• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
François Baranger művészete

Képzőművészet

H. P. Lovecraft szörnyetegei a képzőművészet nyelvén – François Baranger művészete

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Lehetséges, hogy valamiféle divat születésének vagyunk épp részesei, aminek kapcsán tehetséges művészek, a hagyományos, vagy a digitális művészet lehetőségeit kiaknázva képesek egészen egyedi módon házasítani a képzőművészet, és a zene területeit az irodalommal. A legendás horror- és fantasy szerző, H. P. Lovecraft kapcsán sokszor elmondtuk már, mennyire beépültek teremtményei a popkultúra szövetébe, ám a videójátékok, filmek, zenék után ezúttal egy teljesen új, szemkápráztatóan részletgazdag területen is elérhetőek már.

Tavaly, a nyári Könyvhétre jelentette meg az Agave Könyvek kiadó a kiváló svéd művész, Simon Stalenhag Elektronikus állam című egyedülálló albumát, mely egészen egyedi vizuális, és olvasmányélmény a maga nemében, nem hiába készül máris, és debütál hamarosan a sorozatadaptációja is. Stalenhag művének nyomvonalán haladva kerestem hasonló alkotásokat, és igencsak megörültem, amikor egyik kedvenc íróm, és az ő két kedvenc történetének feldolgozására bukkantam egy számomra addig ismeretlen francia grafikus oldalán.

François Baranger művészete

François Baranger művészete

Amennyiben még nem hallottál François Barangerről, az nem a te hibád. Az idén 50. évét taposó francia úriember hazájában az egyik legkeresettebb grafikusnak számít, számtalan videójáték, és animációs sorozat elkészítésében vett részt az 1990-es évek vége felé, de olyan népszerű filmek stáblistáján is megtalálhatjuk a nevét, mint a Harry Potter és a halál ereklyéi, A titánok haragja, a Percy Jackson: Szörnyek tengere, vagy a Szépség és a szörnyeteg.

Baranger, aki gyermekkorától nagy rajongója a zsánerműfajoknak, mint a horror, a sci-fi, és a fantasy, 2004-ben egy nagyszabású munkába kezdett, és megalkotta a Freaks Agency című képregényt, melynek alapja H. P. Lovecraft világán, és teremtményein nyugodott, ám kiadói nyomásra sajnos a második kötet után a széria abbamaradt. Baranger persze nem tett le róla, hogy Lovecraftot valamiféle egyéni módon, a képzőművészet eszközeivel keltse életre, és ahogy sokan, úgy ő is reménykedni kezdett, mikor 2010 környékén Guillermo del Toro bejelentette, hogy belekezd Az őrület hegyei című Lovecraft-kisregény adaptálásába. Az ötlet, a nagyszabású, korhatáros produkcióra persze lyukra futott a stúdiói finanszírozás kapcsán, és egyelőre úgy fest, véglegesen kútba esett, Baranger ellenben nem tett le tervéről, és 2016 táján elkezdett dolgozni a horrormester talán leghíresebb művén, és mítoszának címadóján, a Cthulhu hívásán, és megkísérelve vizuális formába önteni az olykor meglehetősen szürreális elemekkel is operáló novellát.

Az eredmény a 2017-ben megjelent Call of Cthulhu című kötet, melyet aztán a tavalyi évben követte Az őrület hegyei. Mindkét album teljes egészében elérhető az Amazon kínálatában, de most hoztunk néhány festményt belőle, melyek alapján azt kell mondanunk, egyrészt Baranger kitűnően ragadta meg Lovecraft műveinek sejtelmes monumentalitását, másrészt aprólékosan kidolgozott műveinek minden horrorrajongó polcán ott a helye.

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

François Baranger művészete

Kapcsolódó cikkek

Vladimir Nabokov Nevetés a sötétben című regénye is filmadaptációt kap

A Vezércsel alkotója és főszereplője adaptálja vászonra Vladimir Nabokov regényét

Nabokov a regényt eleve filmre írta, és ezúttal már a második adaptáció készülhet belőle.

Tizenkét különböző aspektusból tárul fel Alfred Hitchcock élete és munkássága

Edward White alaposan kielemzi a nem mindennapi Hitchcock-kultuszt.

Pablo Picasso római vakációja, avagy rendhagyó látogatás a „földi paradicsomban”

Picasso sztárként érkezett, és az örök város így is emlékszik rá.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tékatörténelem

    A Blockbuster és a videotékák aranykora – Egy letűnt korszak története

    Fiatalságunk és a film fanatikusok szentélyének emlékezete.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 13.

    Pablo Picasso római vakációja, avagy rendhagyó látogatás a „földi paradicsomban”

    Picasso sztárként érkezett, és az örök város így is emlékszik rá.

    • 2021. október 8.

    Hűvösen steril, érzékien realista, sztoikus és fatalista – Edward Hopper és az éjjeli baglyok

    A kitartás szobra, a női akarat és az egyéni látásmód találkozója.

    • 2021. szeptember 28.

    Adolf Hitler és az elfajzott művészet – Avagy egy kiállítás margójára

    A kiállítás, melyre valósággal tódultak az emberek.

    • 2021. szeptember 10.

    A szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre – Vaszilij Kandinszkij párizsi korszaka

    Az egykori jogászprofesszor jelentős elméleti szakember is volt egyben.

    • 2021. augusztus 27.

    Giorgio de Chirico, André Breton és Guillaume Apollinaire – Három festmény, két barát

    Avagy három festmény, melyet a legmélyebb barátság ihletett.