• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Notre-Dame. Styrga

Képzőművészet

  • 2020. december 14. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc

A párizsi Notre-Dame, avagy a festők múzsája

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A Notre-Dame számos festő múzsája volt. Hogy csak a legismertebbeket említsük: Henri Matisse, Maurice Utrillo, Pablo Picasso.

Matisse: Notre-Dame

Matisse: Notre-Dame

Utrillo: Notre-Dame

Utrillo: Notre-Dame

Picasso: Notre-Dame

Picasso: Notre-Dame

Az, akinek a szívéhez a legjobban hozzánőtt a katedrális, az 1887. július 7-én, az oroszországi Vityebszkben született Marc Chagall. A heringkereskedő apa és a bolti eladó anya fia gyerekkorára mint szegény, de boldog időszakra emlékszik vissza. 1910 és 1914 között ösztöndíjasként él Párizsban, a Méhkasnak nevezett művészotthonban. Csak rövid időre akart visszatérni Vityebszkbe, ám a háború közbeszólt. Katonai szolgálata után Lunacsarszkij kinevezi a szépművészetek komisszáriusává Vityebszk körzetében. Chagall nagy lelkesedéssel kezdett munkájához, ám csakhamar keserű csalódások érték. 1920-ban a vele szorosan együttműködő Kazimir Szeverinovics Maleviccsel nézeteltérése támadt a jövő művészetének meghatározása terén.

Malevics meggyőzte a bolsevik funkcionáriusokat, hogy Chagall „nem eléggé forradalmi”, mert embereket ábrázol képein, az igazi „forradalmi művészet” viszont teljesen absztrakt, tehát minden tárgytól mentes. Az igazi ok az volt, hogy Malevics egyszerűen át akarta venni Chagall funkcióit és meg akart szabadulni riválisától. 1923 őszén Chagall családjával Párizsba költözött. 1937-ben megkapta a francia állampolgárságot. Pablo Picasso és Marc Chagall voltak a Franciaországban letelepedett leghíresebb külföldi festők. Chagall már első párizsi tartózkodása alatt beleszeretett a művészetek fővárosába. Egy „szerelmes levelet” is írt Párizshoz:

Párizs

Valamennyien a vagon sarkában kuporogva Párizs felé igyekeztünk, nem azért, hogy karriert csináljunk, mert akkoriban igen kicsi volt az esélye annak, hogy befussunk, hanem azért, hogy szabadon tudjuk magunkat kifejezni és mindenekelőtt azért, hogy megtaláljuk művészi kifejezőeszközeinket belső érzéseink megmutatásához. (…) 1910-ben hagytam el szülőföldemet. Ekkor határoztam el, hogy szükségem van Párizsra. Azért jöttem ide, mert a fényt kerestem, szabadságát, kultúráját és annak lehetőségét, hogy tökéletesítsem művészetemet. Párizs világosságot adott sötét világomnak, ahogyan a nap tette volna. Egész nap a Concorde téren vagy a Luxembourg-kert környékén kószáltam. Dantont és Watteau-t szemléltem és letéptem néhány levelet. Ó, ha egyszer meglovagolhattam volna a Notre-Dame egyik vízköpőjét, hogy akárcsak egy lovon, utat nyissak az egekben, karjaimmal és lábaimmal. Itt vagy Párizs. Te vagy második Vityebszkem.

Marc Chagall

Chagall nem lovagolta meg ugyan a Notre-Dame vízköpőjét, ám megfestette azt. A mítikus és szörnyalakokhoz vonzódó festő nem tudta magát kivonni a Notre-Dame szörnyei, a vízköpők hatása alól. Ezek a vízköpők a legkülönfélébb mitológiai lényeket mintázzák a kiméráktól a sárkányokig, de létező állatok is vannak köztük. Chagall újraértelmezi a Styrgának nevezett vízköpőt, amely emberszerű lénynek tűnik, azonban hátán szárnyak, feje tetején pedig szarvak vannak, és unottnak tűnő helyzetben ül, állát tenyerébe támasztva, nyelvét a város felé kiöltve.

