• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Toulouse-Lutrec műtermében

Képzőművészet

Primadonnák és prostituáltak – Toulouse-Lautrec és a nők

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben
Toulouse-Lutrec műtermében

Toulouse-Lutrec műtermében

A „szegény, szent asszony

Toulouse-Lautrec grófi családban született. Szülei unokatestvérek voltak, ennek következményeként egy genetikai betegség miatt mindössze 152 centiméterre növekedett, aránytalanul nagy fejjel és feltűnően rövid végtagokkal. „Ha hosszabbak lettek volna lábaim, nem lettem volna festő”, mondta egyszer keserű humorral. Valójában apja vadászatra, lovaglásra szánta fiát, és amikor megtudta, hogy ezekre képtelen lenne, tudomást sem vett fiáról. Anyja viszont féltő szeretettel gondozta, és mély szeretet alakult ki közte és a későbbi festő között.

Az 1880-as évektől Henri portrékat festett családja nőtagjairól, a két nagymamáról és édesanyjáról, akit „szegény, szent asszonynak” nevezett. A művész anyja, Adèle de Toulouse-Lautrec reggelije című festményén – ahogyan egy művészettörténész megjegyezte – „látszik a régi szépség, ugyanakkor egyfajta bánat, sorsa keresztjének alázatos viselése tükröződik.”

A művész anyja, Adèle de Toulouse-Lautrec reggelije

A művész anyja, Adèle de Toulouse-Lautrec reggelije

Egy másik alkalommal a Jardin Malromében festi meg édesanyját.

Adèle de Toulouse-Lautrec grófnő a Malromé kertben

Adèle de Toulouse-Lautrec grófnő a Malromé kertben

Lautrec hivatásos modelljei

A nyolcvanas évek végén Lautrec már birtokában van művészete teljes kelléktárának. Ekkor megfesti a párizsi nők tipikus alakjait, sokszor hivatásos modellekről. Púder című képét Suzanne Valadonról festette. Valadon modellje volt több festőnek és maga is festett. Lautrec szeretője lett és összetörte annak szívét.

Púder

Púder

Carmen Gaudin is hivatásos modell és énekes volt, Aristide Bruant mulatójában, a Montmartre-on Rosa la Rouge néven énekelt. Amikor Lautrec meglátta, ezt mondta egyik barátjának: „Milyen kemény vonásai vannak! Nagyszerű modell lenne.” Gauden több éven át volt Lautrec modellje és számos festményt készített róla a művész. Az alábbi képeken Carmen szerepel. A festmények címe: Rosa La Rouge, M. Forest kertjében ülő vörös nő, Carmen Gaudin portréja és A mosónő. .

Carmen Gaudin négy portréja

Carmen Gaudin négy portréja

A gyönyörű Hélène

1888-ban Lautrec három portrét fest a Montmartre-on lakó szomszédjáról, Hélène Varyról, aki nem volt modell. Lautrec lefényképezi a gyönyörű, tizenhét éves lányt nyakig begombolt, sötét ruhában, és erről a fényképről készíti festményeit. Ezeken a képeken Lautrec nem alkalmazza szokásos, karikatúrába hajló megmásítását a modellnek, hanem hűen tükrözi a lány vonásait.

Hélène Vary fényképe

Hélène Vary fényképe

Lautrec három festménye Hélène Varyról

Lautrec három festménye Hélène Varyról

A rivalda fényében

May Belfort

Az 1890-es években Párizst meghódították a külföldről érkezett énekesnők és táncosnők. Köztük volt az ír May Belfort, Jane Avril barátnője, akit 1895-ben Toulouse-Lautrec elvitt egy ír bárba. Később a Fontaine utcában lévő Décadent nevű kávéházban hallgatta az énekesnőt. May az akkori divat szerint öltözve, hosszú, egyszínű, rövid ujjú ruhában, álla alatt megkötött főkötőben lépett a pódiumra egy kis macskával a kezében, és mint egy kislány énekelte: „Van egy kismacskám, nagyon szeretem…” Lautrec azt mondta az előadás után, hogy „pártfogásába vette.”.

