- Magyar Miklós
- 2020. december 18. | Becsült olvasási idő: 5 perc
Pontosan hatvan éve, 1960-ban André Malraux, Charles de Gaulle kulturális minisztere felkérte Marc Chagallt, készítse el a párizsi Opéra Garnier kupolájának festményét. Az eredeti mennyezetkép Jules Eugène festő munkája, címe: A múzsák és a nap órái nappal és éjszaka”. A festmény rézborításra került, hogy megvédjék egy esetleges tűzvésztől. Jules Eugène allegorikus alakokat ábrázolt: Apolló, Vénus, múzsák népesítik be a kupolát.
Az eredeti mennyezetkép
Az eredeti mennyezetkép
Chagall egy év alatt készítette el a festményt. A hetvenhét éves művész három festőt kért meg segítségként. Az elkészült alkotásról a műkritikusok azt mondják, hogy Chagall festménye egy Mozart-opera szerkezetéhez hasonlít.
Chagall alkotása
Chagall nem csupán szerette a zenét, de azt akarta, hogy festményeiből is kiérződjék a muzsika. A klasszikusokat hallgatta, mindenekelőtt Mozartot. A 240 négyzetméteres mű tizennégy tablóból áll.
A festő mindegyik zeneszerzőhöz kiválasztja azt a színt, ami szerinte a legjobban aláfesti azok műveit: Muszorgszkij és Mozart kék, Wagner zöld, Rameau és Debussy fehér, Ravel és Sztravinszkij piros, Csajkovszkij sárga.
Chagall A hattyúk tavát festi
Csajkovszkijtól A hattyúk tava Oroszországnak állít emléket. Azért, hogy a néző csak a táncra és az arcokra koncentráljon, Chagall minden díszletet mellőz, amikor a balett szerencsétlen hősnőjét, az elátkozott Odette-et, megfesti, akinek napközben hattyúként, éjszaka nőként kell élnie. Chagall ezt a kettősséget egy költői képben ábrázolja, ahol a lány és a hattyú egybeolvad. A táncosok színes ruhában egy sárga háttér előtt táncolnak.
Chagall: A hattyúk tava
A Varázsfuvolát ábrázoló jelenetben egy angyalt látunk, egy virágkoszorú övezte Mozart- portrét és egy madarat a varázsfuvolával. Alul egy Fátum látható szárnyakkal és ember-madár fejjel. Chagall nagyon gyakran ábrázol képein angyalokat. Ez a motívum gyerekkorára nyúlik vissza. Életem című önéletrajzi regényében felidézi egy gyerekkori álmát: “Hirtelen megnyílik a mennyezet és egy szárnyas lény ereszkedik alá fényesen és zajtól kísérve, betöltve a szobát mozgásával és felhőkkel.”
Chagall: A varázsfuvola
Chagall remekműve versben
A festészet és a zene csodálatos harmóniájának a szavak erejével adózik Vörös Viktória Chagall szárnyai című költeménye:
Boldogságban úszó színek
A lábak csak
a szárnyak melletti
terelőlapátok
Úszik minden ami él
a vörös Operaház
a kék Eiffel-torony
a sárga walkűrök
zöld csak Beethoven kórusa
Milyen Tejút tart fenn
ekkora tánckart és díszletet?
Mikor lesz csillaghullása
ránk az ikon-alakoknak?
Kinyitva felettünk
a kupola s felzeng
Becsorog rajta
a telihold hosszú hajfonatba fésült
aranysugara
A vers címében hordozza a freskó szárnyakkal vagy anélkül lebegő alakjait, legyen az egy virágcsokrot tartó sárga angyal, Csajkovszkij szárnyas Ádámja vagy a vörös szárnyú, ember- és madárfejű alak, a Fáma. Ám Chagall szárnyai ennél sokkal többet is jelentenek: azt a szárnyaló lendületet, ami a freskó valamennyi részletét jellemzi:
Úszik minden ami él
a vörös Operaház
a kék Eiffel-torony
Raymond Cogniat művészettörténész szerint, míg az akadémikus stílusban megalkotott eredeti kupola bezárta a teret, „Chagall alkotása megszünteti a bezártság érzését és egy végtelen teret nyit meg.” Ugyanezt az érzést tolmácsolják a költészet nyelvén Vörös Viktória versének utolsó sorai:
Kinyitva felettünk
a kupola s felzeng
Becsorog rajta
a telihold hosszú hajfonatba fésült
aranysugara
Chagall freskójának felavatására 1964. szeptember 23-án került sor.
Chagall beszédében elmondta, mik voltak szándékai monumentális művének megalkotásával: „Énekelni, mint egy madár, elmélet és módszer nélkül. Kifejezni tiszteletemet az opera és a balett nagy alkotói előtt.” Munkájáért Chagall nem fogadott el fizetséget.
Picasso sztárként érkezett, és az örök város így is emlékszik rá.
Egyedülálló technikával sikerülhet újra életet lehelni a világháborús veszteségekbe.
Avagy szokásrendszerek, vallási és politikai ideológiák iránymutató szerepe.
A kitartás szobra, a női akarat és az egyéni látásmód találkozója.
Fiatalságunk és a film fanatikusok szentélyének emlékezete.
Picasso sztárként érkezett, és az örök város így is emlékszik rá.
A kitartás szobra, a női akarat és az egyéni látásmód találkozója.
A kiállítás, melyre valósággal tódultak az emberek.
Az egykori jogászprofesszor jelentős elméleti szakember is volt egyben.
Avagy három festmény, melyet a legmélyebb barátság ihletett.