• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Látogatás a Kassák Múzeumban

Képzőművészet

A trombitakezű fiú és a szemfedélgyári lány meséje, avagy epizódok a magyar avantgárdból

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Bár ennek az írásnak nem célja, és témája a „Liget-projekt” megítélése, de minap a nemrég átadott új Néprajzi Múzeum promenádján sétálgatva rá kellett döbbenjek, hogy a Városliget ráncfelvarrása milyen jó irányba halad. Az emberek végre élvezik és használják (használhatják) a park nyújtotta lehetőségeket, de nem szabad feledni, hogy ehhez hasonló élményszámba menő sétákkal kecsegtet a főváros több, kevésbé frekventált helyszíne is. Egy ilyen hely a III. kerület kulturális centrumának is tekinthető Szentlélek tér, ahol egyszerre keveredik még ma is az ókori Aquincum hangulata a barokk építészet stílusjegyeivel.  Ez az apró, eldugott, kedves kis tér ad helyet, többek között a Kobuci Kertnek, a Vasarely Múzeumnak és a Kassák Múzeumnak, mely utóbbinak aktuális kiállítását volt szerencsém a napokban végig járni.

Látogatás a Kassák Múzeumban

Látogatás a Kassák Múzeumban

A kiállítás a korai avantgárd két meghatározó alakjáról szól, címe, Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor, és mint az ismertetőből megtudhatjuk a kiállítás Újvári Erzsi és Barta Sándor életművén keresztül vizsgálja a művészet és társadalom kapcsolatát, az első világháború kitörésétől a harmincas évek végéig tartó időszakban.  

Újvári és Barta nevének hallatán nem véletlen, hogy kevesek kapják fel a fejüket, ugyanis a magyar avantgárdból Kassák Lajost leszámítva más alkotó szinte alig maradt ismert. Így ha nincs egy hasonló kiállítás, más művészek nevei, életművei jól lehet, soha nem hangzanak el. Jó lehet az említett házaspár még „szerencsés helyzetben” van, hiszen Újvári Erzsébet Kassák Lajos legfiatalabb húga, s ennél fogva Barta Sándor annak sógora volt, ám még ezen rokoni kapcsolatok ellenére is életművük hosszú évtizedekig említést sem kapott a különböző irodalomtörténeti kézikönyvekben. Így bátran állíthatjuk, hogy a Kassák Múzeum augusztus végégig látogatható kiállítása egy hiánypótló tárlat a korszak iránt érdeklődők számára.

Az I. világégést megelőző és a háborút követő időszak az irodalom egyik aranykora volt Európa-szerte. A meggyengült és elavult monarchikus társadalmi rendszerekkel szembeni forradalmi hév, az utópisztikus szocialista polgári világba vetett remény többek között az avantgárd mozgalmakon keresztül csapódott le a művészetekben.

Költők, filmesek, a legkülönfélébb alkotók munkássága mutatja, hogy milyen őszintén hittek a proletár megváltásban. Amiként hitt ebben Újvári Erzsi és férje Barta Sándor is, s e két magyar költő sorsa példásan megjeleníti azt a naiv politikai utat, melyre a mozgalmár művészértelmiség jó néhány tagja rátévedt.

Újvári Erzsi és Barta Sándor

Újvári Erzsi és Barta Sándor

Barta Sándor (1897-1938) költő, író, publicista irodalmi pályája Kassák Lajos MA c. lapjában indul, itt közlik a tízes évek vége felé a fiatal anarchisztikus indulatoktól fűtött költő, bátor gondolattársításokból kibontakozó expresszionista stílusú verseit. Ebben az időben ismerkedik meg Újvári Erzsivel, a szintén tehetséges fiatal költőnővel, akinek költészete újszerű perspektívából – főleg a hátországban élő, dolgozó, családot és gyereket nevelő, a gyengédségre vágyó, asszonyok és lányok szemszögéből – vizsgálja az első világháború traumáit. Ez a fajta rendszeren kívüliség, és mozgalmi hevület köti össze életüket. A ’19-es forradalom idején csatlakoznak a kommunistákhoz, aminek következtében hasonlóan számos művészhez az ellenforradalom idején kénytelenek Bécsbe emigrálni.

Kassák Lajossal közösen szerkesztik a MA-t Bécsben, s annak ellenére, hogy Barta és Újvári nyomorognak, folytatják harcos, a polgári eszményeket támadó és kigúnyoló publicisztikai munkájukat, valamint folyamatosan alkotnak, verseket, novellákat írnak. A tárlaton kronologikus sorrendben követhetjük végig, a Barta/Újvári házaspár művészi fejlődését az egyre világosabban kirajzolódó politikai elköteleződésük tükrében. Ezt jól alátámasztják Barta még Bécsben megjelentett saját lapjaiban (az ÉK-ben és az Akasztott ember-ben) közölt forradalmi hangvételű kiáltványai. Munkásmozgalmi harcukat olyannyira komolyan vették, hogy 1927-ben a Szovjetunióba költöztek, mely döntésük utóbb végzetesnek bizonyult, sajnos.

