• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A fiatal Monet és Monet: Camille kutyával

Képzőművészet

Minden sikeres művész mögött áll egy… modell, múzsa, feleség − Camille és Claude Monet

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Camille Léonie Doncieux (1847-1879) szerény anyagi körülmények között nőtt fel Lyonban. Párizsban többek közt Auguste Renoir és Édouard Manet modellje volt. 1867 márciusában ismerte meg Claude Monet-t, akivel két év múlva összeköltözött. A festő családja nem nézte jó szemmel a kapcsolatot, ennek ellenére 1870-ben Monet feleségül vette Camille-t. Öt évvel később rákot diagnosztizáltak az asszonynál. Ennek ellenére két fiút szült, 1867-ben Jean-t és 1878-ban Michelt. Második fiának születése csak súlyosbított Camille betegségén. Ekkor Monet szeretője – későbbi felesége – Alice Hoschedé ápolta másfél évig. Camille harminckét éves korában, 1879. szeptember 5-én meghalt.

A Zöldruhás nő és a Nők a kertben

Monet számos képet festett Camille-ról. Az egyik legkorábbi ezek közül a Zöldruhás nő, amit az 1866-os Szalonban mutat be Camille címmel. A monumentális, 2,3×1,5 méteres képet Monet mindössze négy nap alatt festette meg. A festmény óriási sikert arat, és „ezüst díjat” nyer el. A kép egyik kegnagyobb csodálója, Émile Zola írja a L’Événement május 11-i számában: „Bevallom, hogy a festmény, ami a legjobban megragadott Monet úr Camille című képe”. A festményt ma Monet és az impresszionista festészet egyik legjelentősebb művének tartják.

Zöldruhás nő

Zöldruhás nő

Monet és modellje egymásba szeretnek, és Párizs közelében, Ville-d’Avray-ben élnek egy kis, kertes házban. Monet elhatározza, hogy egy életnagyságú képet fest három nőalakról. És mindhárom modell Camille lesz: „Te leszel a három nő, akik a kép közepén foglalnak helyet” – mondta Camille-nak. A szófogadó lány egész nap modellt állt illetve ült. Minden nap ruhát váltott, mint egy színésznő. Fehér, abroncsszoknyás ruhában ült a gyepen, arcát a ruhájáról visszaverődő napfény világította meg. Azután a mögötte, az árnyékban álló két nőalakot festi meg róla Monet. A kép jobb oldalán álló, rózsákat szedő vörös hajú nőt egy hivatásos modellről mintázta a festő. A festményt Monet a fények játéka megragadása céljából a szabadban akarta elkészíteni. Mivel azonban a két és félméteres festmény felső részét nem érte el, egy árkot ásott, és kötélen leeresztette a vásznat, amikor annak felső részén dolgozott.

A Nők a kertben című festményt Monet az 1867-es Szalonban kívánta bemutatni a Honfleur kikötője című képpel együtt. Legnagyobb meglepetésére mindkét képet elutasította a zsűri. A kudarc katasztrofális Monet anyagi helyzetére. Mivel nem tudták a lakbért fizetni, el kellett hagyniuk Ville-d’Avray-t. Barátja, a szintén festő Frédéric Bazille, aki jelentős családi vagyonnal rendelkezik, a segítségére siet és ötven frankos havi részletfizetéssel az akkor jelentős, 2500 frankért megvásárolja Monet festményét.

Felmerül a kérdés: miért utasítja el a zsűri Monet festményeit? Egyszerűen azért, mert Monet nem tartja tiszteletben az akadémikus festészet szabályait. A nagyméretű festmények a 17. század óta történelmi, egyházi vagy mitológiai témákat dolgoztak fel. Monet festményén ezeknek nyoma sincs. Másrészt a művész ecsetvonásai jól láthatók a képen, az akadémikus stílus viszont megkövetelte, hogy a kép teljesen sima felületet mutasson. Az egyik zsűritag így kiáltott fel a Nők a kertben láttán: „Túl sok fiatalember másra sem gondol, mint azt a förtelmes irányt követni. Ideje lenne megvédeni őket és megmenteni a művészetet!