May Belfort

May Belfort

Marcel Lender

A csinos színésznő 1887-ben tűnik fel Párizs színházaiban. Montmartre-on tizenhat éves korától játszik drámákban, vígjátékokban és bohózatokban. 1895-től Lautrec több alkalommal is megnézi a Chilpéric című vígoperát, amelyben Marcelle Lender Gaslwinthe királyné szerepét játssza és bolerót táncol. A La Fin de siècle című lap 1891. szeptember 16-i számában így ír a színésznőről: „Mosolygó babaarc, nagy, nagyon nagy szemekkel, kellőképpen domború keblekkel; combok és lábak.” Lautrec számos festményen és rajzon megörökítette a színésznőt.

A Bolerót táncoló Marcelle Lender

A Bolerót táncoló Marcelle Lender

Cha-U-Kao

A Cha-U-Kao, japán hangzású művésznéven párizsi kabarékban szereplő bohócnő Lautrec egyik kedvelt modellje volt. A festő figyelmét felkeltette a leszbikus hajlamait nyíltan bevalló, fekete-sárga ruhában produkáló nő. Lautrec litográfiasorozatában megfestette leszbikus partnerével, Gabriellával is, aki szintén modellje volt a művésznek.

Cha-U-Kao

Cha-U-Kao

Loïe Fuller

Az amerikai Loïe Fuller a híres párizsi mulató, a Folie Bergère ünnepelt táncosnője volt. Ő találta ki a szerpentintáncot, egy hatalmas fátyol forgatását, különleges fényjátékkal. Loïe egy alulról megvilágított üvegpadlón táncolt. Feljegyezték róla, hogy egy alkalommal Marie Curie-t kérte meg, készítsen számára foszforeszkáló színpadi kelméket. Művészetét számosan megörökítették, így Toulouse-Lautrec is, aki festményeket és plakátokat készített róla.

Loïe Fuller

Loïe Fuller

Louise Webertől Sarah Bernardt-ig. Híres párizsi művésznők Lautrec vásznain

A legismertebb táncosnők között is privilegizált helyet foglal el Louise Weber, más néven La Goulue. A lány nyomorban kezdte életét, virágárus volt és főleg prostituált, mígnem táncosnő lett. Lautrecet elbűvölte arckifejezése, frenetikus tánca. Egyik híres képe a táncosnőről a La Goulue érkezése a Moulin Rouge-ba.

La Goulue érkezése a Moulin Rouge-ba

La Goulue érkezése a Moulin Rouge-ba

Lautrecet és a Moulin Rouge-t a festő plakátja tette híressé, amit La Goulue-ről és partneréről, Jules Étienne Edme Renaudin táncosról készített.

La Goulue

La Goulue

Toulouse-Lautrec festményeinek másik emblematikus alakja Jane Avril volt. Alphonse Allais szeretője, Mallarmé és Verlaine barátja, eleganciájával hívta fel magára a figyelmet. Ám a színpadon démonként emelgette lábait és szoknyáját. Jane Avril rendelte meg Lautrecnél a Jane Avril a Jardin de Paris-ban című plakátot, ami tánc közben ábrázolja.

Jane Avril a Jardin de Paris-ban

Jane Avril a Jardin de Paris-ban

Jane Avrilt Lautrec festményeken is megörökítette.

A Moulin Rouge-ból kijövő Jane Avril

A Moulin Rouge-ból kijövő Jane Avril

A leghíresebb színésznő, akit Lautrec megörökített, Sarah Bernardt volt. Jean Racine Phaedra című drámájának egyik jelenetében láttatja a művésznőt.

Sarah Bernardt a Phaedrában

Sarah Bernardt a Phaedrában

A prostituáltak világa

Toulouse-Lautrec nem az első, aki megfestette a prostituáltakat. Kortársai közül Edgar Degas is emlékezetes képeket festett az örömlányokról.

Edgar Degas: Bordélyházi jelenet

Edgar Degas: Bordélyházi jelenet

Ám míg más festők egy-egy képet szenteltek a prostituáltaknak, Lautrec festményeinek jó részét teszik ki a testükből élő lányok mindennapjainak ábrázolása. Lautrec a Moulin Rouge törzsvendége volt.

