• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Picasso egy afrikai maszkkal

Képzőművészet

„Néger művészet? Nem ismerem” − Pablo Picasso és a primitív művészet

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A legmélyebb művészi emócióimat ismeretlen afrikai művészek szobrainak fenséges szépsége váltotta ki.” /Pablo Picasso/

Picasso egy afrikai maszkkal

Picasso egy afrikai maszkkal

A gyarmatosított Fekete-Afrikából a huszadik század elején az afrikai művészet számos alkotása került Párizsba. A sajtó tele volt a kannibalizmus kiszínezett történeteivel. A Belga Kongóban élő afrikaiak sanyarú sorsáról lehetett olvasni többek közt Joseph Conrad A sötétség mélyén című, magyarul is megjelent kisregényében. Ebben a történelmi helyzetben kezdtek érdeklődni a francia festők az afrikai művészet iránt.

Picasso 1906-ban Henri Matisse műtermében szeretett bele az afrikai szobrokba. Matisse egy fekete, fából faragott kongói szobrot adott Picasso kezébe, aki egész este le sem tette azt.

Matisse kongói szobra

Matisse kongói szobra

Picasso másnap egy egész sor egyszemű, hosszú orrú női fejet rajzolt, amiket „egzotikus alakoknak” nevezett. Ugyanebben az időben André Derain műterében egy Fang maszkot látott. A nagy felfedezés 1907-ben, a Trocadéro Múzeumban következett be: „Megálltam, hogy megszemléljem ezeket a maszkokat, azokat a tárgyakat, amiket az emberek szent, mágikus céllal készítettek, azért, hogy azok közvetítők legyenek köztük és az őket körülvevő ismeretlen, ellenséges erők között, így próbálva felülemelkedni félelmeiken, színt és formát adva a maszkoknak.

Afrikai szobor a Trocadéro Múzeumban (1907)

Afrikai szobor a Trocadéro Múzeumban (1907)

A sors úgy hozta, hogy egy Géry Piéret nevű fiatalember, akit Guillaume Apollinaire titkárként alkalmazott, 1907-ben két szoborral jelent meg a költőnél, mondván, a Louvre-ból lopta el azokat. Apollinaire barátját, Picassót ajánlotta vevőnek, mivel ismerte annak vonzalmát a primitív művészetek iránt. Picasso a szobrokat meg is vásárolta. Ugyanekkor a Louvre-ból ellopták a Mona Lisát, a rendőrség pedig Piéret-t gyanúsította meg a lopással. Így jutottak el Picassóig és Apollinaire-ig, akik kétségbeesetten egy szerkesztőségbe vitték a lopott szobrokat azzal a kéréssel, hogy diszkréten juttassák vissza azokat a Louvre-ba.

Néger művészet? Nem ismerem” – szól Picasso sokat idézett és meg nem értett mondata. Jogos értetlenkedés, hisz a fenti történet is igazolja vonzalmát a primitív művészet iránt. Az is tudott, hogy 1907-től egész életén át vásárolt afrikai és óceániai szobrokat, maszkokat, és művein nyomot hagyott az afrikai (néger) művészet.

A fiatal Picasso műtermében afrikai szobrokkal

A fiatal Picasso műtermében afrikai szobrokkal

Ha az idézett mondatokat belehelyezzük keletkezésük környezetébe, megérjük azokat. 1920-ban a műkritikus Florent Fels a ”néger művészet”-ről készített interjúsorozata számára sürgősen kért Picassótól egy tizenöt sornyi nyilatkozatot. Picasso, aki már tíz év óta érdeklődött a nem nyugati civilizációk iránt, gyorsan megfogalmazott egy szöveget, amiben szerepeltek a „Néger művészet? Nem ismerem” mondatok. Később megmagyarázta, hogy a „primitívnek” nevezett művészetek iránt nem etnográfiai értelemben érdeklődött, nem mint használati tárgyak érdekelték a szobrok és egyéb tárgyak, hanem formájuk, mágikus erejük révén.

De nem Picasso volt az egyetlen, akit megérintett az afrikai népi művészet. A 20. század folyamán a műkritikusok és a művészek folyamatosan törekedtek arra, hogy a franciaországi múzeumokban megjelenjenek a „primitív” művészetek.

Ne feledjük el, hogy Guillaume Apollinaire az elsők között volt, aki sürgette az afrikai és óceániai műtárgyak kiállítását a Louvre-ban. Ez az óhaja sajnos csak 2000-ben, csaknem száz évvel később vált realitássá, amikor Jacques Chirac, az akkori köztársasági elnök − aki maga is nagy rajongója volt a primitív művészeteknek − Jacques Kerchache műgyűjtő kérésére megvalósította Apollinaire álmát, és a látogatók a Louvre Primitívek pavilonja elnevezésű termében megtekinthették a „primitív művészek” alkotásait. Száztíz remekmű került elő etnográfiai múzeumok poros raktáraiból.

