• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
XIV Lajos látogatása a manufaktúrában 1667. október 15-én

Képzőművészet

  • 2021. november 18. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

Fonalból szőtt históriák – A gobelinszőttesek letükrözik a történelmet

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben
A szövetség megújítása a svájciakkal. Falikárpit Charles Le Brun festménye alapján

A szövetség megújítása a svájciakkal. Falikárpit Charles Le Brun festménye alapján

A gobelinszőttesekkel való találkozásom elkerülhetetlen volt. Három éven át laktam Párizsban az Avenue des Gobelins-en, csaknem szemközt a Gobelins Manufaktúrával.

A Gobelins Manufaktúra épülete

A Gobelins Manufaktúra épülete

Látogatók a Manufaktúrában

Látogatók a Manufaktúrában

Időszámításunk előtt a tizenötödik században már léteztek szőttesek. Régészeti leletek szerint az ókorban a szövőkereteken készített kárpitokat már ismerték Egyiptomban, Mezopotámiában, Indiában, de Kínában is. A korai középkorban a bizánci selyembrokátok voltak a legismertebbek.

A kezdetek

A Gobelin első említése 1443 augusztusától datálódik, amikor Jehan Gobelin beköltözött Párizsban a Mouffetard utcába. Négy évvel később a Bièvre folyó partján egy kelmefestő műhelyt nyitott.

Jehan Gobelin

Jehan Gobelin

Néhány évtizeddel később leszármazottai a Bièvre folyó partján hatalmas területeket vásároltak, amiken megépítették műhelyeiket, ahol a szőtteseket gyártották.

A gobelin IV. Henrik uralkodása alatt

1601-ben IV. Henrik, aki nem kívánta továbbra is külföldről behozott faliszőnyegekre költeni a királyság pénzét, megbízott két flamand szőnyegkészítőt, Marc de Comans-t és François de La Planche-t, alapítsanak egy faliszőttesggyárat. Azt is elrendelte a király, hogy a két flamand szőtteskészítőt nemes emberekként kezeljék, és ugyanazokat az előnyöket élvezték, mint a királyi udvar kiszolgálói: mentesek voltak a közterhek alól, kizárólagos joguk volt mesterségük gyakorlásához, mivel senki sem nyithatott hasonló üzemet tizenöt éven belül, ingyenes szállást kaptak, és a magukkal hozott munkások sem fizettek semmiféle adót. Jelentős jövedelmet és indulási összeget is biztosított számukra a király. Ugyanakkor a vállalkozóknak az első évben huszonöt, majd évenként húsz tanulót kellett foglalkoztatniuk, hogy biztosítva legyen az utánpótlás. A király különösen nagyvonalú volt.

Marc de Comans és François de La Planche bárkinek dolgozhatott, az általuk készített szőtteseket pedig a király megvásárolta, ugyanúgy, mint bárki más. Comans a flamand konkurenciától tartva, 1622-ben megkérte Rubenst, készítsen úgynevezett kartonokat, amik papírra készült festmények voltak, és a faliszőnyegek mintájául szolgáltak. Rubens el is készített tizenkét kartont Konstantin története címmel. Mivel a festő nem kapta meg munkájáért az ellenszolgáltatást, 1626. február 26-án levélben tett panaszt Richelieu bíborosnál.

Konstantin halála. Falikárpit Rubens festménye alapján

Konstantin halála. Falikárpit Rubens festménye alapján

Colbert továbbfejleszti a Manufaktúrát

1667-ben a Gobelins Manufaktúra átalakult „a Korona bútorainak királyi manufaktúrájává”. A kezdeményező Jean-Baptiste Colbert, az állami pénzügyek főfelügyelője. A Manufaktúrát a festő Charles Le Brun irányította azzal a céllal, hogy a király rezidenciái számára faliszőtteseket gyártasson és azokat exportálják, a colbertizmus szellemének megfelelően. Másrészt, a neves gobelinszőttesekkel meg akarták erősíteni a monarchia első évtizedének hatalmát. Colbert meghívja a holland Jean Glucq-öt, honosítsa meg Franciaországban a „holland kelmefestést”. Glucq 1684-ben megvesz egyet a „régi Gobelein-házak” közül. Colbert nem újítja meg Comans szerződését, megvásárol egy 3,5 hektárnyi területet és itt alakítja ki a párizsi műhelyeket. Így születik meg a Gobelins Királyi Manufaktúra.

