• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Monet és Clemenceau

Képzőművészet

Claude Monet, az impresszionizmus névadója

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Claude Monet (1840-1926) az impresszionizmus legnagyobb alakja és névadója volt. Jóllehet Edourd Manet már 1863-ban kiállította a Reggeli a szabadban című, botrányt kiváltó impresszionista festményét, az impresszionizmus Claude Monet Impresszió, a felkelő nap című képe nyomán kapta nevét.

Monet: Impresszió, a felkelő nap

Monet: Impresszió, a felkelő nap

Monet-t a tanulás egyáltalán nem érdekelte, annál inkább a rajzolás és a festészet: „Az iskola olyan volt számomra, mint egy börtön, amit nem voltam képes elviselni, még napi négy órán át sem.” – vallotta be egy alkalommal. Ahogyan Zola vagy Apollinaire, Monet sem tette le az érettségi vizsgát.

Öngyilkossági kísérlet

Kezdő festőként, csakúgy, mint megannyi pályatársa, megismerte a nélkülözés keserű kenyerét. Feleségével, Camille Doncieux-vel és kisfiával valóságos nyomorban élt, festményeire senki sem volt kíváncsi, apja pedig nem volt hajlandó támogatni. Elkeseredésében a Szajnába veti magát, ám szerencsére minden baj nélkül kimentik a folyóból.

A tragikus esemény után nem sokkal az ugyancsak festő, ám tehetős barátja, Frédéric Bazille anyagi segítséget nyújt számára, ami kimozdítja depressziós hangulatából.

Giverny

Monet életében meghatározó volt az 1883-as év, amikor Givernyben kibérelt egy házat és odaköltözött későbbi feleségével, Alice Hoscedével.

Monet háza Givernyben

Monet háza Givernyben

Monet házában állandó volt a nyüzsgés. Nyolc gyerek trappolt ki-be, a mester pedig műterme és a kert között ingázott, miközben kora reggeltől érkeztek a friss zöldségek a kertből és a piacról. A párizsi barátok meg egymásnak adták a kilincset. A ma már múzeumként működő házban a földszinten a látogató a „kis kék szalonba” érkezik, amiből a fűszerek szobája nyílik, ahol a fűszerek, teák, olívaolaj, tojás sorakoztak szekrényekben. Innen lehet belépni a műterembe, ahol Monet 1899-ig dolgozott.

Iroda és műterem

Iroda és műterem

Monet szabadtéri műterme

Birtokom mellett folyt a Gisorból eredő Epte. Egy árkot ástam, hogy a kertemben lévő kis tavat megtöltse a víz. Szeretem a vizet, de a virágokat is. Ezért, miután a tóban volt már víz, arra gondoltam, benépesítem növényekkel. Elővettem egy katalógust és találomra válogattam belőle” – mesélte Monet.

A tó és a kert később Monet birodalmának díszei lettek. Szépítésükre komoly összegeket áldozott. Egyiptomból és Dél-Afrikából hozatott növényeket, így vízililiomokat, amelyek olyan gyorsan elszaporodtak a környék vizeiben is, hogy a község vezetője felszólította Monet-t, irtsa ki a növényeket. Erre természetesen nem került sor.

A vízililiomok tava. Fénykép és Monet festménye

A vízililiomok tava. Fénykép és Monet festménye

A kert minden évszakban elkápráztatja a látogatókat. Monet nem akart egy szigorúan rendezett kertet, inkább a virágok színe alapján sorakoztatta azokat. Orgonák, íriszek, krizantémok, sarkantyúvirág, azálea, hortenzia, viola, nefelejcs és még lehetne sorolni a virágokat, amiket hozzáértő kertészek gondoztak Monet felügyelete mellett. Különösen szépek a kert különleges és változatos rózsái, amelyek bokrokban, sövényekben, falra vagy a főbejárat előtti tartószerkezetre felfuttatva pompáznak.

Rózsák a főbejárat előtt és Monet Rózsaösvény című festménye

Rózsák a főbejárat előtt és Monet Rózsaösvény című festménye

A kertben lévő japán hidat Monet egy helyi mesteremberrel készíttette el. Jóllehet színes japán lenyomatok adták az ötletet, Monet nem követte a japán hagyományokat. A felkelő nap országában ugyanis ezek a hidak pirosak, akár egy kertet vagy egy kolostort díszítenek, akár egy patakon ívelnek át. Jegyezzük meg, hogy a számos franciaországi japánkertben is piros színűek a japán hidak. Aki Párizsból ellátogat a hetven kilométerre fekvő Givernybe, a kevesebb mint ötven kilométernyi utat is tegye meg, hogy megcsodálja Chantilly kastélyát és a Potager des Princes japánkertjét. Természetesen a híd itt is piros. Monet nyilván nem véletlenül választotta a zöld színt. Valljuk meg, nehezen lehetne elképzelni festményét piros híddal.

A japán híd és Monet festménye a hídról

A japán híd és Monet festménye a hídról

Monet fáradhatatlanul dolgozott. Reggel hatkor már talpon volt és egy fehér borral kísért reggeli után le nem tette az ecsetet délig, majd a jóétvágyú festő pontosan délben megebédelt, hogy azután délután kettőtől este hétig dolgozzon.