Notre-Dame. Styrga

Notre-Dame. Styrga

Chagall festményén maga a szörnyalak póza felismerhető, ugyanakkor egy hibrid lénnyé formálta azt a művész, egy félig nő, félig kecske foglal helyet a kép közepén, és álmodozón tekint le a városra, amit a holdfény sötétkékre fest. Mellette egy kakas köszönti a közelgő reggelt, amit egy aranyszínű madár jelent be. Egy szerelmespár lebeg a kép felső részén.

Chagall: A Notre-Dame szörnyetege

Chagall: A Notre-Dame szörnyetege

Párizs! Egyetlen más szó sem hangzik fülemnek ily kedvesen.” – írja Chagall. önéletrajzi regényében, amely Marc Chagall. Életem címmel magyarul is olvasható. Ecsetje nyomán a Fények városa a szerelem és a boldogság elvarázsolt színházává lesz, mint A Notre-Dame látványa című festményén, amelyen a székesegyház egy meztelen fiatal lány és egy mitikus lény, félig ember, félig madár között látható. A szerelmes alak egy virágcsokrot nyújt a nő felé.

Chagall: A Notre-Dame látványa

Chagall: A Notre-Dame látványa

A Jessze fája és a Notre-Dame című festmény Chagall bibliai képeinek sorába tartozik. Jessze fája Jézus családfája, Dávid apjától, Jesszétől kiindulva. Chagall festményeken és a reimsi katedrális üvegablakain is megörökítette Jessze fáját.

Chagall: Jessze fája és a Notre-Dame

Chagall: Jessze fája és a Notre-Dame

Chagall egyik legendás önarcképét az Uffizi családnak ajánlotta fel. A festményen a kék szín dominál, Chagall „lelkének színe”. A festőpalettáját kezében tartó művész mellett látható felesége, Bella, a kakas, ami gyermekkori emléke és oly sokszor szerepel festményein, a háttérben Párizs, a Notre-Dame katedrálissal, egy Szajna-híddal valamint az együtt jelen lévő Nappal és Holddal.

Chagall: Önarckép a Notre-Dame-mal

Chagall: Önarckép a Notre-Dame-mal

Kapcsolódó cikkek

A Windsor-ház a 80-as években

Isten és a jogom – A Windsor-ház rövid története

A Windsorok élete ma is az emberek figyelmének középpontjában áll.

Mihal Gorbacsov és Ronald Reagan az INF-szerződés aláírásakor

Oscar-díjas sztárokkal készül film Gorbacsov és Reagan izlandi csúcstalálkozójáról

Az 1986-os csúcstalálkozó rengeteget alakított a szovjet-amerikai kapcsolatokon.

Umberto Eco (1932-2016)

Az irodalom professzora – 5 érdekesség az 5 éve elhunyt Umberto Eco-ról

Idén már 5 éve, hogy A rozsa neve világszerte ünnepelt írója itt hagyott minket.

Bűn és erény – Alkimista allegóriák a Notre-Dame katedrálison?

Lehetséges, hogy a Notre-Dame szobrait eltérően értelmező két tábornak egyaránt igaza van?

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Fekete-fehér cinizmus – 9 legendás film noir Hollywood aranykorából

    Kontrasztos fekete-fehér világ, tele bűnnel, és szexuális devianciákkal.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. július 21.

    Bűn és erény – Alkimista allegóriák a Notre-Dame katedrálison?

    Lehetséges, hogy a Notre-Dame szobrait eltérően értelmező két tábornak egyaránt igaza van?

    • 2021. július 13.

    Különös eredet – Szíriában bukkantak rá a párizsi Notre-Dame mintájára

    A gótikus építészet ezek szerint Észak-Szíriában született?

    • 2021. július 12.

    Aki Hitchcock és Kubrick kedvence volt – Saul Bass, a poszterkirály

    A grafikus, aki pontosan tudta, mit jelent a hozzáadott érték fogalma.

    • 2021. június 17.

    A világ végéig ment, de csak önmagát találta ott – Paul Gauguin-portré

    A kalandor festő, akit csak saját művészete iránti elkötelezettsége éltetett.

    • 2021. június 10.

    7 világhírű festmény, 7 rejtélyes, és rejtett utalás?

    Képzőművészeti oknyomozások, és kreatív spekulációk izgalmas játéka.