• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Stöwer a műtermében

Képzőművészet

A Titanic tette híressé, pedig sosem látta az elsüllyeszthetetlen hajót – Willy Stöwer művészete

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

1912. április 14-én valamivel éjfél előtt az RMS Titanic az Atlanti-óceán északi részén jéghegynek ütközött, majd alig két és fél órával később elsüllyedt, és több mint 1500 embert vitt magával a közel 4000 méter mélységben lévő hullámsírba. Mindössze néhány nappal később megjelent a lipcsei központtal bíró Die Gartenlaube nevű lap legújabb száma, címlapján egy bizonyos Willy Stöwer festményével, aki akkoriban már közel húsz éve dolgozott szabadúszó művészként, mégis ez az – egyébként számos történelmi csalást rejtő – festmény tette híressé a nevét.

Willy Stöwer (1864-1931)

Willy Stöwer (1864-1931)

Willy Stöwer 1864. május 22-én született Wolgast városában egy tengerészkapitány fiaként. Kezdetben mérnöknek tanult, és dolgozott is e területen a legkülönbözőbb balti régiókban lévő hajógyárak irodáiban. A műszaki rajzok mellett azonban szívesen hódolt kedvenc időtöltésének, a rajzolásnak, és egy idő után célzottan, autodidakta módon tanulni kezdte a különböző fogásokat, technikákat, és stílusjegyeket. Stöwer 1892-ben megismerkedett a gazdag családból származó Dettmann Henriettával, és a lány anyagi helyzete lehetővé tette a számára, hogy felhagyjon mérnöki állásával, és az időközben született hobbijának hódoljon. Stöwer az elkövetkező negyven évet szabadúszó rajzolóként töltötte, noha még legalább húsz évre volt szüksége ahhoz, hogy országos hírnevet harcoljon ki magának.

Stöwer nyilvánvalóan magával hozta gyermekkora emlékeit az apja által mesélt kalandokról, ráadásul a férfi számtalanszor elvitte a fiút különböző hajós kirándulásokra a balti tengeren, így érthető módon Stöwer első művészeti témája is a tenger volt, és a hajósélet. Vitathatatlan tehetséget mutató litográfiáinak – és persze felesége családja által biztosított hátszélnek köszönhetően – kerülhetett II. Vilmos császár köreibe, aki hamar a férfi tengerészeti festményeinek elsőszámú rajongójává vált.

1905 és 1912 közt számos tengeri útra kísérte el a katonai és gazdasági kérdések iránt érdeklődő uralkodót, aki hozzásegítette pártfogoltját, hogy a Német Haditengerészeti Liga  a tagjának válassza, valamint tiszteletbeli professzori címet adományozott neki 1907-ben.

Stöwer a műtermében

Stöwer a műtermében

A mai napig megoszlanak a vélemények, vajon Stöwer valóban akkora művész volt-e, és eléri-e mindazt, amit, ha nem áll mögötte a birodalom első számú embere, az ugyanis tény, hogy amint 1912-ben kikerült az udvar kegyeltjei közül, pályája is meglehetősen csendes vizekre tévedt, és bár haláláig alkotott, neve már kevésbé forgott a köztudatban. Előtte azonban még országos hírnevére tett szert. Történt ugyanis, hogy a Titanic katasztrófáját követően – szintén a császár közbenjárására – Stöwert kérték fel, hogy készítsen nagyszabású és részletes illusztrációt a hajó elsüllyedéséről a Die Gartenlaube nevű újság címlapjára.

Stöwer anélkül látott neki a munkának, hogy alaposabban utánanézett volna a balesetnek. Ez nem volt egyedi eset, korábbi munkáit is leginkább olvasmányélményei, emlékei és fantáziája alapján alkotta, a Titanicról készült grafikája pedig hatalmas sikert aratott, annak ellenére, hogy Stöwer információ hiányában számos olyan apróságot festett meg, melyek a valóságban egészen másként néztek ki.