Nők a kertben

Nők a kertben

Az 1867-ben festett képen Monet már impresszionista ambícióval dolgozott, jóllehet a mozgalom nevét adó Impresszió, a felkelő nap című képét csak 1872-ben festette meg.

Impresszió, a felkelő nap

Impresszió, a felkelő nap

A Nők a kertben nem a szabadban tartózkodó nők csoportjáról, hanem egy tavaszi atmoszféra megteremtéséről szól. A fény elárasztja a képet. A művészettörténészek kimutatták a kép impresszionista hatásásának összetevőit: a hölgyek világos ruhája, a sétány fehér homokja a zöld füvön, a kissé felhős ég, ami a fák ágai mögött tűnik elő.

Monet egyetlen célja a festménnyel a fény és az árnyék játékának bemutatása. A személyek a kompozíció részei, világos színű ruhájukon tükröződik a fény és az árnyék. Az értetlen kritikák között ezúttal is Émile Zola az egyetlen, aki elragadtatással szól a „ragyogó fehérségű ruhák”-ról, a „sétányra vetődő szelíd árnyék”-ról.    A képet a kutatók Monet „pre-impresszionista” alkotásának tartják.

Monet és Camille Trouville-ban

Monet és Camille elválaszthatatlanok lesznek. Amikor fiuk, Jean hároméves lesz, Monet − apja ellenkezése dacára − hivatalossá akarja tenni kapcsolatukat. 1870. június 18-án Párizsban, a 17. kerület polgármesteri hivatalában házasságot kötnek Az akkor már híres festő, Gustave Courbet lesz Monet tanúja. A ceremónián csak Camille szülei vesznek részt, Monet apja otthon marad. Az ifjú házasok elhatározzák, hogy a nászutat Trouville-ban töltik, közel Monet apja házához. Abban reménykednek, hogy az apa szíve meglágyul, és látni akarja menyét és unokáját. Ez sajnos nem következik be. Monet szereti Trouville-t, az előkelő fürdővárost. A szerény Tivoli nevű szállodában bérelnek szobát. 1870-ben Trouville-ban Monet többször is megfesti Camille portréját. 

Camille Trouville strandján ülve

Camille Trouville strandján ülve

Camille Trouville strandján

Camille Trouville strandján

Trouville strandja

Trouville strandja

Camille Monet japán öltözékben és a japonizmus

A japonizmus kifejezés magában foglalja a japán művészet, a divat és esztétika hatását Európa kultúrájára. Az 1800-as években Franciaország a japonizmus divatját éli. Az emberek kimonókat, japán képeslapokat, műalkotásokat vásárolnak. Ez alól a festők sem kivételek. 1886 és 1887 között Van Gogh mintegy 660 japán fametszetet vásárolt.

Vincent van Gogh gyűjteménye

Vincent van Gogh gyűjteménye

A japonizmus hatása alatt, 1887-ben Vincent van Gogh megfesti Tanguy apó arcképét.

Vincent Van Gogh: Tanguy apó arcképe

Vincent Van Gogh: Tanguy apó arcképe

1888-ból származik Paul Gauguin Látomás igehirdetés után vagy Jákob harca az angyallal című festménye, amit ugyancsak a japonizmus inspirált.

Paul Gauguin: Látomás igehirdetés után vagy Jákob harca az angyallal

Paul Gauguin: Látomás igehirdetés után vagy Jákob harca az angyallal

A magyar művészek, köztük Rippl-Rónai József Párizsban ismerkedtek meg a japonizmussal. Az 1894-ben keletkezett Karcsú nő vázával a japán fametszetekre emlékeztet.

Rippl-Rónai és a Karcsú nő vázával

Ripple-Rónai és a Karcsú nő vázával

Monet színes japán metszetek nyomán alkotta meg Givernyben kertjét a tóval, tavirózsákkal és egy japán fahíddal. Itt festette ma már világhírű képeit a tavirózsákról. A japonizmus iránti érdeklődése nélkül ezek a remekművek sohasem készültek volna el.

Hiroshige: Kameido Tenjin temploma

Hiroshige: Kameido Tenjin temploma

A japán híd és a vizililiomok Givernyben

A japán híd és a vizililiomok Givernyben

Monet 1876-ban festett meg A japán nő, Madame Monet japán öltözékben című képét, ami ugyanebben az évben bemutatásra került az impresszionisták kiállításán Párizsban.

