
- Magyar Miklós
- 2021. július 13. | Becsült olvasási idő: 5,5 perc
A 12. században épült Notre-Dame katedrális szorosan kötődik Franciaország történetéhez és a keresztény kultusz szimbóluma. A keresztény Párizs hosszú múltra tekint vissza, hisz a Lutèce néven szereplő város a 3. századtól, a római birodalom idejétől keresztény volt. Első püspöke, Dyonisius Saint Denis (Szent Dénes) néven került be a történelembe. Klodvig frank uralkodó 497 körül felvette a kereszténységet, és terjeszkedő birodalma székhelyéül Párizst tette meg, ahol a Szajna déli partján Szent Péternek és Szent Pálnak szentelt apátságot alapított. A Notre-Dame helyén valaha létezett egy pogány templom, amit egy keresztény bazilika váltott fel, a Saint-Étienne bazilika. Megépülésének idejét egyesek a 4., mások a 7. századra teszik. A 12. században, VII. Lajos király idején határozták el egy jelentősebb, impozáns katedrális megépítését a Saint-Étienne bazilika helyén Isten, Franciaország és Párizs dicsőítésére. A Notre-Dame első köveit 1163-ban rakták le. A templomot az akkor rendkívül merésznek számító gót stílusban kívánták felépíteni. Nem ez volt az első gótikus templom Franciaországban, de ennek a művészeti stílusnak a kiteljesedését jelenti.
2019. április 15-én a Notre-Dame a lángok martaléka lett. A tűzvész másnapján az angol Diana Darke, a Közép-Kelet kutatója twitterbejegyzésében megírta, hogy mindazok véleményével szemben, akik az európai egyházi épületeket keresztény eredetűeknek tartják, valamennyi katedrális koncepciója az iszlám kultúrára nyúlik vissza, így a párizsi Notre-Dame székesegyházé is: „A Notre-Dame építészeti koncepciója, csakúgy, mint minden európai gótikus katedrálisé közvetlenül az 5. században épült Qalb Lozeh szír templomtól származik (ez egyike a kereszténység kezdetéről, a bizánci korból fennmaradt, építészeti újításairól híres emlékeknek).
Qalb Lozeh szír temploma
A Szíria „holt városainak” nevezett, több száz bizánci kolóniában több mint kétezer 4. és 6. századi templom található. Az ország észak-nyugati részén, alacsony házaktól körülvéve, a 2011-es bombázások ellenére fennmaradt Qalb Lozeh rózsaszínes kövekből épült temploma. Pedig számos műemléket kifosztottak, leromboltak az Al-Qaïdához kapcsolható szervezetek. Erre a sorsra jutott a több mint kétezer éves Alep is. Qalb Lozeh ma már tető nélküli templomának romjait a turisták telefirkálták, a gyerekek pedig az ablakokba felmászva játszótérré alakították. A templomot az UNESCO felvette a világörökség listájára.
A templom belsejében három hajó található, nagy ablakokkal, amiken át bőséges fény jutott a templom belsejébe. A Notre-Dame ablakai ugyenezzel a céllal lettek nagyok.
A templom ablakai
Diana Dark twitterbejegyzésében azt is megjegyzi, hogy a Notre-Dame boltívei és díszes boltozatai is közép-keleti örökségek.
A templom boltívei
Díszítő elemek a boltíveken
Véleménye nem maradt felháborodott megjegyzések nélkül. „A reakciók (amiket twitterem kiváltott) megleptek. Azt hittem, az emberek többet tudnak, ám szemmel láthatólag a tudatlanság bugyraiba került a kulturális eltulajdonítás. A mostani iszlámellenességgel szemben, úgy véltem, ideje lenne, hogy valaki helyreállítsa a történelmi igazságot.” Darke asszony bővebben is kifejti elméletét az iszlám örökségről. Amit a szaracénoktól elloptak című, gazdagon dokumentált könyvében megírja a párizsi Notre-Dame, a Westminsteri Apátság, a chartre-i katedrális, a velencei Szent Márk bazilika történetét, rámutatva azok közép-keleti elődjeire. A könyvre először 2020. április 14-én, egy évvel a tűzvész után a Middle East Eye hasábjain utal. A tanulmányban leírja, hogy egy tudósokból álló csapat megkísérli megfejteni, hogyan építettek fel a középkorban egy katedrálist. Mivel semmiféle tervrajz nem maradt fenn, a kutatások mintegy hat év alatt juthatnak el odáig, hogy a Notre-Dame restaurálási munkálatainak alapjait lefektessék. „A tűzvész az én figyelmemet is felkeltette, hogy folytassam kutatásaimat a témában. A múlt évben kommentáltam a katedrális építészeti múltját: mint valamennyi középkori gótikus katedrális, a monumentális, nyugat felé nyíló ajtókat közrefogó ikertornyok, a csúcsíves kapuk, rózsaablakai, díszes boltívei mind-mind olyan elem, amelyek a Közép-Kelethez köthetők. Elmélyült kutatások során mára ezeknél több szálat is felderítettem, amelyek mind meglepők. Ezt a Stealing from the Saracens (Amit a szaracénoktól elloptak) című könyvemben írtam meg” – mondja Darke.
A szír templom ikertornyai
A kutató az üvegablakok elemzésével folytatja cikkét és rámutat arra, hogy az angliai és franciaországi, 1200 és 1400 között épült katedrálisok üvegablakai – köztük a Notre-Dame ablakai – a tipikusan szíriai alapanyagot, a növényi hamut tartalmazzák. Darke hangsúlyozza, hogy mivel Európa nem rendelkezett ezzel az alapanyaggal, az iszlám országokból importálták, ahol a színes üvegablakokat már a 7. században ismerték.
A Notre-Dame egyik ablakrózsája
Diana Darke nem az egyedüli kutató, aki a párizsi Notre-Dame elődjének Qalb Lozeh szír templomát jelöli meg. Fayez Kaesara, szír történész a templom boltíveire és az azt díszítő szegélypárkányra és frízekre mutatva magyarázza: „Aki a gótikus művészetet tanulmányozza, különösképpen a gótikus templomokat, azt fogja tapasztalni, hogy ez az építészeti stílus Szíriából került Európába. Ennek legfontosabb bizonyítéka a párizsi Notre-Dame.”
Fayez Kaesara a szír templomnál
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…
Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.
A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.
Különleges tárlat várja a Kassák Múzeum látogatóit augusztus végéig.
A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.
Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.
A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.