
- Magyar Miklós
- 2021. október 13. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc
Amikor Picasso 1917. február 17-én az örök városba, Rómába érkezik, már a kubizmus legismertebb képviselője. Mind ez ideig alig utazott Franciaországon és szülőhazáján, Spanyolországon kívül más országokba. Római utazására úgy került sor, hogy Jean Cocteau felkérte, készítse el az általa megálmodott színdarab, a Parádé díszleteit és kosztümjeit. A darab koreográfiája Szegej Gyagilev orosz balett-társulata koreográfusának, Léonide Massine-nak munkája, míg a zeneszerző Eric Satie volt.
Gyagilev és Massine
A társulat ekkor Rómában tartózkodott, és Picasso örömmel kísérte el Cocteau-t a városba, annál is inkább, mivel a háború miatt Párizsban alig maradt barátja. Cocteau annak ellenére, hogy Picasso jó barátja volt, ironikusan írja a kubizmus uralkodásáról: „Egy diktatúra nehezedett Montmartre-ra és Montparnasse-ra. A kubizmus szigorú periódusát éltük át.” Párizsban a háború okozta nélkülözésekkel kellett szembenézniük a lakosoknak. Az élelmiszerek „kiadagolását” csak súlyosbította a szénhiány a hideg februári hónapban. Róma ehhez képest valóságos Paradicsom volt. A háborúból alig lehetett valamit érezni. Bőségesen volt élelemiszer, az utcák ki voltak világítva, a mozik és színházak zavartalanul működtek.
Hôtel de Russie
Picasso a Via Marguttán lévő Studi Patriziben rendezi be műtermét.
Az épület, ahol Picasso műterme volt
Emléktábla az épületen
A környék a 16. század óta kedvelt helye a művészeknek. Picasso az ablakából látja a Villa Medici homlokzatát, amit többször is megfestett.
Picasso: Villa Medici
1923-ban Cocteau így emlékszik vissza Picasso műtermére: „Sohasem fogom elfelejteni a római műtermet. Egy kis ládában voltak a Parádé makettjei (…). Egy asztalon, szemben a Villa Medicivel Picasso megfestette a Kínait, a „Menedzsereket”, az Amerikait, a lovat, amiről Mme de Noilles az írta, hogy olyan, mintha egy felnevető fát látnánk, és a kék akrobatákat, akiket Proust a Dioszkúroszokhoz hasonlított.” (A Dioszkúroszok a görög mitológiában szereplő két fiú, Kasztór és Polüdeusz.)
A darab szereplői: három, jelmezükbe zárt menedzser: az amerikai, a francia, a harmadik egy lónak van álcázva, a kínai bűvész, a kis amerikai lány és a két akrobata. A három művész, akik szabadon mozognak, nincsenek bezárva jelmezükbe: a kínai bűvész szögletes, sárga-vörös sapkában, ugyanilyen köpenyben, sárga csíkos fekete nadrágban bűvészkedik. A kis amerikai lány matrózblúzban, fehér szoknyában, fején egy hatalmas fehér szalaggal szerepel. Végül két akrobata, kék díszítésű, testhez álló fehér trikóban tornászik.
A szereplők
A darabban egy vásári színpadon a három főszereplő három mutatvánnyal szórakoztatja a publikumot, miközben a három menedzser hangos szóval invitálja a közönséget a belépésre. A darab végén a menedzserek a stressz és a fáradtság miatt egymásra zuhannak: Első (francia) menedzser: „Egy perc veszíteni való idő sincs! Azonnal kezdünk! (…) Lépjenek be, hölgyeim és uraim! Igyekezzenek!” Ezután dicséri a darabot és figyelmezteti a nézőket, hogy ne aludjanak el. A második (amerikai) menedzser: „Itt láthatják a legelborzasztóbb drámát, amitől égnek áll majd a hajuk (a menedzser haja égnek mered)”. Ezek után a menedzser az amerikai életet villantja fel. A harmadik menedzser (a ló): „Maguk a nézők, én a menedzser vagyok. Vigyázzon asszonyom, megöregszik! Figyelem uram, maga régimódi! Jöjjenek, nézzék meg a geometriákat, az asztronómiákat, a repülőket, a bukfenceket, a lifteket és az angyalokat. Tegyék a lábukat a nyakukba, és meneküljenek a leselkedő ellenségtől.” Ezután a három menedzser egyszerre kezd el kiabálni, majd összeesnek a fáradtságtól.
A darab függönye monumentális alkotás (1702, 10,50×16,40 méter), negyvenöt kilós. A függöny bal oldalán egy csikóját szoptató szárnyas ló (pegazus, az inspiráció szimbóluma). Hátán egy szintén szárnyas akrobata nő (talán Picasso felesége, Olga) egy létrán kapaszkodó majom felé nyúl.
Picasso: A Parádé függönye
Róma Picasso magánéletében is fontos szerepet töltött be. Itt ismerkedett meg első feleségével, az orosz balerinával, Olga Koklovával. Picasso őt örökítette meg a legtöbbször. Az 1918-ban keletkezett festményen Olga spanyol ruhát visel.
Rómában Picasso találkozott költőbarátjával, Ricciotto Camudóval, alias Oudance kapitánnyal, akivel egy éjszaka kirúgtak a hámból. A kiruccanásról Guillaume Apollinaire-nek, legjobb barátjának írja: „Kedves Guillaume, ma reggel az ágyamból írok neked. Nem megyek el a Fórumra. Rómában találkoztam barátunkkal, Oudance kpitánnyal, a zouavesek kiválóságával. Elvitt az éjszakai életbe, hogy francia nőkkel találkozhassak.”
Amikor nem voltak a Parádé próbáival elfoglalva, Picasso és Cocteau kétes hírű kabarék, és bábjátékokat bemutató színházak előadásain vettek részt. Rómában és Nápolyban Picassót a folklór is érdekelte.
Picasso: Olasz nő I.
Picasso: Olasz nő II.
1919-ben Picasso újra előveszi az Olasz nő témáját. Ezúttal egy meglepő képet fest. A művészettörténészek nem mulasztják el megjegyezni, hogy az esti égbolt a hosszú, fényes felhőkkel nyilvánvaló utalások Bellini vagy Tiziano festményeire, míg a nagy, kidülledt szemű arc Rafaelo híres La Fornarina című képére emlékeztet. Mások azt jegyzik meg, hogy Picasso festménye Ingres és Corot képeire való ironikus kikacsintás.
Rafaelo: La Fornarina
Picasso római tartózkodásának százéves évfordulóján az Hôtel de Russie 2017. január 24 és február 25 között kiállítást rendezett Picasso rajzaiból és a látogatók megtekinthették a restaurált lakosztályt, ahol a művész lakott.
A nappali
A hálószoba
A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.
Magasan a várt árkategória felett a neves szürrealista alkotás.
Amerikai műalkotásért még soha nem fizettek ennyit.
Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.
A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.
Különleges tárlat várja a Kassák Múzeum látogatóit augusztus végéig.
A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.
Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.
A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.