A francia zseni másik oldala – Guillaume Apollinaire, a grafikus

Apollinaire életéről és költészetéről ma már mindent tudunk. Az is közismert, hogy szenvedélyesen szerette a festészetet, és számos műkritikát írt folyóiratokban, kiállítások katalógusaiban, sőt a Kubista festők című kötetében figyelemre méltó tanulmányokat jelentetett meg kortárs festők művészetéről. Még egy-két rajzával, festményével is találkozhattunk a róla szóló tanulmányokban. Azt azonban, hogy kora gyermekkorától rajzolt és festett, és élete végéig mintegy háromszáz festménye és rajza született, csak azóta tudjuk, amióta megjelent két reprezentatív kiadvány: Les dessins de Guillaume Apollinaire (Guillaume Apollinaire rajzai) (2008) és Guillaume Apollinaire Un album de jeunesse (Guillaume Apollinaire Ifjúkori album) (2015).

A könyvek borítói

A két könyv időrendi sorrendben mutatja be Apollinaire rajzait és festményeit. Úgy gondolom, jelen cikkben célszerűbb tematikus elrendezésben ismertetni a költő képzőművészeti alkotásait. Az albumok szerkesztői nem fűztek kommentárokat a rajzokhoz, de amikor azok megértéséhez szükséges felidézni a címzetteket, néhány mondattal mindegyik alkotásnál utalok a képhez kapcsolódó személyekre, eseményekre.

Ahogyan önmagát látta Apollinaire

Apollinaire számos képet rajzolt önmagáról. Ezeket főleg a háború alatt készítette, amikor katonaként, elszakítva élt Párizstól, barátaitól, szerelmeitől. Jegyezzük meg, hogy ebben az időben a fénykép küldése ritkaságszámba ment, így költőnk leveleiben mintegy üzenetként jelenítette meg önmagát. 1915. január 4-én barátjához, a festő Serge Férat-hoz írt levelébe beillesztette magát tüzér egyenruhában és lóháton. Serge Férat az orosz származású festő, Sergueï Nikolaïevitch Yastrebzov művészneve volt. 1911-ben Apollinaire-rel megvásárolta a Les Soirées de Paris című avantgarde lapot, amit együtt szerkesztettek. Ő maga Jean Cérusse álnéven szerepelt. A Férat nevet egyébként Apollinaire adta neki. Férat Apollinaire halála után is hűségesen látogatta a költő özvegyét, Jacqueline-t, aki szobájának a falán őrizte Férat egyik festményét.

Apollinaire rajza önmagáról Serge Férat-hoz 1915. január 4-én írt levelében

Apollinaire legnagyobb szerelme Louise de Coligny-Châtillon volt, akivel önkéntes bevonulása után folytatott szenvedélyes kapcsolatot. Katonáskodásának első napjától írta hozzá leveleit, amelyekbe rajzos üzeneteket is illesztett. 1915 május 17-én írt leveléhez csatolta önarcképét.

Apollinaire önarcképe Lou-hoz 1915. május 17-én írt leveléből

Az Apollinaire-ről szóló monográfiákban alig esik szó arról, akihez a költő 1915. január 3-án írt levelében a következő aláírással rajzolta meg önmagát: „Megközelítő portrém pisztolytáskámmal, kardommal, lovammal és egy ágyúval”. Mireille Havet-ről van szó (1898-1932) aki harminchárom éves korában elhunyt költő, író volt, és akit Apollinaire fedezett fel tizenöt éves korában. Apollinaire a Les Soirées de Paris című lapjában 1913 és 1914 között publikálta a lány verseit és A ház a Macska szemében című elbeszélését, ami 1917-ben önállóan is kiadásra került Colette előszavával.

Apollinaire Mireille Havet-hez 1915. január 3-án írt levele

Egy 1916-ból származó akvarellen Apolinaire tüzérként örökítette meg magát.

A tüzér Apollinaire

Mások portréi

Apollinaire megörökítette apja portréját is:

Francesco Flugi d’Aspermont portréja (év nélkül)

Gyerekkori rajzai között híres emberek portréját is megtaláljuk, így Victor Hugoét és Napóleonét.

