• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Hans Rudolf Giger (1940-2014)

Képzőművészet

Emberi és gépi kontrasztok sötét fúziója – 80 éves lenne H. R. Giger

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Hans Rudolf Giger 1940-ben látta meg a napvilágot, a kiváló svájci képzőművész hosszú utat járt be, hogy aztán negyven éves korára a modern filmművészet egyik kiemelkedő figurájává váljon, aki olyanokkal dolgozhat együtt, mint Moebius, Alejandro Jodorowski, Ridley Scott, vagy David Lynch, és bár manapság felejthetetlen horroralakjai miatt emlékszünk rá leginkább, a 2014-ben elhunyt Giger sokkal több volt, mint egy speciális effektekért felelős szakember: korának egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb képzőművészévé vált.

Sokak szerint az igazi művész nem feltétlenül újító szándékáról, vagy forradalmi technikájáról ismerszik meg – bár arról is – sokkal inkább a minden körülmények közt felismerhető stílusjegyeiről, és bár Giger esetében a hatások egészen nyilvánvalóak, kétségtelen, hogy ő maga valami egészen egyedit alkotott, mely végül a XX. század második felének kultikus művészévé emelte, aki olyan alakokat teremtett, melyek manapság a popkultúra szerves részét képezik.

Hans Rudolf Giger (1940-2014)

Hans Rudolf Giger (1940-2014)

A szörnyteremtő

Giger gyógyszerész családba született, visszahúzódó, félénk természete idejekorán érzékenyítette a művészetek iránt, 1962-től már építészetet és ipari formatervezést tanult a zürichi Alkalmazott Művészetek Főiskoláján, miközben tusrajzokon próbálgatta megtalálni saját hangját. Korai művei a legkülönbözőbb underground magazinokban láttak napvilágot, ám még igencsak hosszú út vezetett a szélesebb körű ismeretséghez. Mielőtt Hollywood felfedezte volna magának, Giger dolgozott belsőépítészként, dizájnerként, és bútortervezőként is, ám egyedi látásmódja és a megszokottól eltérő, olykor kifejezetten bizarr ötletei hamar felkeltették a filmesek figyelmét is, így 1968-tól már gyakran vett részt konceptrajzok megalkotásában, és jelmeztervezésben is.

Az első komolyabb munkáját a Carlo Rambaldi, Denys Ayling, Nick Allder, Brian Johnson négyessel karöltve, de saját irányításával kapta Ridley Scott 1979-es szörnyfilmjében A nyolcadik utas: a halál című alkotásban, melynek kapcsán megalkotta az ún. xenomorphot,

mely aztán minden idők egyik leghíresebb filmes szörnyetegévé vált, az új filmekkel együtt további öt folytatásban, valamint több crossover filmben is feltűnt, regények, képregények, PC és konzoljátékok szereplőjévé, vagy ihletőjévé válva. Giger ezért a munkájáért csapatával együtt 1980-ban megkapta a legjobb speciális effektusoknak járó Oscar-díjat, mellyel tulajdonképpen felért pályája csúcsára, ugyanakkor a szélesebb közönség számára művészete le is korlátozódott némileg.

Giger műtermében az el nem készült Dűne-film konceptrajzaival

Giger műtermében az el nem készült Dűne-film konceptrajzaival

Egy élő xenomorph

Giger festőként, grafikusként, szobrászként, bútortervezőként is megőrizte a rá annyira jellemző stílusjegyeket, melyek akkora hatást gyakoroltak a sci-fi, fantasy, és horrorműfajra is. Szakított a még Stanley Kubrick, vagy George Lucas által is erőltetett stilizált vonallal, groteszk, szexuálisan túlfűtött, vagy épp aberrált, bizarr figurákat, és formákat alkotott, melyek visszaköszöntek többek közt a Moebius-sal közösen a soha el nem készült Dűne-filmhez megalkotott konceptvázlatokon is. Gigerre sokszor mondták, hogy ő az a művész, aki továbbvitte Salvador Dalí álomszerű szürrelizmusát, ám sokkal kézzelfoghatóbbá, rémálomszerűbbé is változtatta azt.

Emberi és gépi kreatúrák keresztezésében megalkotott biomechanikus alakjai teljességgel elmossák a határvonalakat a korábban jól elkülöníthető jó és rossz, valós és álomszerű jelenetek és karakterek közt, művei sötétek, félelmetesek, olykor sokkolóak, és nagyfokú természetellenesség sugárzik belőlük.

Giger volt talán az első művész, aki mert elrugaszkodni az általunk ismert józan világ berögződéseitől, alakábrázolása ennél fogva csak nyomokban emlékeztet azokra az emberszerű vonalakra, melyeket önmagunkból ismerünk, de ami felismerhető, az is végletekig torz, és ellenszenves.

Gigert persze manapság is a legtöbben a xenomorph alakjával azonosítják, holott élete során jóval többet dolgozott a filmeken kívül, mint belül, az Alien, vagy az Alien vs. Predator szériákat leszámítva csupán A lény, a Poltergeist II, vagy épp a Mindörökké Batman egy-egy momentuma fűződik a nevéhez, de tervezett borítót az Emerson, Lake & Palmer progresszív rockbandának, és az Ibanez cégnek is készített gitártestet. Hogy lássuk, milyen rendkívül bizarr szemléletű művész volt, most összegyűjtöttünk egy kisebb galériát Giger leghíresebb munkáiból, így emlékezve rá, hogy idén töltötte volna be 80. életévét.

Egy horrorisztikus dolgozószoba

Egy horrorisztikus dolgozószoba

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

H. R. Giger válogatott művei

Kapcsolódó cikkek

Nicolas Cage alakítja a főszerepet az amerikai kultíró, John Williams regényének adaptációjában

Cage saját bevallása szerint is ezt követően inkább független szerzői filmekben gondolkodna.

Sorra nyeri a díjakat a Gabriel García Márquez-ről szóló magyar dokumentumfilm

Ezúttal Peruból hozta el a legjobb dokumentumfilm díját.

Filléres kasszarobbantók

Filléres kasszarobbantók – A filmtörténelem 9 váratlan filmsikere

Minden film szíve a forgatókönyv, akkor is, ha erről lassan megfeledkezünk.

Dűne (2021)

Dűne körültáncoló, avagy végre nem kell homokba dugnunk a fejünket – Filmkritika

Avagy megérte-e ennyit várni egy méltó Frank Herbert-adaptációra?

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A milicista halála

    Igazság vagy manipuláció? – Egy legendás Robert Capa-fotó születése és utóélete

    A világ leghíresebb háborús fotója, és megannyi kérdés.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 26.

    Igazság vagy manipuláció? – Egy legendás Robert Capa-fotó születése és utóélete

    A világ leghíresebb háborús fotója, és megannyi kérdés.

    • 2021. október 13.

    Pablo Picasso római vakációja, avagy rendhagyó látogatás a „földi paradicsomban”

    Picasso sztárként érkezett, és az örök város így is emlékszik rá.

    • 2021. október 8.

    Hűvösen steril, érzékien realista, sztoikus és fatalista – Edward Hopper és az éjjeli baglyok

    A kitartás szobra, a női akarat és az egyéni látásmód találkozója.

    • 2021. szeptember 28.

    Adolf Hitler és az elfajzott művészet – Avagy egy kiállítás margójára

    A kiállítás, melyre valósággal tódultak az emberek.

    • 2021. szeptember 10.

    A szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre – Vaszilij Kandinszkij párizsi korszaka

    Az egykori jogászprofesszor jelentős elméleti szakember is volt egyben.