Képzőművészet
Jules Marc Chagall lenyűgöző ajándéka a Párizsi Operának
- Magyar Miklós
- 2020. december 18.
- Becsült olvasási idő: 5 perc
Pontosan hatvan éve, 1960-ban André Malraux, Charles de Gaulle kulturális minisztere felkérte Marc Chagallt, készítse el a párizsi Opéra Garnier kupolájának festményét. Az eredeti mennyezetkép Jules Eugène festő munkája, címe: A múzsák és a nap órái nappal és éjszaka”. A festmény rézborításra került, hogy megvédjék egy esetleges tűzvésztől. Jules Eugène allegorikus alakokat ábrázolt: Apolló, Vénus, múzsák népesítik be a kupolát.

Az eredeti mennyezetkép
Az eredeti mennyezetkép
Chagall egy év alatt készítette el a festményt. A hetvenhét éves művész három festőt kért meg segítségként. Az elkészült alkotásról a műkritikusok azt mondják, hogy Chagall festménye egy Mozart-opera szerkezetéhez hasonlít.

Chagall alkotása
Chagall nem csupán szerette a zenét, de azt akarta, hogy festményeiből is kiérződjék a muzsika. A klasszikusokat hallgatta, mindenekelőtt Mozartot. A 240 négyzetméteres mű tizennégy tablóból áll.
Chagall főműve számos zeneszerzőnek állít emléket, mint Mozart, Wagner, Ravel, Csajkovszkij, Debussy, Bizet, Berlioz, Verdi, Beethoven, Ravel.
A festő mindegyik zeneszerzőhöz kiválasztja azt a színt, ami szerinte a legjobban aláfesti azok műveit: Muszorgszkij és Mozart kék, Wagner zöld, Rameau és Debussy fehér, Ravel és Sztravinszkij piros, Csajkovszkij sárga.

Chagall A hattyúk tavát festi
Csajkovszkijtól A hattyúk tava Oroszországnak állít emléket. Azért, hogy a néző csak a táncra és az arcokra koncentráljon, Chagall minden díszletet mellőz, amikor a balett szerencsétlen hősnőjét, az elátkozott Odette-et, megfesti, akinek napközben hattyúként, éjszaka nőként kell élnie. Chagall ezt a kettősséget egy költői képben ábrázolja, ahol a lány és a hattyú egybeolvad. A táncosok színes ruhában egy sárga háttér előtt táncolnak.

Chagall: A hattyúk tava
Chagall legkedvesebb zeneszerzője Mozart volt: „Szeretem Mozartot, mert angyali dolgokat művel. Tökéletes technikája van” – mondta a zeneszerzőről.
A Varázsfuvolát ábrázoló jelenetben egy angyalt látunk, egy virágkoszorú övezte Mozart- portrét és egy madarat a varázsfuvolával. Alul egy Fátum látható szárnyakkal és ember-madár fejjel. Chagall nagyon gyakran ábrázol képein angyalokat. Ez a motívum gyerekkorára nyúlik vissza. Életem című önéletrajzi regényében felidézi egy gyerekkori álmát: “Hirtelen megnyílik a mennyezet és egy szárnyas lény ereszkedik alá fényesen és zajtól kísérve, betöltve a szobát mozgásával és felhőkkel.”

Chagall: A varázsfuvola
Chagall remekműve versben
A festészet és a zene csodálatos harmóniájának a szavak erejével adózik Vörös Viktória Chagall szárnyai című költeménye:
Boldogságban úszó színek
A lábak csak
a szárnyak melletti
terelőlapátok
Úszik minden ami él
a vörös Operaház
a kék Eiffel-torony
a sárga walkűrök
zöld csak Beethoven kórusa
Milyen Tejút tart fenn
ekkora tánckart és díszletet?
Mikor lesz csillaghullása
ránk az ikon-alakoknak?
Kinyitva felettünk
a kupola s felzeng
Becsorog rajta
a telihold hosszú hajfonatba fésült
aranysugara
A vers címében hordozza a freskó szárnyakkal vagy anélkül lebegő alakjait, legyen az egy virágcsokrot tartó sárga angyal, Csajkovszkij szárnyas Ádámja vagy a vörös szárnyú, ember- és madárfejű alak, a Fáma. Ám Chagall szárnyai ennél sokkal többet is jelentenek: azt a szárnyaló lendületet, ami a freskó valamennyi részletét jellemzi:
Úszik minden ami él
a vörös Operaház
a kék Eiffel-torony
Raymond Cogniat művészettörténész szerint, míg az akadémikus stílusban megalkotott eredeti kupola bezárta a teret, „Chagall alkotása megszünteti a bezártság érzését és egy végtelen teret nyit meg.” Ugyanezt az érzést tolmácsolják a költészet nyelvén Vörös Viktória versének utolsó sorai:
Kinyitva felettünk
a kupola s felzeng
Becsorog rajta
a telihold hosszú hajfonatba fésült
aranysugara
Chagall freskójának felavatására 1964. szeptember 23-án került sor.
A miniszterelnök, Georges Pompidou ezt mondta: „A valóság minden reményemet felülmúlja. Ez a mennyezet színt és fényt teremt az Operában.”
Chagall beszédében elmondta, mik voltak szándékai monumentális művének megalkotásával: „Énekelni, mint egy madár, elmélet és módszer nélkül. Kifejezni tiszteletemet az opera és a balett nagy alkotói előtt.” Munkájáért Chagall nem fogadott el fizetséget.
Kapcsolódó cikkek

Jean-Jacques Rousseau, a modern környezetvédők előfutára
Rousseau közhellyé érett jeligéje vajon valóban azt jelenti, amit sok éve gondolunk róla?
2021. 01. 14.

2020-ban 72%-al csökkent a Louvre látogatottsága a korábbi évhez képest
Története egyik legsikeresebb éve után a legszomorúbb negatív rekordot könyvelhette el a párizsi múzeum.
2021. 01. 12.

Korábban ismeretlen El Greco festményre bukkantak Spanyolországban
A világhírű madridi Prado múzeum kurátorai is megerősítették a felfedezés tényét.
2021. 01. 11.

A párizsi Notre-Dame, avagy a festők múzsája
A mágikus ereje, és tragikus sorsú épület a legnagyobb művészeket is megihlette.
2020. 12. 14.
Legutóbbi cikkek

A párizsi Notre-Dame, avagy a festők múzsája
A mágikus ereje, és tragikus sorsú épület a legnagyobb művészeket is megihlette.
2020. 12. 14.

Guillaume Apollinaire és az orfikus kubizmus
Avagy miként idomul egymáshoz a mester költészete és Robert Delaunay festészete?
2020. 12. 10.

Szürreális válasz az expresszionizmus ideáira – Otto Dix művészete
Realista-naturalista irányvonalú válaszreakció az expresszionizmus ideáira.
2020. 12. 02.

Ben Enwonwu, a modernista Afrika művészkirálya
Egy ember, aki feltette a Fekete Kontinenst a képzőművészet térképére.
2020. 11. 27.