A vízililiomokat Monet harminc év alatt kétszázötven festményén örökített meg a nap minden szakában, különböző fényviszonyok mellett, ahogyan azt a roueni katedrális esetében is tette.

A festő és a politikus barátsága

Monet házában a leghíresebb látogató legjobb barátja, a magyarok számára rossz emlékű Georges Clemenceau volt. Együtt voltak egyetemisták, és az 1860-as években ugyanazokat a kávéházakat látogatták a Latin Negyedben.

Monet és Clemenceau

Monet és Clemenceau

Clemenceau Monet csodálója volt, amiről levelei is árulkodnak: „Szeretem önt, mert maga tanította meg nekem, hogy megértsem a fényt. Ezzel engem gazdagított. Egyedül azt sajnálom, hogy ezt nem viszonozhatom.” – írta barátjának Clemenceau. Barátságukat a politikus cikke pecsételte meg, ami 1895. május 20-án jelent meg a La Justice című lapban a festőnek a roueni katedrálisról készült sorozatáról. Az 1892 és 1894 között készült festmény a katedrálist a nap különböző szakaiban mutatja be.

Monet: A roueni katedrális

Monet: A roueni katedrális

Clemenceau A katedrálisok forradalma című cikkében hosszasan ecseteli Monet technikáját, ahogyan visszaadja a fények tükröződését a katedrális homlokzatán kora hajnaltól napestig. 1912-től szürkehályog támadja meg a festő mindkét szemét, a jobb szemére nem lát. Monet sokáig nem engedi magát megoperálni, mert attól fél, hogy teljesen megvakul. Végül enged Clemenceau unszolásának, és 1923-ban sikeresen megműtik a szemét.

1918. november 12-én, a fegyverletétel másnapján Monet Franciaországnak ajándékozta a vízililiomokat ábrázoló festményeit annak jelképeként, hogy részt akart venni a győzelemben.

Barátjának, Clemenceau-nak írta: „Két dekoratív képem befejezése előtt állok, amiket a Győzelem napján akarok szignálni és arra kérem önt, közvetítse felajánlásomat az Állam számára. Ez nem sok, de az egyetlen mód, hogy részt vehessek az általános örömünnepben.”.

A Musée de l’Orangerie-ben nyolc hatalmas panelen láthatók a vízililiomok.

Vízililiomok az Orangerie-ben

Vízililiomok az Orangerie-ben

Halála előtt néhány nappal Monet szerény temetést kívánt magának: „Temessenek el, mintha csak egy egyszerű embere lennék az országnak, és csak rokonaim kísérjék holttestemet. Nem akarom, hogy barátaim szomorúak legyenek ezen a napon. Főleg se virágot, se koszorút nem szeretnék. Ezek túl haszontalan dicsőségek. És aztán igazán szentségtörés lenne ez alkalomból letépni kertem virágait.” Monet temetésén Clemenceau lerántotta a fekete leplet barátja koporsójáról, ezeket kiáltva: „Nem! Feketét ne Monet-nak,” és egy virágos mintákkal díszített szövetet borított rá. Giverny Sainte-Radengonde templomából a gyászmenettel tartva zokogásban tört ki.  

Monet temetése

Monet temetése

Kapcsolódó cikkek

A szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre – Vaszilij Kandinszkij párizsi korszaka

Az egykori jogászprofesszor jelentős elméleti szakember is volt egyben.

Giorgio de Chirico, André Breton és Guillaume Apollinaire – Három festmény, két barát

Avagy három festmény, melyet a legmélyebb barátság ihletett.

A francia panelkirály – 7 lenyűgöző képregény Moebius műhelyéből

Sokoldalú zseni, aki kizárólag a legendás Hergé-vel említhető egy lapon.

Három nő a szökőkútnál – 100 éve zajlott le Pablo Picasso stílusváltása

1921 sok szempontból fordulópont volt a korszakos zseni életében.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    9 kultikus horrorfilm, mely több, mint olcsó rémisztgetés

    Hollywood és a horror fénykora, hatásvadászattól mentesen.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. szeptember 10.

    A szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre – Vaszilij Kandinszkij párizsi korszaka

    Az egykori jogászprofesszor jelentős elméleti szakember is volt egyben.

    • 2021. augusztus 27.

    Giorgio de Chirico, André Breton és Guillaume Apollinaire – Három festmény, két barát

    Avagy három festmény, melyet a legmélyebb barátság ihletett.

    • 2021. augusztus 17.

    Három nő a szökőkútnál – 100 éve zajlott le Pablo Picasso stílusváltása

    1921 sok szempontból fordulópont volt a korszakos zseni életében.

    • 2021. augusztus 12.

    Matt Stevens megmutatja, miként festenének regényként a leghíresebb hollywoodi filmek

    Egy egyedülálló, és eredeti kezdeményezés film és irodalom ütköztetésében.

    • 2021. július 21.

    Bűn és erény – Alkimista allegóriák a Notre-Dame katedrálison?

    Lehetséges, hogy a Notre-Dame szobrait eltérően értelmező két tábornak egyaránt igaza van?