• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Képzőművészet

Magyar szecesszió, avagy csodákkal teli épületek Magyarországon

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A Kossuth Kiadónál bukkantam Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila könyvére, amely a magyar szecesszióról szól. Elég volt belelapozni, és rögtön elvarázsolt. A legfőképp azzal, hogy megmutatta, mennyi kincs található Magyarországon, amelyeket érdemes felfedezni, és kívül-belül alaposan szemügyre venni. A szerzőpárosnak több ilyen kiadványa is van, de engem ez nyűgözött le a leginkább, mivel nagyon szeretem ezt az építészeti stílus.

Maga a szó elkülönülést, kivonulást jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. És elég akár Gustave Klimt festményeire, de, ha magyar példát nézünk, Zsolnay Vilmos kerámiáira vagy kékmázas tetőcserepeire gondolni, hogy láthassuk, ezek a művészek és alkotók valóban újat teremtettek a művészet több ágában is.

Budapest, Földtani Intézet, a Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készült tetőcserepekkel

Budapest, Földtani Intézet, a Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készült tetőcserepekkel

Ahogyan a könyv első, a szecesszióról szóló ismertetőjében olvashatjuk: „A szecesszió latin eredetű szó, kivonulást, elvonulást jelent, és ez az akadémikus művészeti törekvésektől való eltávolodást éppúgy jelöli, mint kivonulást a varosokból – szorosabb kapcsolatot a természettel és a vidéki élettel. A stílus jellegzetesen kanyargó formáival Angliában jelent meg először, de hamarosan az egész világon végigsöpört, és a nemzeti sajátosságoknak megfelelően különböző formákat öltött. Németországban Jugendstil, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Belgiumban Art Nouveau, Angliában Modern Style, Olaszországban stile liberty, Spanyolországban és Latin-Amerikában Modernismo, az Osztrák-Magyar Monarchiában pedig szecesszió néven ismerték. A szecesszió lényege a vonal: végtelen, kígyózó görbe, amely a mozgást és természet formáit stilizáltan ábrázolja. Kecses virágok, kacskaringós indák, de rovarok, madarak is részeivé váltak a díszítő témának. A női test vonalai ugyancsak dekoratív lehetőséget kínálnak.”

Budapest, Szenes-ház

Budapest, Szenes-ház

És valóban: amitől én is olyan különlegesnek érzem ezt a stílust, – ha az építészetet nézzük – az épp az, ahogyan egy kovácsoltvas lépcsőkorlátot gyönyörű indákkal ruház fel, ahogyan ablakkereteket különleges formákkal varázsol egyedivé.

Ugyanígy a festészetben, vagy a számomra különösen fontos kerámiaiparban is tudott rengeteg újdonságot hozni, amelyek segítségével akár középületeket, akár magánházakat olyan új köntösbe tudtak burkolni, amitől egyszerűen jó volt abban az épületben időzni, és a szecesszió minden elemét felfedezni benne. Ez lehetett akár az épület tetejét borító különleges cserép – amelyből a legtöbb Zsolnay Vilmos műhelyéből került ki, vagy egy csodálatos üvegablak, amely sokszor egy már ismert művész festményét képezte le.

Budapest, Ráth György-villa

Budapest, Ráth György-villa

Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön nevéhez kötik, aki a stílus magyar irányzatának kezdeményezője, és a legnagyobb hatású szecessziós építészünk. Olyan épületek tervezése kötődik a nevéhez, mint a budapesti Iparművészeti Múzeum, a kecskeméti Városháza, vagy a Magyar Szecesszió Háza a budapesti V. kerületben.

Azonban sokkal több alkotó alkotott ebben a stílusban – így Spiegel Frigyes, Kós Károly, Lajta Béla, Komor Marcell –, és sokkal több épület található a mai és a történelmi Magyarország területén, és Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila arra a hatalmas feladatra vállalkozott, hogy ezeket az épületeket bejárja, minél jobban megismerje, számtalan, az apró részleteket is bemutató fotót készítsen róluk, valamint egy-egy rövid szöveges bemutatót is írjon a tervezőkről, és az épület sorsának alakulásáról.

