• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Képzőművészet

  • 2021. szeptember 10. | Becsült olvasási idő: 7 perc

A szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre – Vaszilij Kandinszkij párizsi korszaka

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Érzem, hogy „Párizs levegője” jót tesz nekem.”

(Kandinszkij)

Vaszilij Kandinszkij (1866-1944) Moszkvában született, jogi tanulmányokat folytatott, 1896-ban Észtországba hívták jogászprofesszornak, ám ugyanebben az évben Münchenbe költözött, a kor egyik legjelentősebb művészeti központjába, és elhatározta, hogy festő lesz. Jelentős elméleti munkássága van. 1910-ben adta ki első esztétikai-művészettörténeti könyvét A szellemiségről a művészetben címmel. Ebben megfogalmazza a színek szerepét a festészetben. Szerinte belső rezgése minden tárgynak van, ezt kell a festőnek a puszta színek és formák által felkeltenie a nézőben. „Általában a szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre. A szín a billentyűzet, a szemek a kalapácsok, a lélek a zongora a húrokkal. A művész a kéz, amely játszik. Megérinti az egyik vagy másik billentyűt és megrezegteti a lelket.

Absztrakt akvarell című, 1910-ben festett képe alapján Kandinszkijt tartják a nonfiguratív festészet megalapítójának. Életének utolsó tíz évét (1934-1944) Párizsban töltötte. Itt teljesedett ki művészete. Ennek ellenére párizsi korszaka a művész legkevésbé feldolgozott időszaka. A művészettörténészek ezt annak tulajdonítják be, hogy a kritika „egy magányos öregember extravagáns” ötleteit látja az ebben az időszakban keletkezett képekben. Erre jó példa az 1941-ben festett Változatos mozgások, amely jelek és szimbólumok sokaságát ábrázolja. Világosszürke alapon pasztellszínű, sejtelmes figurák, fantasztikus formájú léggömbök, papírsárkányok, a kínai folklórból ismert állatok és tüzijáték hatását keltő vonalak jelennek meg.a festményen.

Változatos mozgások

Változatos mozgások

Arra, hogy Kandinszkij még három évvel Párizsba való költözése után is mennyire ismeretlen még a szakmai körökben is, jellemző az a levél, amit a Musée des Écoles Étrangères Contemporaines igazgatója írt a Musée des Beaux Art igazgatójához 1937. február 24-én: „Már jeleztem önnek, hogy az amerikai kubista festő, Kandinszkij az év végén kiállított a Buchet galériában.Két kapitális tévedés: Kandinszkij nem amerikai, hanem orosz, nem kubista, hanem absztrakt festő volt, aki pontosan a kubizmussal szemben határozta meg magát.

Kandinszkij 1933 végén elmenekül a hitleri Németországból. Hitler hatalomra jutása után a Bauhaus, az avantgárd szimbóluma bezárja kapuit. Kandinszkij itt tanított, tanártársai többek közt Paul Klee és Moholy-Nagy László voltak. Németország elhagyását a nyilvánvalóan politikai okok mellett az motiválja, hogy Franciaországban befutott festő szeretne lenni. Ez kiderül Will Grohmann nűvészettörténészhez írt leveléből:

Hosszasan gondolkodtunk: hová menjünk? Svájcba? Olaszországba? Amerikába? Párizsba? Miután a művek piaca ma mindenütt kedvezőtlen, Párizs mellett döntöttünk, hisz mindennek dacára ez a világ művészeti központja, és a legtöbb lehetőséget kínálja, hogy a művek eladásából meg lehessen élni.