A japán nő, Madame Monet japán öltözékben

A japán nő, Madame Monet japán öltözékben

A festményen Camille látható japán kimonóban, a háttérben a falon hagyományos japán legyezők sorakoznak. Camille elegáns pózban áll, fején szőke paróka, kezében egy nyitott japán legyező. A festményt a korabeli közönség és a kritika felemásan fogadta. Camille vidám arckifejezése, ruhájának ragyogó vörös színe, a legyezőn a francia színek − mintegy Franciaország szimbolikus megtestesülése – egyeseket lenyűgözték. Mások a kimonó színét túlságosan agresszívnek tartották, rajta a kegyetlen arckifejezésésű szamurájt pedig illetlennek vélték a modell fenekénél.

A legszebb portré Camille-ról

Camille 1879. szeptember 5-én, harminckét éves korában rákban elhunyt. Halála után az orvosok megállapították, hogy Monet nem tudott számára megfelelő kezelést biztosítani, ami siettette a tragikus véget. A festő lelkifurdalást érez. Egyedül akar maradni szeretett halottjával, akit az akkori szokások szerint menyasszonyi fátylával együtt temettek el. Monet a halott nyakába akasztja Camille egyetlen medálját a fátyol alatt, és hosszasan szemléli a csukott szemű asszonyt, aki szelíd mosollyal arcán, békésen aludni látszik.

Barátjának, Clémenceau-nak írta Monet: „egy számomra mindig is oly kedves halott ágyánál álltam, tekintetemet tragikus halántékára szegezve, és azon kaptam magamat, hogy öszönösen a színeknek a halál utáni váltakozásait figyeltem meg a mozdulatlan arcon: kék, sárga, szürke és még hányféle tónust. () Természetes vágy, hogy megörökítsem annak az arcát, aki örökre itt hagy bennünket.”

A festő a Camille Monet a halottas ágyon címet adta akkor festett képének. Ez volt a legszebb portré, amit feleségéről alkotott.

Találóan jegyezte meg egy csodálója a festményről: „A lezárt, csukott szem alól is átsüt a végtelen nyugalom, megbékélés, mintegy láthatatlan mosolyba zárva.”

Camille Monet a halottas ágyon

Camille Monet a halottas ágyon

Amikor festményével elkészült, Monet a halottas ágy mellé helyezte, és hosszasan szemlélte annak a nőnek a portréját, akit annyiszor megfestett. Különös módon, még soha nem érezte magához annyira közelinek feleségét, mint ezen a képen.

Könnybe lábadt szemével alig látta, amit alkotott. Tudta, hogy soha ennyi szeretettel nem fog senkiről képet festeni. Fogta a festményt, és egy szekrény mellé csúsztatta a sarokba. Senkinek sem mutatta meg és soha meg nem vált tőle. Halála után fia, Michel őrizte Givernyben a festményt, és mivel apja nem szignálta, ő helyezte el rajta a Claude Monet aláírást a hitelesítés végett. A kép később Katia Granoff tulajdonába került, aki 1963-ban ajándékozta a párizsi Jeu de Paume Múzeumnak. 1986-tól az Orsay Múzeumban látható.

Kapcsolódó cikkek

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fekete Afrika hangjai

A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

A sztoikus és a lázadó, avagy a Windsor-nővérek története – Könyvkritika

II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. június 29.

    A fiú, aki beleszeretett King Kongba, aztán egész életében szörnyeket teremtett

    A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.

    • 2022. június 9.

    A trombitakezű fiú és a szemfedélgyári lány meséje, avagy epizódok a magyar avantgárdból

    Különleges tárlat várja a Kassák Múzeum látogatóit augusztus végéig.

    • 2022. május 30.

    H. P. Lovecraft borzalmas teremtményei festményként megelevenedve is félelmetesek

    A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.

    • 2022. április 29.

    Elveszett remekművek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

    Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

    • 2022. április 28.

    A Biblia olyan, mint a természet kisugárzása – Marc Chagall és a Szentírás titkai

    A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.