• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Kahlo manapság is Mexikó egyik legnagyobb nemzeti kincsének számít

Képzőművészet

Akinek a gyötrelem adott erőt – Frida Kahlo, Mexikó nemzeti kincse

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A legtöbb, művészeket érintő sztereotípia a mai napig valamiféle kalandos, vakmerő, és egyedi életutat vetít előre, és bár ez sokukra igaz – elég csak a világ másik felére költöző Paul Gauguin-re, vagy a már életében igazi hírességként élő Salvador Dalíra gondolni – bizony e tulajdonságok sok esetben az életben elszenvedett fájdalmakra adott reakcióként jelentek meg, ahogy reakciót jelentettek maguk az elkészült művek is, szinte mindegy, hogy egy regényről, egy festményről, vagy egy zeneműről beszélünk is. Sok művész számára a művek kapaszkodót jelentettek a valóságba, másoknak a problémák feldolgozását, megint másoknak segélykiáltást.

Ha létezik festőművész a XX. században, aki ezzel szemben nem tett mást, mint saját életének aktuális momentumaira reflektált műveiben, ezáltal saját életét, és hányattatásait keltve életre a nézők számára is, akkor az kétségtelenül a mexikói Frida Kahlo volt. Frida, ahogy a legtöbben a mai napig nevezik nem hiába vívta ki helyét Mexikó nemzeti kincsei közt, hisz már életében legendák keringtek róla, határozottsága, kiállása, a problémákkal való szembenézése pedig egy olyan erős nő képét rajzolta fel, mely bárki számára inspirációt jelenthetett.

Frida Kahlo

Frida Kahlo

Frida Kahlo olyan volt, amilyennek egy európiai ember elképzeli Latin-Amerikát: tüzes, egzotikus, és végtelenül szenvedélyes, az életet akkor is a napos oldalról szemlélő, mikor egyébként sötét fellegek úsznak keresztül a horizonton.

A festőnő élete a szakmai sikerek, és a magánéleti, egészségügyi tragédiák vetésforgója, melyek valahogy mindig összefüggnek, kiegészítik egymást, és Frida a fájdalom, a csalódások, és az örömök mentén épült, mint a XX. század egyik emblematikus művésze.

A kislány még csak hat éves, mikor járványos gyermekbénulásban betegszik meg, jobb lába deformálódik, tíz évvel később balesetet szenved egy villamoson utazva, gerince komoly ütést kap, hosszú hónapokra gipszfűzőbe kényszerül, és már betölti a huszadik életévét, mire egyáltalán normális életet lesz képes élni.

Betegségei, lábadozásai közben persze nem nyughat, és megismerkedik a művészetekkel, első grafikái, sőt első festményei is ekkor születnek a maguk kezdetleges mivoltukban. Így találkozik 1928-ban az új mexikói kultúra megteremtését célzó fiatal művészek csoportjával, és annak vezető tagjával, a festőművész, Diego Riverával. Egy évvel később összeházasodnak, Rivera pedig egy olyan világba kalauzolja el Fridát, melyben ébredőben lévő tehetsége igazán kibontakozhat. Riverával való kapcsolata meglehetősen hektikus, magasságokat és mélységeket járnak meg, Frida születendő gyermekükkel elvetél, elválnak, majd újra összeházasodnak, nyitott kapcsolatban élnek, melyben szeretők váltogatják egymást szüntelenül (Frida viszonyt folytat az Oroszországból megszökött Lev Trockijjal is, Rivera pedig saját sógornőjével), de mindezek az élmények furcsamód szolgálják Frida művészetének sosem látott felvirágzását, mely valahogy olyan fokú szabadsággal telik meg, melyre korábbi műveiben nem volt példa.

Kahlo manapság is Mexikó egyik legnagyobb nemzeti kincsének számít

Kahlo manapság is Mexikó egyik legnagyobb nemzeti kincsének számít

Frida 1926-tól rendszeresen alkotott, a legtöbben manapság szürrealistának tartják, és valóban akadnak festményei, melyek ebbe az irányba mutatnak, azonban Frida sokkal könnyedebben bánt a művek szimbólumrendszerével, kevesebb feladvánnyal szolgálva a néző számára, mint ahogy pl. Luis Bunuel tette a filmekkel, Dalí a festményeivel, vagy Man Rey a fotóival. Az, hogy Frida manapság nemzeti kincsnek számít Mexikóban, nagyban köszönhető annak, hogy ő a maga részéről valóban rajongott saját szülőföldjéért. Európai kirándulásai után számtalanszor megjegyezte, hogy az öreg kontinens fullasztóan hat a számára, és minden esetben szinte menekült a hazájába, akkor is, mikor gazdag társasági életet éltek férjével 1930 és 1933 közt az Egyesült Államokban.