A Primitívek pavilonja a Louvre-ban

A Primitívek pavilonja a Louvre-ban

Picasso sokszor és sokat nyilatkozott a primitív művészet hatásáról alkotásaira. Megvilágítók azok a szavai, amelyeket André Malraux idéz a magyarul is megjelent Az obszidián fej című könyvében. Egy 1937-ben elhangzott beszélgetésben mondta Picasso Malraux-nak: „Állandóan a Négerek rám gyakorolt hatását emlegetik. Mit csináljunk? Mindannyian szeretjük a fétiseket. Van Gogh mondta: „A japán művészet mindannyiunké.” A miénk a Négerek. Formáik nem voltak rám nagyobb hatással, mint Matisse-ra. Vagy Derainre. De az ő számukra a maszkok ugyanolyan szobrok voltak, mint a többiek.” Picasso számára ezek a maszkok mágikus hatalommal bírtak. .

Az Avignoni kisasszonyok és az afrikai maszkok

Az 1907-ben festett, 2,5 x 2 méteres Avignoni kisasszonyok nem csupán a kubista festészet sarokköve, de az egyetemes művészet egyik legfontosabb alkotása is. Sokan és sokat írtak az afrikai maszkok szerepéről Picasso festményén.

Ha összegyűjtjük a művész vallomásait és a műkritikusok elemzéseit, a kép részletei mellé téve a mintául vett maszkokat, nyomon követhetjük a kiindulási ponttól, az afrikai maszkoktól a megvalósult festményig vezető utat.

Avignoni kisasszonyok

Avignoni kisasszonyok

A festményen szereplő, részben fedetlen testű öt nő fejének ábrázolásán egyértelműen látszik az afrikai maszkok hatása. A kép bal oldalán álló nő fejét a szakértők szerint Picasso egy elefántcsontparti maszkról mintázta.

Avignoni kisasszonyok (részlet) és az elefántcsontparti maszk

Avignoni kisasszonyok (részlet) és az elefántcsontparti maszk

A jobb oldali, felső női fej mintája egy kongói maszk lehetett.

Avignoni kisasszonyok (részlet) és a kongói maszk

Avignoni kisasszonyok (részlet) és a kongói maszk

A festmény jobb oldalán ülő nő fejét Picasso egy zaire-i maszk alapján festette meg.

Avignoni kisasszonyok (részlet) és a zaire-i maszk

Avignoni kisasszonyok (részlet) és a zaire-i maszk

Az afrikai maszkok felhasználását egyesek „Picasso kulturális lopásának”, „a feketék tehetsége kihasználásának” tartják, mások szerint ez az „első tiszteletadás az afrikai művészetnek.”

Szoborból szobor

Picasso szobrokat is készített afrikai szobrok vagy használati eszközök mintául vételével. Az alábbi, Maliból származó szövőszékcsiga kengyel ihlette Picasso nem kevés humorral megalkotott Terhes nő című szobrát.

Használati tárgy Maliból és Picasso: Terhes nő

Használati tárgy Maliból és Picasso: Terhes nő

Egy Maliból származó ember alakú fétis volt a mintája Picasso című szobrának.

Fétis Maliból és Picasso: Nő

Fétis Maliból és Picasso: Nő

Picasso élénk fantáziája kellett ahhoz, hogy megformálja a Nő babakocsival című szobrát egy bénini szobor alapján.

Bénini szobor és Picasso: Nő babakocsival

Bénini szobor és Picasso: Nő babakocsival

Szoborból festmény

Egy indonéziai férfiszobor nyomán festette meg Picasso a Meztelen fiatal fiú című képét.

Indonéziai szobor és Picasso: Meztelen fiatal fiú

Indonéziai szobor és Picasso: Meztelen fiatal fiú

Picasso Szakállas emberfej című festményén jól láthatók a mellette lévő maszk vonásai.

Rituális maszk Grönland Ammassalik-szigetéről és Picasso: Szakállas emberfej

Rituális maszk Grönland Ammassalik-szigetéről és Picasso: Szakállas emberfej

Kapcsolódó cikkek

Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

L. Varga Péter, a kötet egyik szerzője

A popkultúra kutatása választ ad a rajongásra – Könyvkritika

Újszerű megközelítés a komplexitás feltárása érdekében.

Egy Man Rey-mű lett minden idők legdrágább fotója

Magasan a várt árkategória felett a neves szürrealista alkotás.

A műkincsrablás manapság gyümölcsöző feketepiaci szegmens

Elveszett remekművek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

    Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. április 29.

    Elveszett remekművek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

    Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

    • 2022. április 28.

    A Biblia olyan, mint a természet kisugárzása – Marc Chagall és a Szentírás titkai

    A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.

    • 2022. április 25.

    Átfestett telefonfülkék New Yorkban – 90 éves Richard Estes, a fotórealizmus mestere

    Egy különleges irányzat, mely műfajelméleti viták kereszttüzében született.

    • 2022. április 22.

    Boszorkányok márpedig léteznek – Francisco Goya víziói a sötétségről

    Mit szimbolizáltak a világhírű spanyol festő lenyűgöző művei?

    • 2022. április 14.

    Primadonnák és prostituáltak – Toulouse-Lautrec és a nők

    Tipikus párizsi nő, dámák, bálok és bordélyházak.