Kovács Krisztián
2022. május 30. | Becsült olvasási idő: 3 perc

H. P. Lovecraft borzalmas teremtményei festményként megelevenedve is félelmetesek

Lehetséges, hogy valamiféle divat születésének vagyunk épp részesei, aminek kapcsán tehetséges művészek, a hagyományos, vagy a digitális művészet lehetőségeit kiaknázva képesek egészen egyedi módon házasítani a képzőművészet, és a zene területeit az irodalommal. A legendás horror- és fantasy szerző, H. P. Lovecraft kapcsán sokszor elmondtuk már, mennyire beépültek teremtményei a popkultúra szövetébe, ám a videójátékok, filmek, zenék után ezúttal egy teljesen új, szemkápráztatóan részletgazdag területen is elérhetőek már.

2018-ban a nyári Könyvhétre jelentette meg az Agave Könyvek kiadó a kiváló svéd művész, Simon Stalenhag Elektronikus állam című egyedülálló albumát, mely egészen egyedi vizuális, és olvasmányélmény a maga nemében, nem hiába készül máris, és debütál hamarosan a sorozatadaptációja is. Stalenhag művének nyomvonalán haladva kerestem hasonló alkotásokat, és igencsak megörültem, amikor egyik kedvenc íróm, és az ő két kedvenc történetének feldolgozására bukkantam egy számomra addig ismeretlen francia grafikus oldalán.

Amennyiben még nem hallottál François Barangerről, az nem a te hibád. Az idén 52. évét taposó francia úriember hazájában az egyik legkeresettebb grafikusnak számít, számtalan videojáték, és animációs sorozat elkészítésében vett részt az 1990-es évek vége felé, de olyan népszerű filmek stáblistáján is megtalálhatjuk a nevét, mint a Harry Potter és a halál ereklyéi, A titánok haragja, a Percy Jackson: Szörnyek tengere, vagy a Szépség és a szörnyeteg.

Baranger, aki gyermekkorától nagy rajongója a zsánerműfajoknak, mint a horror, a sci-fi, és a fantasy, 2004-ben egy nagyszabású munkába kezdett, és megalkotta a Freaks Agency című képregényt, melynek alapja H. P. Lovecraft világán, és teremtményein nyugodott, ám kiadói nyomásra sajnos a második kötet után a széria abbamaradt. Baranger persze nem tett le róla, hogy Lovecraftot valamiféle egyéni módon, a képzőművészet eszközeivel keltse életre, és ahogy sokan, úgy ő is reménykedni kezdett, mikor 2010 környékén Guillermo del Toro bejelentette, hogy belekezd Az őrület hegyei című Lovecraft-kisregény adaptálásába. Az ötlet, a nagyszabású, korhatáros produkcióra persze lyukra futott a stúdiói finanszírozás kapcsán, és egyelőre úgy fest, véglegesen kútba esett, Baranger ellenben nem tett le tervéről, és 2016 táján elkezdett dolgozni a horrormester talán leghíresebb művén, és mítoszának címadóján, a Cthulhu hívásán, és megkísérelve vizuális formába önteni az olykor meglehetősen szürreális elemekkel is operáló novellát.