Kandinszkij először az 1906 júniusától 1907 júniusáig Sèvres-ben töltött időszak alatt ismerkedik Párizs művészvilágával. Részt vesz a párizsi szalonok kiállításain, a húszas években levelezést folytat Christian Zervossal, a Cahiers d’Art főszerkesztőjével, akinek ezt írja: „Nagyon fontos lenne számomra egy nagy kiállítás Párizsban.” Első önálló kiállítására a Zak galériában kerül sor 1929-ben. Jadwiga Zak egy kisebb galéria tulajdonosa, és nyitott az avantgarde művészetekre. A kiállítás megnyitója után elragadtatással mondja, hogy még soha ennyien nem voltak galériájában. 1934-ban a Cahiers d’Art galériában Yvonne Zervos negyvenhárom 1921 és 1934 között készült Kandiszkij-festményt mutat be. 1936 decemberében Jeanne Bucher a boulevard de Montparnasse-on nyolc Kandiszkij festményt állít ki. Annak ellenére, hogy ez egy kis kiállítás, mégis fontos, mivel Jeanne Bucher mutatja be Kandinszkijt André Dezarrois-nak a Jeu de Paume Múzeum igazgatójának. Így kerül a múzeumba az 1936-ban festett Fehér vonal című kép, amelyen fekete alapon temperával festett fehér vonalak emelik ki a kompozíciót.

Fehér vonal

Fehér vonal

1939 februárjában a francia állam megvásárolja Kompozíció IX című festményét. A csaknem két méter szélességű kép a művész egyik legfontosabb alkotása, mivel mintegy összefoglalja akkori művészetének leglényegesebb vonásait: geometrikus formák, körök és négyzetek, nagy hullámos vonalak, biomorf elemek. Amikor Kandinszkij megtudja, hogy művéért a francia állam ötezer frankot kínál, megdöbben. Február 20-án ezt írja a Jeu de Paume Múzeum igazgatójának: „Valóban elképedtem, és azt gondoltam rosszul látok. De nem! Ennyi volt az összeg.Kandinszkij számára két lehetőség állt fenn: talál egy támogatót, aki kifizeti a negyvenötezer frank különbséget, ami eleve lehetetlen volt, vagy egy másik képet ajánl fel megvételre ötezer frankért.

Kompozíció IX

Kompozíció IX

Végül egy harmadik megoldást választ: hajlandó az eredeti ár huszadrészéért eladni a képet, ha rendezhet Párizsban egy nagy kiállítást. Ezt elérendő, a festő a Cahiers d’Art főszerkesztőjének, Christian Zervosnak a segítségét kéri. Ez utóbbi és Kandinszkij sorra járják a legnagyobb párizsi galériákat, minden eredmény nélkül.

Végül Zervos tanácsára Léonce Rosenbergnek ír egy levelet Kandinszkij 1929 júniusában: „Őszintén megmondom, az a gondolat, hogy önnél állíthatok ki, nagyon kellemes, mivel ön hozzájárult Picaso, Braque és Léger sikeréhez is.” A galéria tulajdonosának válasza kedvező: „Nagyon szeretem amiket csinál, és a legnagyobb érdeklődéssel néztem meg legutóbbi kiállítását a Zak galériában.” Ugyanakkor jelzi, hogy a kiállításra szeptember előtt nem kerülhet sor. Kandinszkij örül, ám legnagyobb meglepetésére szeptember 23-án kap egy levelet Zervostól, aki tudatja Kandinszkijjal, hogy Rosenberg nem tartja be ígéretét: „Nem válaszoltam azonnal levelére, mivel rettenetesen dühös voltam Léonce Rosenberg magatartása miatt. Tudtam, hogy őrült és romlott, de nem hittem, hogy ennyire tisztességtelen és önző.

Kandinszkij és a szürrealisták

A kritikusok Kandinszkijban a szürrealizmus egyik elődjét látják. André Berton, aki nem szereti Klee képeit, lelkesen beszél Kandinszkijról. A Zak galériában kiállított képeiből megvásárol két akvarellt, és nagy szerepet vállal a festő műveinek népszerűsítésében. Az utolsó pillanatban sikerül elhelyeznie a szürrealisták festményei között Kandinszkij képeit: „Örülök, hogy én voltam az első, aki 1933-ban, Párizsba érkezésekor köszönthettem, felajánlottam neki, hogy díszvendége legyen a Surindépendant-nak, hosszú évekkel megelőzve a mostani elismertségét.” – írja. Azon kívül, hogy segítette Kandinszkijt kollektív kiállításokon való részvételekben, Breton más szürrealistákkal is megismertette. Így került sor a felkérésre, hogy illusztrálja René Char Le Marteau sans maître (A mester nélküli kalapács) című kötetét.

