• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A szír templom ikertornyai

Képzőművészet

Különös eredet – Szíriában bukkantak rá a párizsi Notre-Dame mintájára

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A 12. században épült Notre-Dame katedrális szorosan kötődik Franciaország történetéhez és a keresztény kultusz szimbóluma. A keresztény Párizs hosszú múltra tekint vissza, hisz a Lutèce néven szereplő város a 3. századtól, a római birodalom idejétől keresztény volt. Első püspöke, Dyonisius Saint Denis (Szent Dénes) néven került be a történelembe. Klodvig frank uralkodó 497 körül felvette a kereszténységet, és terjeszkedő birodalma székhelyéül Párizst tette meg, ahol a Szajna déli partján Szent Péternek és Szent Pálnak szentelt apátságot alapított. A Notre-Dame helyén valaha létezett egy pogány templom, amit egy keresztény bazilika váltott fel, a Saint-Étienne bazilika. Megépülésének idejét egyesek a 4., mások a 7. századra teszik. A 12. században, VII. Lajos király idején határozták el egy jelentősebb, impozáns katedrális megépítését a Saint-Étienne bazilika helyén Isten, Franciaország és Párizs dicsőítésére. A Notre-Dame első köveit 1163-ban rakták le. A templomot az akkor rendkívül merésznek számító gót stílusban kívánták felépíteni. Nem ez volt az első gótikus templom Franciaországban, de ennek a művészeti stílusnak a kiteljesedését jelenti.

Egy meglepő nyilatkozat

2019. április 15-én a Notre-Dame a lángok martaléka lett. A tűzvész másnapján az angol Diana Darke, a Közép-Kelet kutatója twitterbejegyzésében megírta, hogy mindazok véleményével szemben, akik az európai egyházi épületeket keresztény eredetűeknek tartják, valamennyi katedrális koncepciója az iszlám kultúrára nyúlik vissza, így a párizsi Notre-Dame székesegyházé is: „A Notre-Dame építészeti koncepciója, csakúgy, mint minden európai gótikus katedrálisé közvetlenül az 5. században épült Qalb Lozeh szír templomtól származik (ez egyike a kereszténység kezdetéről, a bizánci korból fennmaradt, építészeti újításairól híres emlékeknek).

Qalb Lozeh temploma

Qalb Lozeh szír temploma

Qalb Lozeh szír temploma

A Szíria „holt városainak” nevezett, több száz bizánci kolóniában több mint kétezer 4. és 6. századi templom található. Az ország észak-nyugati részén, alacsony házaktól körülvéve, a 2011-es bombázások ellenére fennmaradt Qalb Lozeh rózsaszínes kövekből épült temploma. Pedig számos műemléket kifosztottak, leromboltak az Al-Qaïdához kapcsolható szervezetek. Erre a sorsra jutott a több mint kétezer éves Alep is. Qalb Lozeh ma már tető nélküli templomának romjait a turisták telefirkálták, a gyerekek pedig az ablakokba felmászva játszótérré alakították. A templomot az UNESCO felvette a világörökség listájára.

A templom belsejében három hajó található, nagy ablakokkal, amiken át bőséges fény jutott a templom belsejébe. A Notre-Dame ablakai ugyenezzel a céllal lettek nagyok.

A templom ablakai

A templom ablakai

Diana Dark twitterbejegyzésében azt is megjegyzi, hogy a Notre-Dame boltívei és díszes boltozatai is közép-keleti örökségek.

A templom boltívei

A templom boltívei

Díszítő elemek a boltíveken

Díszítő elemek a boltíveken

Diana Darke további kutatásai

Diana Darke azzal magyarázza a szír templom építészeti stílusának eljutását Európába, hogy a Szíria északi részén található híres Saint Siméon le Stylite nevű bazilikát meglátogató európaiak útvonalába esett Qalb Lozeh.