Victor Hugo (1897-1899)

Napóleon 1 m 69 cm. volt (1897-1899)

Apollinaire, saját verseinek illusztrátora

Apollinaire-nek számos verse van, amelyekhez rajzok tartoznak. A legfontosabb ezek közül talán a Bestiárium című kötetének megjelenéséhez fűződő rajzai. A Bestiárium avagy Orpheus kísérete Apollinaire első, 1914-ben kiadott verseskötete. Apollinaire Bestiáriuma a mítoszok, vallások és a népi hagyományok ötvözésével akar az állatokból egy emberi erkölcsi allegóriát alkotni. A költő azt kérte a kötet illusztrátorától, Raoul Dufytől, hogy a verseket kísérő képeket a középkori bestiáriumok vagy heraldikai könyvek koncepciója szerint alkossa meg. A Bestiáriumban öt vízi lény (delfin, polip, medúza, rák, ponty) ékelődik be a földi állatok közé. A kötet verseihez Apollinaire maga is számos rajzot, illusztrációt készített. Az alábbi képen jobb oldalt fent A Polip, A Medúza, A Rák és A Ponty láthatók.

Bestiárium. A költő kézirata rajzaival

A versek Somlyó György fordításában:

POLIP

Kinek tintája égre freccsen,
S vért szív abból, akit szeret,
S még élvezi is, a kegyetlen,
Én vagyok ez a szörnyeteg.

MEDÚZA

Boldogtalan Medúza-fők,
Sok szétszórt, zilált lila hajzat,
A viharnak örülnek ők,
S én is örülök a viharnak.

RÁK

Ó, gyönyöröm, bizonytalanság,
Elmegyünk mind: én, ő, mi, te,
Ahogyan megy, megy a makacs rák:
Hátrafele, hátrafele.

PONTY

Lakva tó mélyét, nádas alját,
Be soká is éltek, ti potykák!
Tán a halál is elfeled,
Bánat halai, titeket.

Igen érdekesek az Elnéztük ott e langyos este című verséhez rajzolt képei is. Középen egy hattyú, körülötte pedig azok, akik nézték a hattyúkat.

Elnéztük… (1899)

A vers Somlyó György fordításában:

Elnéztük ott e langyos este

Elnéztük ott e langyos este
Az elsuhanó hattyukat
A tavon melyre keseregve
Fűzek ágai hajlanak
S épp ezalatt hullt le a nap

Rajzos levelek

Apollinaire legtöbb rajzát szerelmeihez, Lou-hoz és Madeleine-hez írt leveleiben láthatjuk. Nîmes-ben való katonáskodása idején a költő szerette volna, ha Lou meglátogatja. Nagy izgalommal készítette elő a találkozást és egy Nicolini nevű barátja segítségével talált egy kétszobás lakást, amiről igen nagy részletességgel számolt be Lounak 1915. február 7-én kelt levelében. Megírja, hogy mennyi a lakás bérletösszege, hogy nyugodt környéken van, hogy milyen a szobák berendezése, nem feledkezve meg a fürdőszoba és a konyha pontos leírásáról sem. Leveléhez csatol egy rajzot is az utcáról, a házról, megadja a lakás alaprajzát.

Apollinaire 1915. február 7-én Lou-hoz címzett levele

Madeleine-hez ugyancsak számos levelet írt a költő a háború alatt, és ezekbe rajzokat is elhelyezett. Egyik levele 1915 végén keletkezett, és a „hatodik titkos költeményét” küldte meg szerelmének. Apollinaire tizenkét „titkos költeményt” írt Madeleine-hez, ezek közül egy számozatlan, mások elvesztek. 1967-ben Poèmes secrets (Titkos költemények) címmel ezek a versek megjelentek Salvador Dalí illusztrációival.

A hatodik Titkos költemény. 1915 vége

Apollinaire legjobb festményei

Apollinaire festményei közül a legjobban sikerültek lovas képei. Nem véletlenül került alábbi festménye a Guillaume Apollinaire rajzai című könyv borítójára.

Lovassági őrmester a Reménység maszkjával (1916)

Egy álarcos és sebesült lovas (1916)

A költő legismertebb festményét barátjának, Picassónak ajándékozta. A madarak az ujjukkal énekelnek című akvarellt 1916-ban festette. A harlekin figura Picasso oly gyakran megfestett alakja. Harlekin egy asztalnak támaszkodik, amelyen gyümölcsös tál látható, a kép bal felső sarkában pedig egy zöld madár repked. Nem véletlenül: Apollinaire Benini madárnak nevezi barátját A meggyilkolt költőben.

A madarak az ujjukkal énekelnek (1916)

Kapcsolódó cikkek

Egy este Albert Camus-vel a Francia Intézetben – Nyomornegyedtől a Nobel-díjig

Albert Camus élete csupa izgalom, melyet most az Ectopolis szerzőjének út kötete segít megérteni.

Gyűjteményes kötetben érkeznek Szabó T. Anna régi és új versei

Igényes kiadvány az egyik legfontosabb kortárs költő életművéből.

Elveszett remekművek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

A Biblia olyan, mint a természet kisugárzása – Marc Chagall és a Szentírás titkai

A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.