Persze, ahogy mindenki, Frida művészete is az európai festészetben gyökerezik, melyet aztán a szürrealizmus mellett a mexikói kultúra és néphagyományok, valamint a prekolumbián kultúra határozott meg és egészített ki.

E motívumok nem csupán a vásznon, de még mindennapi öltözékén is megmutatkoztak, gyakorlatilag minden nyilvános szereplése alkalmával, vagy akár egy átlagos hétköznapon is tehuana népviseletet hordott, mellyel nem csupán kifejezte hovatartozását, és elköteleződését, de még megrövidült jobb lábát is megfelelően elrejtette. Frida a mában élet, és a mában alkotott, festményei minden esetben saját aktuális helyét és lelkivilágát fejezték ki, melyekben milliónyi érzelem öltött testet a női szexualitástól, a magányon, a vallás és a hit viszonyán át az ősi azték mitológia hatásaiig.

Diego Riverával mindig visszataláltak egymáshoz

Diego Riverával mindig visszataláltak egymáshoz

Még harminc éves sem volt, mikor hazájában bemutatták első önálló kiállítását, 1938-ban pedig már New Yorkban, a művészet fellegvárában is közszemlére tették műveit. 1939-ben Párizs következett, és ő volt az első latin-amerikai festőművész, akitől életében festményt vásárolt a Louvre, feltétlen rajongói, és műveinek gyűjtői közt pedig olyan korabeli sztárok szerepeltek, mint például Edward G. Robinson, a kor ünnepelt filmcsillaga, aki akkoriban Charlton Hestonnal, Humphrey Bogarttal, és Steve McQueennel játszott együtt. Frida művészetének egyik legfontosabb egyediségét az adta, hogy nőként nyíltan fel merte vállalni nőiségének minden aspektusát, érzelmeit, fájdalmait és örömeit.

Frida Kahlo művei furcsa kettősséget sugároznak, mutatván készítőjük életének ambivalenciáját, a szakmai sikerek és a tragikus magánéleti válságok ötvözetét, végtelenül személyes hangvételük miatt pedig olyanok szívéhez is utat találtak, akik egyébként nem jártasak, vagy nem érdeklődnek túlzottan a képzőművészet, különösen a latin-amerikai iskola iránt.

Ahogy ő fogalmazott: „A szenvedély az a híd, amely eljuttat a fájdalomtól a változásig.” Frida maga volt a változás, a minden nehézséget lebíró feltétlen akarat, mely korának egyik legkiemelkedőbb művészévé tette tragikusan rövid élete dacára is. Íme, egy kis galéria lenyűgöző műveinek válogatásából.

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Frida Kahlo válogatott műveiből

Kapcsolódó cikkek

Bridget Collins: A könyvkötő

Mint az évszázadok alatt tölgyfahordóban érlelt nemes ital – Könyvkritika

Bridget Collins csodálatos ám veszélyes világot tár az olvasói fantázia elé.

100 évvel az eredeti regény után kortárs magyar szerzők folytatják Švejk, a derék katona történetét

Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Szeifert Natália is a szerzők közt.

Pablo Picasso római vakációja, avagy rendhagyó látogatás a „földi paradicsomban”

Picasso sztárként érkezett, és az örök város így is emlékszik rá.

Don DeLillo: A Mérleg jegyében

Világirodalmi krónikák 40. – Don DeLillo: A Mérleg jegyében

A veterán amerikai író teóriája a Kennedy-gyilkosságról.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 13.

    Pablo Picasso római vakációja, avagy rendhagyó látogatás a „földi paradicsomban”

    Picasso sztárként érkezett, és az örök város így is emlékszik rá.

    • 2021. október 8.

    Hűvösen steril, érzékien realista, sztoikus és fatalista – Edward Hopper és az éjjeli baglyok

    A kitartás szobra, a női akarat és az egyéni látásmód találkozója.

    • 2021. szeptember 28.

    Adolf Hitler és az elfajzott művészet – Avagy egy kiállítás margójára

    A kiállítás, melyre valósággal tódultak az emberek.

    • 2021. szeptember 10.

    A szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre – Vaszilij Kandinszkij párizsi korszaka

    Az egykori jogászprofesszor jelentős elméleti szakember is volt egyben.

    • 2021. augusztus 27.

    Giorgio de Chirico, André Breton és Guillaume Apollinaire – Három festmény, két barát

    Avagy három festmény, melyet a legmélyebb barátság ihletett.