Véleménye nem maradt felháborodott megjegyzések nélkül. „A reakciók (amiket twitterem kiváltott) megleptek. Azt hittem, az emberek többet tudnak, ám szemmel láthatólag a tudatlanság bugyraiba került a kulturális eltulajdonítás. A mostani iszlámellenességgel szemben, úgy véltem, ideje lenne, hogy valaki helyreállítsa a történelmi igazságot.Darke asszony bővebben is kifejti elméletét az iszlám örökségről. Amit a szaracénoktól elloptak című, gazdagon dokumentált könyvében megírja a párizsi Notre-Dame, a Westminsteri Apátság, a chartre-i katedrális, a velencei Szent Márk bazilika történetét, rámutatva azok közép-keleti elődjeire. A könyvre először 2020. április 14-én, egy évvel a tűzvész után a Middle East Eye hasábjain utal. A tanulmányban leírja, hogy egy tudósokból álló csapat megkísérli megfejteni, hogyan építettek fel a középkorban egy katedrálist. Mivel semmiféle tervrajz nem maradt fenn, a kutatások mintegy hat év alatt juthatnak el odáig, hogy a Notre-Dame restaurálási munkálatainak alapjait lefektessék. „A tűzvész az én figyelmemet is felkeltette, hogy folytassam kutatásaimat a témában. A múlt évben kommentáltam a katedrális építészeti múltját: mint valamennyi középkori gótikus katedrális, a monumentális, nyugat felé nyíló ajtókat közrefogó ikertornyok, a csúcsíves kapuk, rózsaablakai, díszes boltívei mind-mind olyan elem, amelyek a Közép-Kelethez köthetők. Elmélyült kutatások során mára ezeknél több szálat is felderítettem, amelyek mind meglepők. Ezt a Stealing from the Saracens (Amit a szaracénoktól elloptak) című könyvemben írtam meg” – mondja Darke.

A szír templom ikertornyai

A szír templom ikertornyai

A kutató az üvegablakok elemzésével folytatja cikkét és rámutat arra, hogy az angliai és franciaországi, 1200 és 1400 között épült katedrálisok üvegablakai – köztük a Notre-Dame ablakai – a tipikusan szíriai alapanyagot, a növényi hamut tartalmazzák. Darke hangsúlyozza, hogy mivel Európa nem rendelkezett ezzel az alapanyaggal, az iszlám országokból importálták, ahol a színes üvegablakokat már a 7. században ismerték.

A Notre-Dame egyik ablakrózsája

A Notre-Dame egyik ablakrózsája

Egybehangzó vélemények

Diana Darke nem az egyedüli kutató, aki a párizsi Notre-Dame elődjének Qalb Lozeh szír templomát jelöli meg. Fayez Kaesara, szír történész a templom boltíveire és az azt díszítő szegélypárkányra és frízekre mutatva magyarázza: „Aki a gótikus művészetet tanulmányozza, különösképpen a gótikus templomokat, azt fogja tapasztalni, hogy ez az építészeti stílus Szíriából került Európába. Ennek legfontosabb bizonyítéka a párizsi Notre-Dame.”

Fayez Kaesara a szír templomnál

Fayez Kaesara a szír templomnál

Egy harmadik kutató, Gertrude Bell is alátámasztja Diana Darke véleményét. Ezt írja a templomról: „egy új fejezet a világ építészetében. A román építészet minden szépsége és finomsága Észak-Szíriában született.”

Kapcsolódó cikkek

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fekete Afrika hangjai

A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

A sztoikus és a lázadó, avagy a Windsor-nővérek története – Könyvkritika

II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. június 29.

    A fiú, aki beleszeretett King Kongba, aztán egész életében szörnyeket teremtett

    A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.

    • 2022. június 9.

    A trombitakezű fiú és a szemfedélgyári lány meséje, avagy epizódok a magyar avantgárdból

    Különleges tárlat várja a Kassák Múzeum látogatóit augusztus végéig.

    • 2022. május 30.

    H. P. Lovecraft borzalmas teremtményei festményként megelevenedve is félelmetesek

    A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.

    • 2022. április 29.

    Elveszett remekművek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

    Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

    • 2022. április 28.

    A Biblia olyan, mint a természet kisugárzása – Marc Chagall és a Szentírás titkai

    A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.