Charles Le Brun

Charles Le Brun

1665 és 1668 között Charles Le Brun festménye alapján elkészült egy csaknem hét méter széles és 5 méter magas gobelinkárpit, amely IV. Fülöp spanyol király és XIV. Lajos 1660. június 7-i találkozását örökíti meg. A két uralkodó itt egyezett meg a francia király és IV. Fülöp lánya, Ausztriai Mária Terézia házasságáról. A képen látható: francia részről XIV. Lajos édesanyja, Ausztriai Anna, Orleans-i Fülöp, Jules Mazarin bíboros. A spanyol delegáció: IV. Fülöp, lánya Ausztriai Mária Terézia, a spanyol király fia és egy nem kisebb személyiség, mint a festő Diego Velázquez, aki egyike volt a találkozó megszervezőinek..

IV. Fülöp és XIV. Lajos találkozása. A festmény és a gobelinkárpit

IV. Fülöp és XIV. Lajos találkozása. A festmény és a gobelinkárpit

Az egyik legjelentősebb goblinkárpit XIV. Lajos 1667. október 15-én tett látogatását örökíti meg a Gobeleins Manufaktúrában. A faliszőttesen egyesek arany- és ezüsttárgyakat visznek, egy másik alak egy gobelinszőnyeggel a hóna alatt látható. A háttérben egy monumentális festmény foglalja el a fal egy részét. A király minisztere, Colbert és mások társaságában áll a faliszőnyeg bal oldalán. A király magasabb, mint a többiek, ezzel is kiemelve tekintélyét. A keretezés a kor szokásainak megfelelően díszes. Fent virágzó girlandok, középen a Szent Mihály rend és királyi kék alapon a francia királyság szimbóluma, a liliom láthatók.

XIV Lajos látogatása a manufaktúrában 1667. október 15-én

XIV Lajos látogatása a manufaktúrában 1667. október 15-én

Charles Coypel, XV. Lajos udvari festője

Charles Coypel

Charles Coypel

A Gobelin Manufaktúra történetében jelentős szerepe volt Charles Coypelnek (1694-1752), XV. Lajos udvari festőjének. Coypel egy francia festőcsaládba született. Nagyapja, Noël Coypel és apja, Antoine Coypel is festő volt. Charles Coypel XV. Lajos udvari festője és a Királyi Akadémia festő és szobrász tagozatának igazgatója lett. 1714-ben a Gobelin Manufaktúra felkérte, hogy fessen képeket, amiket aztán ott falikárpit formájában dolgoztak fel. 1716 és 1725 között huszonnyolc képet festett Cervantes Don Quijotéja történetére. A regény első részéből nyolc jelenetet választott ki, amelyekben Cervantes Don Quijote őrült kalandjait mutatja be. A többi húsz képet a második rész alapján festette, ahol a két főhős bohócokból hősökké válik.

A jelenetek megfestésekor Coypel a korabeli francia színház hatása alatt állt. Maga is írt színdarabokat. (Innen vannak a képein szereplő alakok teátrális mozdulatai.) Első két színművét Cervantes regénye ihlette. Jóllehet az akkor tizennyolc éves Coypel darabjai nem voltak sikeresek, jól mutatják vonzódását Don Quijote személyéhez.