A világhírű festményt a mai napig felfedezni itt-ott, a világhírű hajó katasztrófáját felelevenítő írásokban és könyvekben, hírneve tehát jóval nagyobbra nőtt, és szakemberek csak évekkel később mutattak rá a kép tévedéseire. Stöwer művén a Titanic negyedik kéménye még süllyedés közben is ontja a füstöt, holott ez a valóságban kizárólag szellőzésre volt kialakítva (ráadásul a motorok már rég nem működtek, hisz a gépház víz alatt volt), a háttérben látható jéghegyek ábrázolása miatt pedig olybá tűnik, mintha a hajó egyeneset azok alá süllyedne be. Épp az ilyen apróságok szülik a vitát a mai napig Stöwer művészeti szerepét illetően, és a legtöbben abban azért megegyeznek, hogy inkább egy jókezű iparosnak számított – mondhatni bérművésznek – semmint igazi festőnek.

Stöwer ismeretlen okból halálozott el saját villájában 1931. május 31-én. Közel négy évtizedes szabadúszó művészi karrierje alatt félelmetes tempóban dolgozott, mintegy 900 fekete-fehér és 335 színes illusztrációt készített 57 könyvhöz, ezen kívül plakátokat, képeslapokat, kártyákat, címkéket, prospektusokat és naptárakat tervezett, de a legjobban akkor érezte magát, ha visszanyúlhatott gyermekkora élményeihez, ha a tengert ábrázolhatta a maga féktelenségével, és a természeti erőkkel dacoló emberi kéz alkotta hajókat. Íme egy kis válogatás Stöwer műveiből.

Az a bizonyos világhírű festmény a Titanicról

Az a bizonyos világhírű festmény a Titanicról

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Kapcsolódó cikkek

Umberto Eco (1932-2016)

Az irodalom professzora – 5 érdekesség az 5 éve elhunyt Umberto Eco-ról

Idén már 5 éve, hogy A rozsa neve világszerte ünnepelt írója itt hagyott minket.

Bűn és erény – Alkimista allegóriák a Notre-Dame katedrálison?

Lehetséges, hogy a Notre-Dame szobrait eltérően értelmező két tábornak egyaránt igaza van?

Gitta Sereny: Albert Speer küzdelme az igazsággal

A gonosz építésze, avagy Albert Speer küzdelme az igazsággal – Könyvkritika

A bűn roppant arányai lehetetlenné tesznek minden kísérletet az önigazolásra.

Egy szó, mely sosem kophat közhellyé – Avagy két regény a diktatúrákról

Cserhalmi Dániel ÁVH-regényei, és a történelem másik oldala.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Ágyúgolyó futam, avagy a Cannon Films hiteles története, ahogy azt Hollywoodban mesélik

    Nem akármilyen történet a kitartásról és a gátlástalanságról.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. július 21.

    Bűn és erény – Alkimista allegóriák a Notre-Dame katedrálison?

    Lehetséges, hogy a Notre-Dame szobrait eltérően értelmező két tábornak egyaránt igaza van?

    • 2021. július 13.

    Különös eredet – Szíriában bukkantak rá a párizsi Notre-Dame mintájára

    A gótikus építészet ezek szerint Észak-Szíriában született?

    • 2021. július 12.

    Aki Hitchcock és Kubrick kedvence volt – Saul Bass, a poszterkirály

    A grafikus, aki pontosan tudta, mit jelent a hozzáadott érték fogalma.

    • 2021. június 17.

    A világ végéig ment, de csak önmagát találta ott – Paul Gauguin-portré

    A kalandor festő, akit csak saját művészete iránti elkötelezettsége éltetett.

    • 2021. június 10.

    7 világhírű festmény, 7 rejtélyes, és rejtett utalás?

    Képzőművészeti oknyomozások, és kreatív spekulációk izgalmas játéka.