Képzőművészet

A Titanic tette híressé, pedig sosem látta az elsüllyeszthetetlen hajót – Willy Stöwer művészete

Hirdetés

1912. április 14-én valamivel éjfél előtt az RMS Titanic az Atlanti-óceán északi részén jéghegynek ütközött, majd alig két és fél órával később elsüllyedt, és több mint 1500 embert vitt magával a közel 4000 méter mélységben lévő hullámsírba. Mindössze néhány nappal később megjelent a lipcsei központtal bíró Die Gartenlaube nevű lap legújabb száma, címlapján egy bizonyos Willy Stöwer festményével, aki akkoriban már közel húsz éve dolgozott szabadúszó művészként, mégis ez az – egyébként számos történelmi csalást rejtő – festmény tette híressé a nevét.

Willy Stöwer (1864-1931)

Willy Stöwer (1864-1931)

Willy Stöwer 1864. május 22-én született Wolgast városában egy tengerészkapitány fiaként. Kezdetben mérnöknek tanult, és dolgozott is e területen a legkülönbözőbb balti régiókban lévő hajógyárak irodáiban. A műszaki rajzok mellett azonban szívesen hódolt kedvenc időtöltésének, a rajzolásnak, és egy idő után célzottan, autodidakta módon tanulni kezdte a különböző fogásokat, technikákat, és stílusjegyeket. Stöwer 1892-ben megismerkedett a gazdag családból származó Dettmann Henriettával, és a lány anyagi helyzete lehetővé tette a számára, hogy felhagyjon mérnöki állásával, és az időközben született hobbijának hódoljon. Stöwer az elkövetkező negyven évet szabadúszó rajzolóként töltötte, noha még legalább húsz évre volt szüksége ahhoz, hogy országos hírnevet harcoljon ki magának.

Stöwer nyilvánvalóan magával hozta gyermekkora emlékeit az apja által mesélt kalandokról, ráadásul a férfi számtalanszor elvitte a fiút különböző hajós kirándulásokra a balti tengeren, így érthető módon Stöwer első művészeti témája is a tenger volt, és a hajósélet. Vitathatatlan tehetséget mutató litográfiáinak – és persze felesége családja által biztosított hátszélnek köszönhetően – kerülhetett II. Vilmos császár köreibe, aki hamar a férfi tengerészeti festményeinek elsőszámú rajongójává vált.

1905 és 1912 közt számos tengeri útra kísérte el a katonai és gazdasági kérdések iránt érdeklődő uralkodót, aki hozzásegítette pártfogoltját, hogy a Német Haditengerészeti Liga  a tagjának válassza, valamint tiszteletbeli professzori címet adományozott neki 1907-ben.

Stöwer a műtermében

Stöwer a műtermében

A mai napig megoszlanak a vélemények, vajon Stöwer valóban akkora művész volt-e, és eléri-e mindazt, amit, ha nem áll mögötte a birodalom első számú embere, az ugyanis tény, hogy amint 1912-ben kikerült az udvar kegyeltjei közül, pályája is meglehetősen csendes vizekre tévedt, és bár haláláig alkotott, neve már kevésbé forgott a köztudatban. Előtte azonban még országos hírnevére tett szert. Történt ugyanis, hogy a Titanic katasztrófáját követően – szintén a császár közbenjárására – Stöwert kérték fel, hogy készítsen nagyszabású és részletes illusztrációt a hajó elsüllyedéséről a Die Gartenlaube nevű újság címlapjára.

Stöwer anélkül látott neki a munkának, hogy alaposabban utánanézett volna a balesetnek. Ez nem volt egyedi eset, korábbi munkáit is leginkább olvasmányélményei, emlékei és fantáziája alapján alkotta, a Titanicról készült grafikája pedig hatalmas sikert aratott, annak ellenére, hogy Stöwer információ hiányában számos olyan apróságot festett meg, melyek a valóságban egészen másként néztek ki.