A Coypel festményei alapján készült faliszőttesek közül 1750 körül több is bekerült XV. Lajos Marlyban lévő kastélyába. A XVIII. században mintegy kétszáz faliszőttest készítettek Coypel Don Quijotét ábrázoló festményei alapján. A jeleneteket faragott, aranyozott keretekbe foglalták, s a kor ízlésének megfelelően virág, állat és egyéb, Don Quijote történetéhez kapcsolható motívumokkal díszítették. Ezeket a díszítéseket eredetileg Claude Audran és Pierre-François Cozette. alkották. Coypel falikárpitjainak többsége Compiègne kastélyában, a Salle Coypelben van kiállítva.

Coypel: Don Quijotét kiszolgálják a fogadóbéli lányok

Coypel: Don Quijotét kiszolgálják a fogadóbéli lányok

A kép a regény alábbi jelenetét örökíti meg:

Hogy levegőn legyen, ott terítettek meg neki a fogadó ajtaja előtt, s a fogadós egy adag ízetlen, sületlen keszeget tett eléje, s emellé kenyeret, de oly feketét és penészeset, mint a vendég fegyverzete.

Csupa nevetség volt ezt az evést látni: mert fején volt a sisak, melynek rostélyát két kezével kellett magasan tartania, szájához egy falatot sem vihetett volna, ha csak másvalaki nem könyörül rajta, s csakugyan az egyik lány végezte körülötte e szolgálatot. Megitatni azonban semmiképp sem volt lehetséges; végre a vendéglős kilyukasztott egy nádszálat, s egyik végét a lovag szájába helyezte; Don Quijote így lopózta fel magába a bort. Türelmesen viselte el mindezt, csak hogy a sisak kötelékeit ne kelljen megrongálnia.

A Gobelin Manufaktúra ma is ellátja a középületeket faliszőttesekkel, olyan művészek festményeit víve a szövőszékre, mint Paul Cézanne, Fernand Léger, Joan Miro, Victor Vasarely és mások.

Kapcsolódó cikkek

Egy piaci nap

Szembenézés saját múltunkkal egy piaci napon – Színikritika

Závada Pál regénye a Radnóti Színház színpadán kelt életre.

Kalapács alá kerülnek Csontváry Kosztka Tivadar eredeti levelei, melyeket kritikusának írt

A magyar művészettörténet egyik legfontosabb levelezése kerül árverésre.

Kahlo manapság is Mexikó egyik legnagyobb nemzeti kincsének számít

A szenvedély az a híd, amely eljuttat a fájdalomtól a változásig – Frida Kahlo, Mexikó nemzeti kincse

Egy hányatott sorsú nő, aki nők millióit inspirálta rendkívüli műveivel.

Edvard Munch: A sikoly

Kitől származik a rejtélyes felirat Edvard Munch világhírű festményén?

Az írás létezéséről már közel 120 éve tudtak, a tulajdonosa kilétére viszont csak most derült fény.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Don DeLillo az amerikai posztmodern talán leghíresebb alakja

    Don DeLillo: Az íróknak továbbra is ki kell állniuk a gondolat- és szólásszabadság mellett

    A leghíresebb amerikai posztmodern író nemrég ünnepelte 85. születésnapján.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. november 25.

    A szenvedély az a híd, amely eljuttat a fájdalomtól a változásig – Frida Kahlo, Mexikó nemzeti kincse

    Egy hányatott sorsú nő, aki nők millióit inspirálta rendkívüli műveivel.

    • 2021. november 10.

    Reneszánsz festészet a fantasztikum ezüstkorában – Josh Kirby és részletek művészete

    A sci-fi és fantasy aranykorának egyik leghíresebb festőlegendája.

    • 2021. november 4.

    A Zuhanó Ember portréja az iszonyat „legcsodálatosabb” kópiája

    Máig nem tudni, ki lehetett a nemzetközi botrányt okozó fotón.

    • 2021. október 26.

    Igazság vagy manipuláció? – Egy legendás Robert Capa-fotó születése és utóélete

    A világ leghíresebb háborús fotója, és megannyi kérdés.