• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Monet és Clemenceau

Képzőművészet

Claude Monet, az impresszionizmus névadója

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Claude Monet (1840-1926) az impresszionizmus legnagyobb alakja és névadója volt. Jóllehet Edourd Manet már 1863-ban kiállította a Reggeli a szabadban című, botrányt kiváltó impresszionista festményét, az impresszionizmus Claude Monet Impresszió, a felkelő nap című képe nyomán kapta nevét.

Monet: Impresszió, a felkelő nap

Monet: Impresszió, a felkelő nap

Monet-t a tanulás egyáltalán nem érdekelte, annál inkább a rajzolás és a festészet: „Az iskola olyan volt számomra, mint egy börtön, amit nem voltam képes elviselni, még napi négy órán át sem.” – vallotta be egy alkalommal. Ahogyan Zola vagy Apollinaire, Monet sem tette le az érettségi vizsgát.

Öngyilkossági kísérlet

Kezdő festőként, csakúgy, mint megannyi pályatársa, megismerte a nélkülözés keserű kenyerét. Feleségével, Camille Doncieux-vel és kisfiával valóságos nyomorban élt, festményeire senki sem volt kíváncsi, apja pedig nem volt hajlandó támogatni. Elkeseredésében a Szajnába veti magát, ám szerencsére minden baj nélkül kimentik a folyóból.

A tragikus esemény után nem sokkal az ugyancsak festő, ám tehetős barátja, Frédéric Bazille anyagi segítséget nyújt számára, ami kimozdítja depressziós hangulatából.

Giverny

Monet életében meghatározó volt az 1883-as év, amikor Givernyben kibérelt egy házat és odaköltözött későbbi feleségével, Alice Hoscedével.

Monet háza Givernyben

Monet háza Givernyben

Monet házában állandó volt a nyüzsgés. Nyolc gyerek trappolt ki-be, a mester pedig műterme és a kert között ingázott, miközben kora reggeltől érkeztek a friss zöldségek a kertből és a piacról. A párizsi barátok meg egymásnak adták a kilincset. A ma már múzeumként működő házban a földszinten a látogató a „kis kék szalonba” érkezik, amiből a fűszerek szobája nyílik, ahol a fűszerek, teák, olívaolaj, tojás sorakoztak szekrényekben. Innen lehet belépni a műterembe, ahol Monet 1899-ig dolgozott.

Iroda és műterem

Iroda és műterem

Monet szabadtéri műterme

Birtokom mellett folyt a Gisorból eredő Epte. Egy árkot ástam, hogy a kertemben lévő kis tavat megtöltse a víz. Szeretem a vizet, de a virágokat is. Ezért, miután a tóban volt már víz, arra gondoltam, benépesítem növényekkel. Elővettem egy katalógust és találomra válogattam belőle” – mesélte Monet.

A tó és a kert később Monet birodalmának díszei lettek. Szépítésükre komoly összegeket áldozott. Egyiptomból és Dél-Afrikából hozatott növényeket, így vízililiomokat, amelyek olyan gyorsan elszaporodtak a környék vizeiben is, hogy a község vezetője felszólította Monet-t, irtsa ki a növényeket. Erre természetesen nem került sor.

A vízililiomok tava. Fénykép és Monet festménye

A vízililiomok tava. Fénykép és Monet festménye

A kert minden évszakban elkápráztatja a látogatókat. Monet nem akart egy szigorúan rendezett kertet, inkább a virágok színe alapján sorakoztatta azokat. Orgonák, íriszek, krizantémok, sarkantyúvirág, azálea, hortenzia, viola, nefelejcs és még lehetne sorolni a virágokat, amiket hozzáértő kertészek gondoztak Monet felügyelete mellett. Különösen szépek a kert különleges és változatos rózsái, amelyek bokrokban, sövényekben, falra vagy a főbejárat előtti tartószerkezetre felfuttatva pompáznak.

Rózsák a főbejárat előtt és Monet Rózsaösvény című festménye

Rózsák a főbejárat előtt és Monet Rózsaösvény című festménye

A kertben lévő japán hidat Monet egy helyi mesteremberrel készíttette el. Jóllehet színes japán lenyomatok adták az ötletet, Monet nem követte a japán hagyományokat. A felkelő nap országában ugyanis ezek a hidak pirosak, akár egy kertet vagy egy kolostort díszítenek, akár egy patakon ívelnek át. Jegyezzük meg, hogy a számos franciaországi japánkertben is piros színűek a japán hidak. Aki Párizsból ellátogat a hetven kilométerre fekvő Givernybe, a kevesebb mint ötven kilométernyi utat is tegye meg, hogy megcsodálja Chantilly kastélyát és a Potager des Princes japánkertjét. Természetesen a híd itt is piros. Monet nyilván nem véletlenül választotta a zöld színt. Valljuk meg, nehezen lehetne elképzelni festményét piros híddal.

A japán híd és Monet festménye a hídról

A japán híd és Monet festménye a hídról

Monet fáradhatatlanul dolgozott. Reggel hatkor már talpon volt és egy fehér borral kísért reggeli után le nem tette az ecsetet délig, majd a jóétvágyú festő pontosan délben megebédelt, hogy azután délután kettőtől este hétig dolgozzon.

