- Kovács Krisztián
- 2019. május 16. | Becsült olvasási idő: 5 perc
Talán ti is láttátok a Ben Stiller fémjelezte Éjszaka a múzeumban filmsorozat első részét. Kedves kis film, ami előzékenyen belesimul a hasonló tucatfilmek tömegébe, de egy estés kellemes szórakozást nyújt, amit másnapra talán elfelejtünk, hogy aztán egy váratlan élmény csalja majd újra felszínre. Ezeket a napokat egy meghívás miatt New Yorkban töltöm, ennek kapcsán egy rettenetes esős napon a korzózás helyett választottam szórakozásul a Central Park nyugati oldalán álló American Museum of Natural History-t, a múzeumot, ahol Ben Stiller próbálta megakadályozni az éjszakánként életre kelő káoszt.
Ami a múzeumba vezető lépcsőn rögtön feltűnik, hogy a film messze nem volt képes átadni az épület elképesztő méreteit, az európai szemnek gigászi, mégis olykor zegzugos és labirintusszerű csarnokokat, miután pedig már a hatalmas, dinoszaurusz fosszíliáktól hemzsegő díszterem is egészen más arcot mutatott, mint a film, így később már nem is kerestem összefüggéseket a Ben Stiller által őrzött folyosók, és a valóság közt. Annál is inkább, mert Ben Stiller hihetetlen nagy bajban lett volna, ha ezt a monstrumot egyedül kellett volna éjszakánként rendben tartania.
Az időszakos kiállításoknak, és vetítéseknek köszönhetően, ha mindent precízen végig akarsz járni, minimum egy, de inkább másfél teljes napot kell rászánnod a tárlatra, melynek végén jóleső zsibongás járja majd át a lábfejed, de hidd el, megéri. Az American Museum of Natural History az egyik legsokszínűbb természettudományos és legbőségesebb őslénytani tárlattal bír, összesen 45, olykor száz négyzetméternél is nagyobb terem várja az érdeklődőket, és bár mi is elkeveredtünk két vetítés közt a hatalmas épületben, az információs pultnál kapható térkép tökéletes útitárs a teljes tárlat feltérképezésében.
Ebben nagy segítség továbbá a hihetetlen következetes, és logikus berendezkedés, ami a kiállítási tárgyakat illeti. Külön, kiemelt helyet kapott a hat kontinens állatvilága, őslakosai, és azok kultúrája, egészen szemkápráztató élethűséggel, és részletességgel elkészített, életnagyságú szobrokkal és preparátumokkal berendezett hatalmas vitrinekben, de külön termet foglalnak el a vízalatti állatok, a dzsungel élővilága, egy egész szintet pedig a paleontológiai tárlat, ahol külön teremben csodálhatjuk meg a ragadozók, és a növényevők fosszíliáit, miután pedig a múzeumot összekapcsolták a világ egyik legjobbjának tartott Hayden Planetáriummal, így a teljes kiállítás valóban a természettudomány minden fontos rétegét lefedi, és akkor még nem beszéltünk az időszakos kiállításokról.
Még nem mondtam, hogy ahogy New York több múzeumában, pl. a Metropolitanban is, nincs kötött jegyár, azaz annyit fizetsz, amennyit fizetni szeretnél, és ugyanez vonatkozik a rendkívül izgalmasan válogatott időszakos kiállításokra is, ugyanakkor azt gondolom, ez az élmény bőven megszolgálja azt a 30 dollárt fejenként. Ezért a pénzért ugyanis 5 elkülönített, komplex, és rendkívül modern vándortárlatra juthatsz be, ott tartózkodásunkkor elsőként az óceánok világát, aztán a Hayden Planetárium jóvoltából egy Dark Universe című vetítést, a Tyrannosaurus Rex-szel foglalkozó interaktív kiállítást, és egy 3D-s természetfilmet tekinthettünk meg, valamint egy a világ minden tájáról begyűjtött, élő pillangókkal teli, mesterséges trópusi klímára kialakított üvegházban is sétát tehettünk.
Mind a kiállított tárgyak sokszínűsége, mennyisége, elrendezése, komplexitása, és főleg magának a tárlatnak a minősége, és a múzeum atmoszférája olyan elegyet képez, amivel különösen ezért az árért egyetlen jelenlegi magyarországi tárlat sem tud versenyezni. Ugyanakkor hozzáteszem, ez nem is lehet cél, ehhez a minőséghez felzárkózni lehet csupán, és erre viszont kétségtelenül megvannak a törekvések idehaza is. Az American Museum of Natural History legnagyobb erénye mégsem maga a tárlat, sokkal inkább az, amit a megtekintése okoz. Az ember egy kicsit újra ráeszmél, milyen csodálatos helyen élünk, milyen gyönyörű, és ezerszínű a Föld élővilága, és még így is milyen keveset teszünk azért, hogy ezt legalább jelenlegi formájában megőrizzük.
Többek közt erről is fogunk beszélni a kiváló, világjáró geológus, dr. Juhász Árpád május 30-án, 19 órai kezdettel a Lurdy Házban megrendezésre kerülő A KÉK BOLYGÓ JÖVŐJE című előadásán. Árpád 110 országban fordult meg élete során, vitathatatlanul többet látott, és nagyobb tapasztalattal rendelkezik annak terén, miként feledkezett meg az ember saját lakhelyének tiszteletéről, és a látottakat most egy komplex előadásban adja majd át nekünk. Remélem, már megvan a jegyetek, ha mégsem, IDE kattintva megvásárolhatjátok a Ticketportal hálózatában!
Addig pedig íme néhány kép az American Museum of Natural History sokan magasztalt, rendkívüli tárlatából:
Dr. Susan Kelleher évtizedek óta gyógyítja lelkiismeretesen az egzotikus állatokat
Elmondja véleményét a megszűnő postai szolgáltatásokról is.
Avagy, amikor a tehetség áttevődik, és elindul egy karrier.
Egy szó szerint nehéz életmű, és a XX. századi amerikai próza egyik legnagyobb mesélője.
A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.
Különleges tárlat várja a Kassák Múzeum látogatóit augusztus végéig.
A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.
Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.
A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.