, a festő Serge Férat-hoz írt levelébe beillesztette magát tüzér egyenruhában és lóháton. Serge Férat az orosz származású festő, Sergueï Nikolaïevitch Yastrebzov művészneve volt. 1911-ben Apollinaire-rel megvásárolta a Les Soirées de Paris című avantgarde lapot, amit együtt szerkesztettek. Ő maga Jean Cérusse álnéven szerepelt. A Férat nevet egyébként Apollinaire adta neki. Férat Apollinaire halála után is hűségesen látogatta a költő özvegyét, Jacqueline-t, aki szobájának a falán őrizte Férat egyik festményét.
Apollinaire legnagyobb szerelme Louise de Coligny-Châtillon volt, akivel önkéntes bevonulása után folytatott szenvedélyes kapcsolatot. Katonáskodásának első napjától írta hozzá leveleit, amelyekbe rajzos üzeneteket is illesztett. 1915 május 17-én írt leveléhez csatolta önarcképét.
Az Apollinaire-ről szóló monográfiákban alig esik szó arról, akihez a költő 1915. január 3-án írt levelében a következő aláírással rajzolta meg önmagát: „Megközelítő portrém pisztolytáskámmal, kardommal, lovammal és egy ágyúval”. Mireille Havet-ről van szó (1898-1932) aki harminchárom éves korában elhunyt költő, író volt, és akit Apollinaire fedezett fel tizenöt éves korában. Apollinaire a Les Soirées de Paris című lapjában 1913 és 1914 között publikálta a lány verseit és A ház a Macska szemében című elbeszélését, ami 1917-ben önállóan is kiadásra került Colette előszavával.
Egy 1916-ból származó akvarellen Apolinaire tüzérként örökítette meg magát.
Apollinaire megörökítette apja portréját is:
Gyerekkori rajzai között híres emberek portréját is megtaláljuk, így Victor Hugoét és Napóleonét.
Apollinaire-nek számos verse van, amelyekhez rajzok tartoznak. A legfontosabb ezek közül talán a Bestiárium című kötetének megjelenéséhez fűződő rajzai. A Bestiárium avagy Orpheus kísérete Apollinaire első, 1914-ben kiadott verseskötete. Apollinaire Bestiáriuma a mítoszok, vallások és a népi hagyományok ötvözésével akar az állatokból egy emberi erkölcsi allegóriát alkotni. A költő azt kérte a kötet illusztrátorától, Raoul Dufytől, hogy a verseket kísérő képeket a középkori bestiáriumok vagy heraldikai könyvek koncepciója szerint alkossa meg. A Bestiáriumban öt vízi lény (delfin, polip, medúza, rák, ponty) ékelődik be a földi állatok közé. A kötet verseihez Apollinaire maga is számos rajzot, illusztrációt készített. Az alábbi képen jobb oldalt fent A Polip, A Medúza, A Rák és A Ponty láthatók.
A versek Somlyó György fordításában:
POLIP
Kinek tintája égre freccsen,
S vért szív abból, akit szeret,
S még élvezi is, a kegyetlen,
Én vagyok ez a szörnyeteg.
MEDÚZA
Boldogtalan Medúza-fők,
Sok szétszórt, zilált lila hajzat,
A viharnak örülnek ők,
S én is örülök a viharnak.
RÁK
Ó, gyönyöröm, bizonytalanság,
Elmegyünk mind: én, ő, mi, te,
Ahogyan megy, megy a makacs rák:
Hátrafele, hátrafele.
PONTY
Lakva tó mélyét, nádas alját,
Be soká is éltek, ti potykák!
Tán a halál is elfeled,
Bánat halai, titeket.
Igen érdekesek az Elnéztük ott e langyos este című verséhez rajzolt képei is. Középen egy hattyú, körülötte pedig azok, akik nézték a hattyúkat.
A vers Somlyó György fordításában:
Elnéztük ott e langyos este
Elnéztük ott e langyos este
Az elsuhanó hattyukat
A tavon melyre keseregve
Fűzek ágai hajlanak
S épp ezalatt hullt le a nap
Apollinaire legtöbb rajzát szerelmeihez, Lou-hoz és Madeleine-hez írt leveleiben láthatjuk. Nîmes-ben való katonáskodása idején a költő szerette volna, ha Lou meglátogatja. Nagy izgalommal készítette elő a találkozást és egy Nicolini nevű barátja segítségével talált egy kétszobás lakást, amiről igen nagy részletességgel számolt be Lounak 1915. február 7-én kelt levelében. Megírja, hogy mennyi a lakás bérletösszege, hogy nyugodt környéken van, hogy milyen a szobák berendezése, nem feledkezve meg a fürdőszoba és a konyha pontos leírásáról sem. Leveléhez csatol egy rajzot is az utcáról, a házról, megadja a lakás alaprajzát.
Madeleine-hez ugyancsak számos levelet írt a költő a háború alatt, és ezekbe rajzokat is elhelyezett. Egyik levele 1915 végén keletkezett, és a „hatodik titkos költeményét” küldte meg szerelmének. Apollinaire tizenkét „titkos költeményt” írt Madeleine-hez, ezek közül egy számozatlan, mások elvesztek. 1967-ben Poèmes secrets (Titkos költemények) címmel ezek a versek megjelentek Salvador Dalí illusztrációival.
Apollinaire festményei közül a legjobban sikerültek lovas képei. Nem véletlenül került alábbi festménye a Guillaume Apollinaire rajzai című könyv borítójára.
A költő legismertebb festményét barátjának, Picassónak ajándékozta. A madarak az ujjukkal énekelnek című akvarellt 1916-ban festette. A harlekin figura Picasso oly gyakran megfestett alakja. Harlekin egy asztalnak támaszkodik, amelyen gyümölcsös tál látható, a kép bal felső sarkában pedig egy zöld madár repked. Nem véletlenül: Apollinaire Benini madárnak nevezi barátját A meggyilkolt költőben.
Avagy kik és miért nem kértek a Francia Becsületrendből.
A költemény 1936-os dátummal keltezve került elő.
Albert Camus élete csupa izgalom, melyet most az Ectopolis szerzőjének út kötete segít megérteni.
A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.
Különleges tárlat várja a Kassák Múzeum látogatóit augusztus végéig.
A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.
Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.
A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.