A vízililiomokat Monet harminc év alatt kétszázötven festményén örökített meg a nap minden szakában, különböző fényviszonyok mellett, ahogyan azt a roueni katedrális esetében is tette.

A festő és a politikus barátsága

Monet házában a leghíresebb látogató legjobb barátja, a magyarok számára rossz emlékű Georges Clemenceau volt. Együtt voltak egyetemisták, és az 1860-as években ugyanazokat a kávéházakat látogatták a Latin Negyedben.

Monet és Clemenceau

Monet és Clemenceau

Clemenceau Monet csodálója volt, amiről levelei is árulkodnak: „Szeretem önt, mert maga tanította meg nekem, hogy megértsem a fényt. Ezzel engem gazdagított. Egyedül azt sajnálom, hogy ezt nem viszonozhatom.” – írta barátjának Clemenceau. Barátságukat a politikus cikke pecsételte meg, ami 1895. május 20-án jelent meg a La Justice című lapban a festőnek a roueni katedrálisról készült sorozatáról. Az 1892 és 1894 között készült festmény a katedrálist a nap különböző szakaiban mutatja be.

Monet: A roueni katedrális

Monet: A roueni katedrális

Clemenceau A katedrálisok forradalma című cikkében hosszasan ecseteli Monet technikáját, ahogyan visszaadja a fények tükröződését a katedrális homlokzatán kora hajnaltól napestig. 1912-től szürkehályog támadja meg a festő mindkét szemét, a jobb szemére nem lát. Monet sokáig nem engedi magát megoperálni, mert attól fél, hogy teljesen megvakul. Végül enged Clemenceau unszolásának, és 1923-ban sikeresen megműtik a szemét.

1918. november 12-én, a fegyverletétel másnapján Monet Franciaországnak ajándékozta a vízililiomokat ábrázoló festményeit annak jelképeként, hogy részt akart venni a győzelemben.

Barátjának, Clemenceau-nak írta: „Két dekoratív képem befejezése előtt állok, amiket a Győzelem napján akarok szignálni és arra kérem önt, közvetítse felajánlásomat az Állam számára. Ez nem sok, de az egyetlen mód, hogy részt vehessek az általános örömünnepben.”.

A Musée de l’Orangerie-ben nyolc hatalmas panelen láthatók a vízililiomok.

Vízililiomok az Orangerie-ben

Vízililiomok az Orangerie-ben

Halála előtt néhány nappal Monet szerény temetést kívánt magának: „Temessenek el, mintha csak egy egyszerű embere lennék az országnak, és csak rokonaim kísérjék holttestemet. Nem akarom, hogy barátaim szomorúak legyenek ezen a napon. Főleg se virágot, se koszorút nem szeretnék. Ezek túl haszontalan dicsőségek. És aztán igazán szentségtörés lenne ez alkalomból letépni kertem virágait.” Monet temetésén Clemenceau lerántotta a fekete leplet barátja koporsójáról, ezeket kiáltva: „Nem! Feketét ne Monet-nak,” és egy virágos mintákkal díszített szövetet borított rá. Giverny Sainte-Radengonde templomából a gyászmenettel tartva zokogásban tört ki.  

Monet temetése

Monet temetése

Kapcsolódó cikkek

Gustav Klimt és Marc Chagall nácik által elrabolt festményei kerülhetnek vissza az örökösökhöz

Összesen 15 alkotást szolgáltatnak most vissza a jogos tulajdonosokhoz.

Francia filmben alakítja XV. Lajost Johnny Depp

A száműzetésre ítélt színész Európában találhatja meg a számításait.

Alice szürrealista Csodaországa – Avagy így látta Salvador Dalí Lewis Carroll meséjét

A szürrealista mester testhezálló illusztrációkat készített a kultikus regényhez.

Magyar szecesszió, avagy csodákkal teli épületek Magyarországon

Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila könyve átfogó képet ad az érdeklődőknek.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A Vaják világa és a jogi szimbólumok

    A farkas és az oroszlán – A Witcher-univerzum és a jogi szimbólumok kapcsolata

    Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. január 28.

    Az absztrakt expresszionista, és az action painting úttörője – 110 éve született Jackson Pollock

    Az ember, aki megpróbálta feltalálni az európaitól független művészetet.

    • 2022. január 19.

    Alice szürrealista Csodaországa – Avagy így látta Salvador Dalí Lewis Carroll meséjét

    A szürrealista mester testhezálló illusztrációkat készített a kultikus regényhez.

    • 2022. január 14.

    Magyar szecesszió, avagy csodákkal teli épületek Magyarországon

    Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila könyve átfogó képet ad az érdeklődőknek.

    • 2021. december 23.

    Szarvak, állati szexualitás, múzsák és áldozatok – Pablo Picasso és a Minótaurusz

    A művész mintegy önmaga megtestesítőjét látta e kettős lényben.

    • 2021. november 25.

    A szenvedély az a híd, amely eljuttat a fájdalomtól a változásig – Frida Kahlo, Mexikó nemzeti kincse

    Egy hányatott sorsú nő, aki nők millióit inspirálta rendkívüli műveivel.