• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Képzőművészet

H. P. Lovecraft borzalmas teremtményei festményként megelevenedve is félelmetesek

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Lehetséges, hogy valamiféle divat születésének vagyunk épp részesei, aminek kapcsán tehetséges művészek, a hagyományos, vagy a digitális művészet lehetőségeit kiaknázva képesek egészen egyedi módon házasítani a képzőművészet, és a zene területeit az irodalommal. A legendás horror- és fantasy szerző, H. P. Lovecraft kapcsán sokszor elmondtuk már, mennyire beépültek teremtményei a popkultúra szövetébe, ám a videójátékok, filmek, zenék után ezúttal egy teljesen új, szemkápráztatóan részletgazdag területen is elérhetőek már.

2018-ban a nyári Könyvhétre jelentette meg az Agave Könyvek kiadó a kiváló svéd művész, Simon Stalenhag Elektronikus állam című egyedülálló albumát, mely egészen egyedi vizuális, és olvasmányélmény a maga nemében, nem hiába készül máris, és debütál hamarosan a sorozatadaptációja is. Stalenhag művének nyomvonalán haladva kerestem hasonló alkotásokat, és igencsak megörültem, amikor egyik kedvenc íróm, és az ő két kedvenc történetének feldolgozására bukkantam egy számomra addig ismeretlen francia grafikus oldalán.

Amennyiben még nem hallottál François Barangerről, az nem a te hibád. Az idén 52. évét taposó francia úriember hazájában az egyik legkeresettebb grafikusnak számít, számtalan videojáték, és animációs sorozat elkészítésében vett részt az 1990-es évek vége felé, de olyan népszerű filmek stáblistáján is megtalálhatjuk a nevét, mint a Harry Potter és a halál ereklyéi, A titánok haragja, a Percy Jackson: Szörnyek tengere, vagy a Szépség és a szörnyeteg.

Baranger, aki gyermekkorától nagy rajongója a zsánerműfajoknak, mint a horror, a sci-fi, és a fantasy, 2004-ben egy nagyszabású munkába kezdett, és megalkotta a Freaks Agency című képregényt, melynek alapja H. P. Lovecraft világán, és teremtményein nyugodott, ám kiadói nyomásra sajnos a második kötet után a széria abbamaradt. Baranger persze nem tett le róla, hogy Lovecraftot valamiféle egyéni módon, a képzőművészet eszközeivel keltse életre, és ahogy sokan, úgy ő is reménykedni kezdett, mikor 2010 környékén Guillermo del Toro bejelentette, hogy belekezd Az őrület hegyei című Lovecraft-kisregény adaptálásába. Az ötlet, a nagyszabású, korhatáros produkcióra persze lyukra futott a stúdiói finanszírozás kapcsán, és egyelőre úgy fest, véglegesen kútba esett, Baranger ellenben nem tett le tervéről, és 2016 táján elkezdett dolgozni a horrormester talán leghíresebb művén, és mítoszának címadóján, a Cthulhu hívásán, és megkísérelve vizuális formába önteni az olykor meglehetősen szürreális elemekkel is operáló novellát.

Az eredmény a 2017-ben megjelent Call of Cthulhu című kötet, melyet aztán a tavalyi évben követte Az őrület hegyei. Mindkét album teljes egészében elérhető az Amazon kínálatában, de most hoztunk néhány festményt belőle, melyek alapján azt kell mondanunk, egyrészt Baranger kitűnően ragadta meg Lovecraft műveinek sejtelmes monumentalitását, másrészt aprólékosan kidolgozott műveinek minden horrorrajongó polcán ott a helye.

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

Kapcsolódó cikkek

Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

Dean R. Koontz – Anthony North, Brian Coffey, David Axton, Deanna Dwyer, K. R. Dwyer, Leigh Nichols, Owen West, Richard Paige

Dean Koontz új regényében ötvözi a thrillert és a természettudományos kutatásokat

Dean Koontz manapság már a popkultúra egyik legolvasottabb szerzőjének számít.

Donald Sutherland főszereplésével jön a következő Stephen King-adaptáció

A végeredményt úgy fest, hogy már idén ősszel láthatjuk majd.

Magyar horror, mely a szépirodalom határán egyensúlyoz

Veres Attila kísérlete a magyar horrorirodalom új dimenziója lehet.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A boncolás titkos művészete – Könyvkritika

    Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. június 29.

    A fiú, aki beleszeretett King Kongba, aztán egész életében szörnyeket teremtett

    A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.

    • 2022. június 9.

    A trombitakezű fiú és a szemfedélgyári lány meséje, avagy epizódok a magyar avantgárdból

    Különleges tárlat várja a Kassák Múzeum látogatóit augusztus végéig.

    • 2022. április 29.

    Elveszett remekművek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

    Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

    • 2022. április 28.

    A Biblia olyan, mint a természet kisugárzása – Marc Chagall és a Szentírás titkai

    A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.