Budapest, Iparművészeti Múzeum, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján

Budapest, Iparművészeti Múzeum, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján

Így megtalálhatóak a könyvben teljes épületfotók: a külső és belső terek apró részleteit is megörökítette a szerzőpáros. Így láthatunk rengeteg képet lépcsőházi korlátokról, csodálatos üvegablakokról, külső vagy belső domborművekről.

És ami még különösen tetszetős, hogy olyan képek is szép számmal megjelennek a kötetben, amelyek megmutatják, hogyan próbálták a magyar alkotók a magyar népi motívumokat is felhasználni a szecessziós stílusban. Ilyen például Kismarty-Lechner Jenő alkotása, a Sárospataki Állami Tanítóképző Intézet épülete, amelyet Warga Lászlóval közösen tervezett, és ahol az épület falait magyaros virágmotívumokkal is díszítették.

A Sárospataki Állami Tanítóképző Intézet

A Sárospataki Állami Tanítóképző Intézet

A képeket kísérő rövid bemutató szövegekből számtalan magyar alkotót megismerhetünk, akik a szecesszió jegyében – is – alkottak, és csodálatos épületeket hagytak az utókorra, olyanokat, amelyekben valóban jó élni, vagy akár csak rövid időt is eltölteni bennük, és a kincseit megtekinteni. Számomra a kiadvány egyetlen gyengéje, hogy a bemutató szövegek valóban rövidek, érdekes lehetett volna még több információ az épületekről, egy kicsit részletesebb leírással. A képek gazdagsága azonban nagyrészt kárpótolt ezért, mert a fotókat látva az ember kedvet kap hozzá, hogy a könyvvel felszerelkezve nekivágjon az országnak, és felkeresse a bemutatott épületeket.

A szerzőpárosnak nem ez az egyetlen kiadványa, így én kíváncsi lettem a többi kötetre is, többek között – elfogultan – az Észak-Magyarország kincseire, illetve a Várak Magyarországon c. gyűjteményre is.

A szerzőpáros könyveit a Kossuth Kiadó adta ki, és én köszönöm nekik, hogy a kiadványukból többet tudhattam meg a magyar szecesszióról és a képviselőiről Magyarországon.

Kapcsolódó cikkek

Alice szürrealista Csodaországa – Avagy így látta Salvador Dalí Lewis Carroll meséjét

A szürrealista mester testhezálló illusztrációkat készített a kultikus regényhez.

Werner Herzog regényt ír a második világháború utolsó japán katonájáról

Egy memoár mellett egy regénnyel is készül a Fitzcarraldo rendezője.

2021-ben leginkább pszichológiai könyveket vettek a magyarok

A legjobb 10-es listára alig-alig kerültek regények.

Pulitzer-díjas mű volt az elmúlt 125 év legjobb regénye a The New York Times olvasói szerint

Meglehetősen változatos lett az olvasói szavazatok ötös listája.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A Vaják világa és a jogi szimbólumok

    A farkas és az oroszlán – A Witcher-univerzum és a jogi szimbólumok kapcsolata

    Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. január 28.

    Az absztrakt expresszionista, és az action painting úttörője – 110 éve született Jackson Pollock

    Az ember, aki megpróbálta feltalálni az európaitól független művészetet.

    • 2022. január 19.

    Alice szürrealista Csodaországa – Avagy így látta Salvador Dalí Lewis Carroll meséjét

    A szürrealista mester testhezálló illusztrációkat készített a kultikus regényhez.

    • 2021. december 23.

    Szarvak, állati szexualitás, múzsák és áldozatok – Pablo Picasso és a Minótaurusz

    A művész mintegy önmaga megtestesítőjét látta e kettős lényben.

    • 2021. november 25.

    A szenvedély az a híd, amely eljuttat a fájdalomtól a változásig – Frida Kahlo, Mexikó nemzeti kincse

    Egy hányatott sorsú nő, aki nők millióit inspirálta rendkívüli műveivel.