A kurátorok elmondása alapján a kiállítás címe (Csodálatos történet?) is erre a vak buzgalomra utal, hiszen Újvári és Barta munkássága alapján tisztán kirajzolódik a hanyatló nyugattal szemben, a Szovjetunió idealizált világába vetett hitük.  Georg Büchner Danton Halála c. drámájában Saint Just szájából hangzik el a mára már kellőképpen közhelyes idézet, mely szerint a forradalom felfalja gyermekeit.

S ez a szomorú sors jutott osztályrészéül Barta Sándornak is, akit majd tízévnyi a Szovjetunióban végzett agitációs és proletár irodalmi munka után 1938-ban a nagy sztálini tisztogatások során kivégeztek. Újvári Erzsit egy súlyos betegség alig pár hónappal férje halála után ragadott el.

Kassák Lajos és a MA (irodalmi és művészeti folyóirat) szerkesztőségének csapata Bécsben, 1922-ben. Balról jobbra: Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Ujvári Erzsi (Kassák Lajos húga), Simon Andor, Kassák Lajos, Simon Jolán ( Kassák Lajos felesége) és Barta Sándor.

Kassák Lajos és a MA (irodalmi és művészeti folyóirat) szerkesztőségének csapata Bécsben, 1922-ben.
Balról jobbra: Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Ujvári Erzsi (Kassák Lajos húga), Simon Andor, Kassák Lajos, Simon Jolán ( Kassák Lajos felesége) és Barta Sándor.

Az ehhez hasonló kiállítások vonzereje véleményem szerint abban rejlik, amire a Kassák Múzeum egy remek választás, – értelem ószerűen a személyes és művészi kötődésen felül –, hiszen kompakt méretéből fakadóan a tárlat körbejárása közben a levelezéseket, családi fotókat, napló részleteket szemlélve, a látogatóban kialakul egy bensőséges viszony érzete.

Sajnos a korai magyar avantgárd verseket még kevesebben olvassák, mint bármilyen más költeményt, így ezekkel a személyes sorstragédiákkal párhuzamosan bemutatott költői pályák talán jobban rávilágítanak arra, hogy mennyire érdemesek ezek a művek az újra felfedezésre is akár. Ahogy a kiállítás induló szövege is erre felhívja a látogatók figyelmét!

„Barta alakja az elmúlt évtizedekben homályba veszett, legjelentősebb versei, a Primitív szentháromság; az Idő kristálya: Moszkva vagy Az őrültek első összejövetele a szemetesládában azonban a magyar expresszionizmus és dada figyelemreméltó darabjai, melyek időről időre felkeltik az irodalomtörténészek érdeklődését. Újvárira, mint az avantgárd költészet kevés női szereplőinek egyikére pedig újabban a háború alatt a hátországban küzdő nőknek hangot adó Prózái miatt figyeltek fel a szakemberek.”

Kapcsolódó cikkek

Konkurens kiadók összefogásából született az új budapesti könyvkuckó

Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.

Kertészkedés és helytállás nehéz időkben – Könyvkritika

Független nők helytállása háborús időkben

/Forrás: oregiskola.hu/

Amikor a Föld szilánkokra szakadt – Christelle Dabos Tükörvilág-sorozata

A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.

Bálint Ágnes hősei bélyegen /Forrás: https://metropol.hu/vip/balint-agnes-rajzilmek-frakk-vizipok-mazsola-es-tade-emlekhaz-vates-842558/

Frakk és Mazsola megálmodója – 100 éve született Bálint Ágnes

1922. október 23-án született Frakk, Kukori és Kotkoda, Mazsola, Manócska és Tádé megálmodója, a József Attila-díjas  magyar író, szerkesztő, dramaturg….

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Andor / Disney+ / forrás: https://en.as.com/

    A Zsiványos nevű űrkalóz, és mindaz, amit nem akartál tudni a lázadásról – Sorozatkritika

    A Star Wars: Andor előzménysorozata a Zsivány egyes előzményfilmnek, és nem biztos, hogy indokolt volt a Disney-nek ennyire a távolba révednie.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. június 29.

    A fiú, aki beleszeretett King Kongba, aztán egész életében szörnyeket teremtett

    A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.

    • 2022. május 30.

    H. P. Lovecraft borzalmas teremtményei festményként megelevenedve is félelmetesek

    A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.

    • 2022. április 29.

    Elveszett remekművek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

    Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

    • 2022. április 28.

    A Biblia olyan, mint a természet kisugárzása – Marc Chagall és a Szentírás titkai

    A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.