Egyik leghíresebb festménye a Bál a Moulin Rouge-ban. Az 1890-ben festett kép 115×150 centiméteres és a mulató hangulatát örökíti meg. A háttérben csupa férfi áll, ám a kép előterét két nő foglalja el. A festmény érdekessége, hogy – a történet ismerői szerint – nem egy művésznőt, hanem a táncot éppen tanuló lányt örökített meg Lautrec. A „tánctanár” pedig nem más, mint a La Goulue című plakáton látható „csontnélküli” Edme-Étienne Jules Renaudin. A másik nő egy előkelő, elegáns rózsaszín ruhában díszes kalapot viselő hölgy. A mögötte, fekete ruhában lévő nő a feltételezések szerint Jane Avril.

Bál a Moulin Rouge-ban

Bál a Moulin Rouge-ban

Lautrec egyik leghíresebb képét a La Fleur Blanche nevű luxusbordélyban festette. A Moulins utcában lévő La Fleur Blanche egy XIV. Lajos idejében megépült, fényűző ház volt. A második Francia Köztársaság idején nyilvánosház lett belőle. A 20. század elején tulajdonosa, Monsieur Armand különleges díszeket tetetett az épületre. Ezeket 1960-ban egy restaurálás során eltávolították, így ma szolid külsővel rendelkezik a volt bordélyház. A Fleur Blanche berendezését gótikus stílusú és XVI. Lajos korabeli, pompás bútorok alkották. A német megszállás alatt náci tiszteket szállásoltak be a házba. 1946. április 13-án törvényrendelettel záratták be a bordélyházakat. A Fleur Blanche bútorait árverésen adták el.

A Fleur Blanche a rue des Moulins-ben

A Fleur Blanche a rue des Moulins-ben

A Moulins utcai szalonban című festményen a prostituáltak unott arccal várják vendégeiket.

A Moulins utcai szalonban

A Moulins utcai szalonban

A prostituáltak mindennapjai

Lautrec a nyilvánosházak életét a nap minden szakában bemutatta. Ugyanakkor magát a szexuális aktust sohasem ábrázolta, sőt a férfi is ritkán jelenik meg festményein. Ilyen kivétel a Nő fűzőben című képe.

Nő fűzőben

Nő fűzőben

A Harisnyáját húzó nő néhány színnel és gyors vonással ábrázolja a „munkába” készülődő prostituáltat.

Harisnyáját húzó nő

Harisnyáját húzó nő

A rendszeres orvosi vizsgálatra utalt örömlányok felhúzott szoknyával, rezignáltan sorjáznak az orvos előtt.

Orvosi vizsgálat

Orvosi vizsgálat

Az Egyedül című festmény azt a pillanatot ábrázolja, amikor a vendég távozása után a prostituált kimerülten fekszik végig az ágyon.

Egyedül

Egyedül

Kapcsolódó cikkek

Egy Man Rey-mű lett minden idők legdrágább fotója

Magasan a várt árkategória felett a neves szürrealista alkotás.

Egy este Albert Camus-vel a Francia Intézetben – Nyomornegyedtől a Nobel-díjig

Albert Camus élete csupa izgalom, melyet most az Ectopolis szerzőjének út kötete segít megérteni.

A legdrágább amerikai műalkotás lett Andy Warhol kultikus Marilyn Monroe-nyomata

Amerikai műalkotásért még soha nem fizettek ennyit.

A műkincsrablás manapság gyümölcsöző feketepiaci szegmens

Elveszett remekművek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

    Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. április 29.

    Elveszett remekművek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

    Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

    • 2022. április 28.

    A Biblia olyan, mint a természet kisugárzása – Marc Chagall és a Szentírás titkai

    A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.

    • 2022. április 25.

    Átfestett telefonfülkék New Yorkban – 90 éves Richard Estes, a fotórealizmus mestere

    Egy különleges irányzat, mely műfajelméleti viták kereszttüzében született.

    • 2022. április 22.

    Boszorkányok márpedig léteznek – Francisco Goya víziói a sötétségről

    Mit szimbolizáltak a világhírű spanyol festő lenyűgöző művei?