A világhírű festményt a mai napig felfedezni itt-ott, a világhírű hajó katasztrófáját felelevenítő írásokban és könyvekben, hírneve tehát jóval nagyobbra nőtt, és szakemberek csak évekkel később mutattak rá a kép tévedéseire. Stöwer művén a Titanic negyedik kéménye még süllyedés közben is ontja a füstöt, holott ez a valóságban kizárólag szellőzésre volt kialakítva (ráadásul a motorok már rég nem működtek, hisz a gépház víz alatt volt), a háttérben látható jéghegyek ábrázolása miatt pedig olybá tűnik, mintha a hajó egyeneset azok alá süllyedne be. Épp az ilyen apróságok szülik a vitát a mai napig Stöwer művészeti szerepét illetően, és a legtöbben abban azért megegyeznek, hogy inkább egy jókezű iparosnak számított – mondhatni bérművésznek – semmint igazi festőnek.

Stöwer ismeretlen okból halálozott el saját villájában 1931. május 31-én. Közel négy évtizedes szabadúszó művészi karrierje alatt félelmetes tempóban dolgozott, mintegy 900 fekete-fehér és 335 színes illusztrációt készített 57 könyvhöz, ezen kívül plakátokat, képeslapokat, kártyákat, címkéket, prospektusokat és naptárakat tervezett, de a legjobban akkor érezte magát, ha visszanyúlhatott gyermekkora élményeihez, ha a tengert ábrázolhatta a maga féktelenségével, és a természeti erőkkel dacoló emberi kéz alkotta hajókat. Íme egy kis válogatás Stöwer műveiből.

Az a bizonyos világhírű festmény a Titanicról

Az a bizonyos világhírű festmény a Titanicról

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Válogatás Willy Stöwer műveiből

Kapcsolódó cikkek

Hazug életek, kíméletlen kaméleonok

Hazug életek, kíméletlen kaméleonok – 5 pofátlan imposztor a XX. századból

Életművészek, akik számára a hazugság jelentette az élet értelmét.

Történelem

2021. 05. 05.

James Ellroy: Ez a vihar

James Ellroy új regénye a bűn és korrupció krónikája a világháború poklában

A jelenkor talán legnagyobb krimiírója ismét a bűn ezerféle természetét tárja fel.

Hírek

2021. 05. 04.

J. Allen Hynek az egyik feltáró konferencián

Az igazi Mulder ügynök – J. Allen Hynek és a harmadik típusú találkozások

Egy különleges történet, mely többek közt az X-aktákat inspirálta.

Tudomány

2021. 04. 30.

A Vasarely-ügy – Az optikai festészet pápájától még a családja is lopott?

Szövevényes, máig átláthatatlan, bűnvádi eljárásoktól hemzsegő, valóságos és feltételezett képlopás-sorozat.

Képzőművészet

2021. 04. 29.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

A Vasarely-ügy – Az optikai festészet pápájától még a családja is lopott?

Szövevényes, máig átláthatatlan, bűnvádi eljárásoktól hemzsegő, valóságos és feltételezett képlopás-sorozat.

Képzőművészet

2021. 04. 29.

Nicolas Flamel

Ki volt a rejtélyes férfi, aki Párizs legrégibb házát birtokolta?

Önmagában is izgalmas kaland megismerni Párizs legrégibb házát, de tulajdonosának élete legalább olyan érdekfeszítő.

Képzőművészet

2021. 04. 26.

A Notre-Dame toronyórájának mechanizmusa

„Testvére” mentheti meg a Notre Dame két éve, a tűzben elpusztult toronyóráját

Egy véletlen felfedezés segítheti a székesegyház rekonstrukcióját.

Képzőművészet

2021. 04. 16.

A hollywoodi szörnyteremtő – 75 éves lenne Stan Winston

Az ember, aki életre keltette a Predator és az Alien szörnyalakjait is.

Képzőművészet

2021. 04. 07.

Hirdetés