• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Stöwer a műtermében

Képzőművészet

A Titanic tette híressé, pedig sosem látta az elsüllyeszthetetlen hajót – Willy Stöwer művészete

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

1912. április 14-én valamivel éjfél előtt az RMS Titanic az Atlanti-óceán északi részén jéghegynek ütközött, majd alig két és fél órával később elsüllyedt, és több mint 1500 embert vitt magával a közel 4000 méter mélységben lévő hullámsírba. Mindössze néhány nappal később megjelent a lipcsei központtal bíró Die Gartenlaube nevű lap legújabb száma, címlapján egy bizonyos Willy Stöwer festményével, aki akkoriban már közel húsz éve dolgozott szabadúszó művészként, mégis ez az – egyébként számos történelmi csalást rejtő – festmény tette híressé a nevét.

Willy Stöwer (1864-1931)

Willy Stöwer (1864-1931)

Willy Stöwer 1864. május 22-én született Wolgast városában egy tengerészkapitány fiaként. Kezdetben mérnöknek tanult, és dolgozott is e területen a legkülönbözőbb balti régiókban lévő hajógyárak irodáiban. A műszaki rajzok mellett azonban szívesen hódolt kedvenc időtöltésének, a rajzolásnak, és egy idő után célzottan, autodidakta módon tanulni kezdte a különböző fogásokat, technikákat, és stílusjegyeket. Stöwer 1892-ben megismerkedett a gazdag családból származó Dettmann Henriettával, és a lány anyagi helyzete lehetővé tette a számára, hogy felhagyjon mérnöki állásával, és az időközben született hobbijának hódoljon. Stöwer az elkövetkező negyven évet szabadúszó rajzolóként töltötte, noha még legalább húsz évre volt szüksége ahhoz, hogy országos hírnevet harcoljon ki magának.

Stöwer nyilvánvalóan magával hozta gyermekkora emlékeit az apja által mesélt kalandokról, ráadásul a férfi számtalanszor elvitte a fiút különböző hajós kirándulásokra a balti tengeren, így érthető módon Stöwer első művészeti témája is a tenger volt, és a hajósélet. Vitathatatlan tehetséget mutató litográfiáinak – és persze felesége családja által biztosított hátszélnek köszönhetően – kerülhetett II. Vilmos császár köreibe, aki hamar a férfi tengerészeti festményeinek elsőszámú rajongójává vált.

1905 és 1912 közt számos tengeri útra kísérte el a katonai és gazdasági kérdések iránt érdeklődő uralkodót, aki hozzásegítette pártfogoltját, hogy a Német Haditengerészeti Liga  a tagjának válassza, valamint tiszteletbeli professzori címet adományozott neki 1907-ben.

Stöwer a műtermében

Stöwer a műtermében

A mai napig megoszlanak a vélemények, vajon Stöwer valóban akkora művész volt-e, és eléri-e mindazt, amit, ha nem áll mögötte a birodalom első számú embere, az ugyanis tény, hogy amint 1912-ben kikerült az udvar kegyeltjei közül, pályája is meglehetősen csendes vizekre tévedt, és bár haláláig alkotott, neve már kevésbé forgott a köztudatban. Előtte azonban még országos hírnevére tett szert. Történt ugyanis, hogy a Titanic katasztrófáját követően – szintén a császár közbenjárására – Stöwert kérték fel, hogy készítsen nagyszabású és részletes illusztrációt a hajó elsüllyedéséről a Die Gartenlaube nevű újság címlapjára.

Stöwer anélkül látott neki a munkának, hogy alaposabban utánanézett volna a balesetnek. Ez nem volt egyedi eset, korábbi munkáit is leginkább olvasmányélményei, emlékei és fantáziája alapján alkotta, a Titanicról készült grafikája pedig hatalmas sikert aratott, annak ellenére, hogy Stöwer információ hiányában számos olyan apróságot festett meg, melyek a valóságban egészen másként néztek ki.

A világhírű festményt a mai napig felfedezni itt-ott, a világhírű hajó katasztrófáját felelevenítő írásokban és könyvekben, hírneve tehát jóval nagyobbra nőtt, és szakemberek csak évekkel később mutattak rá a kép tévedéseire. Stöwer művén a Titanic negyedik kéménye még süllyedés közben is ontja a füstöt, holott ez a valóságban kizárólag szellőzésre volt kialakítva (ráadásul a motorok már rég nem működtek, hisz a gépház víz alatt volt), a háttérben látható jéghegyek ábrázolása miatt pedig olybá tűnik, mintha a hajó egyeneset azok alá süllyedne be. Épp az ilyen apróságok szülik a vitát a mai napig Stöwer művészeti szerepét illetően, és a legtöbben abban azért megegyeznek, hogy inkább egy jókezű iparosnak számított – mondhatni bérművésznek – semmint igazi festőnek.

Stöwer ismeretlen okból halálozott el saját villájában 1931. május 31-én. Közel négy évtizedes szabadúszó művészi karrierje alatt félelmetes tempóban dolgozott, mintegy 900 fekete-fehér és 335 színes illusztrációt készített 57 könyvhöz, ezen kívül plakátokat, képeslapokat, kártyákat, címkéket, prospektusokat és naptárakat tervezett, de a legjobban akkor érezte magát, ha visszanyúlhatott gyermekkora élményeihez, ha a tengert ábrázolhatta a maga féktelenségével, és a természeti erőkkel dacoló emberi kéz alkotta hajókat. Íme egy kis válogatás Stöwer műveiből.

Az a bizonyos világhírű festmény a Titanicról

Az a bizonyos világhírű festmény a Titanicról

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Kapcsolódó cikkek

Biofunkcionális filozófia

Biofunkcionális filozófia – Arisztotelésszel, Arisztotelészről és a mai emberről

A filozófiai észben megalapozott emberlét” eszméjének elkerülhetetlenségéről.

Három Oscar-díjas színész repít vissza Hollywood aranykorába

Nicole Kidman, Javier Bardem és J. K. Simmons egy filmben.

Pablo Escobar és Juan Pablo Escobar a 80-as évek közepén a Fehér Ház előtt

Felesége után fia is megírta Pablo Escobar történetét

Juan Pablo Escobar több év kutatást, és számos tényfeltáró interjút követően jelentkezik a kötettel.

Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 13.

    Pablo Picasso római vakációja, avagy rendhagyó látogatás a „földi paradicsomban”

    Picasso sztárként érkezett, és az örök város így is emlékszik rá.

    • 2021. október 8.

    Hűvösen steril, érzékien realista, sztoikus és fatalista – Edward Hopper és az éjjeli baglyok

    A kitartás szobra, a női akarat és az egyéni látásmód találkozója.

    • 2021. szeptember 28.

    Adolf Hitler és az elfajzott művészet – Avagy egy kiállítás margójára

    A kiállítás, melyre valósággal tódultak az emberek.

    • 2021. szeptember 10.

    A szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre – Vaszilij Kandinszkij párizsi korszaka

    Az egykori jogászprofesszor jelentős elméleti szakember is volt egyben.

    • 2021. augusztus 27.

    Giorgio de Chirico, André Breton és Guillaume Apollinaire – Három festmény, két barát

    Avagy három festmény, melyet a legmélyebb barátság ihletett.