A mester nélküli kalapács címlapja

A mester nélküli kalapács címlapja

A Bucher galéria kiállítása után írta Breton Kandinszkijnak: „pénteken nem volt alkalmam önnek elmondani, mennyire hatása alá kerültem Madame Bucher-nél kiállított műveinek.” Ugyanakkor Kandinszkij, bár akarja, hogy a szürrealisták támogassák, tartózkodó a mozgalommal szemben. 1929-ben, a Zak galéria kiállítása után azt kérdezi Zervostól, jónak tartaná-e, ha Aragon és Breton cikket írna a kiállításról. 1930-ban azt szeretné, ha Breton írná a Galeris de France kiállításának katalógusa előszavát. Mindez azonban inkább stratégiai lépés Kandinszkij részéről. A szürrealistáknak akkoriban Párizsban bizonyos sikere volt, legalábbis botrányokat okoztak, ami jól jött Kandinszkijnak is megismertetéséhez. .

Joseph Albers festő, művészettörténészhez írja 1936-ban a szürrealistákról: „a szürrealistáknak nincs elég „festői” képességük, hogy veszélyesek lehessenek. Ezért olyan művészeket fognak be szekerük elé, akiknek kevés közük van a szürrealizmushoz, mint Arp és Miro.”.

Kandinszkij kontra kubizmus

1937-ben A független művészet mesterei című kiállításon Picasso mellett Metzinger, Léger, Braque és mások festményei szerepeltek, ám Kandinszkij és az absztrakt festészet hiányzott a szemléről. A kubizmus hivatalosan is elfogadott és elismert volt. Kandinszkij mindenáron tudatni akarja a szakmával, hogy művészete mit sem köszönhet a kubizmusnak, hisz már az első világháború előtt festett képei is absztrakt művek. 1937. május 10-én André Dezarrois-hoz címzett levelében azt írja, hogy mind a kubizmus, mind az ő művészete Cézanne-tól eredeztethető, csak kétirányú volt a fejlődés: „A kubizmus legfeljebb testvére, de semmiképpen sem atyja az absztrakt festészetnek.Érvei alátámasztásául Kandinszkij megemlíti, hogy a Blaue Reiter Almanach 1912-es számában látta Picasso Meztelen nő gitárral című, 1913-ban festett képének reprodukcióját, valamint saját, 1911-ben készült Kompozíció V. című festményét. Az összehasonlításból kitűnik – mondja Kandinszkij –, hogy az ő műve megelőzte a kubizmust.

Picasso: Meztelen nő gitárral

Picasso: Meztelen nő gitárral

Kandinszkij: Kompozíció V

Kandinszkij: Kompozíció V

Kapcsolódó cikkek

H. P. Lovecraft borzalmas teremtményei festményként megelevenedve is félelmetesek

A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.

Egy Man Rey-mű lett minden idők legdrágább fotója

Magasan a várt árkategória felett a neves szürrealista alkotás.

A legdrágább amerikai műalkotás lett Andy Warhol kultikus Marilyn Monroe-nyomata

Amerikai műalkotásért még soha nem fizettek ennyit.

A műkincsrablás manapság gyümölcsöző feketepiaci szegmens

Elveszett remekművek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. június 29.

    A fiú, aki beleszeretett King Kongba, aztán egész életében szörnyeket teremtett

    A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.

    • 2022. június 9.

    A trombitakezű fiú és a szemfedélgyári lány meséje, avagy epizódok a magyar avantgárdból

    Különleges tárlat várja a Kassák Múzeum látogatóit augusztus végéig.

    • 2022. május 30.

    H. P. Lovecraft borzalmas teremtményei festményként megelevenedve is félelmetesek

    A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.

    • 2022. április 29.

    Elveszett remekművek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

    Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

    • 2022. április 28.

    A Biblia olyan, mint a természet kisugárzása – Marc Chagall és a Szentírás titkai

    A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.