Képzőművészet

Roy Lichtenstein, Amerika legrosszabb művésze és a pop-art királya

Hirdetés

A pop-art királya, aki ugyanakkor jóval többet tett, jóval többet kísérletezett, és számos bátor irányba vitte el saját művészetét fantasztikusan hosszú pályafutása során, aki meglátta a szépséget, és a művészi formát a legbanálisabb hétköznapi tárgyakban is, és akit minden törekvése ellenére számtalanszor neveztek Amerika legrosszabb művészének egy olyan korban, mikor vele párhuzamosan alkotott többek közt Jackson Pollock vagy Norman Rockwell is.

Roy Lichtenstein manapság egyértelműen a XX. századi művészvilág legendája, stílusformáló alkotás- és kifejezésmódja, mely valahol a fiatalon magába szívott képregényes hatásokat ötvözte Salvador Dalí, Pablo Picasso, Cézanne, vagy Matisse művészetével, olyan elegyet hozott létre, amit nem csupán a művészvilág, de a legtöbb laikus is képes volt értékelni, és ami manapság ugyanúgy képeslapok, borítótervek, kulcstartók részét képezi a világ számos országában, mint pl. a fentebb is említett Norman Rockwell remekei.

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Az 1923-ban Manhattanben született Lichtenstein rajztehetsége viszonylag korán megmutatkozott, ám művészeti tanulmányait félbevágta, hogy 1944 decemberében besorozták az amerikai hadseregbe, és az európai hadszíntérre vezényelték. A fiatalember elkerülte a komolyabb harcokat, leszerelésééig Londonban és Brüsszelben, valamint végül Párizsban szolgált. Utóbbi helyen esett szerelembe olyan művészek munkássága iránt, mint Picasso, Braque, Cézanne, és Matisse, és állítólag 1945 novemberének egy esős délelőttjén úgy döntött, meglátogatja magát a nagy Picassót annak Grand Augustin utcai műtermében. Végül a fiatal Lichtenstein csak az ajtóig jutott, állítólag nem volt elég bátorsága benyitni a galériába, így a nagy találkozás is elmaradt, az azonban világos volt, mihez akar kezdeni magával, ha végre leszerelik, és hazatérhez New Yorkba.

1946-ban végül az ohio-i Képző- és Iparművészeti Főiskolára iratkozott be, éveken át dolgozott saját stílusának megalkotásán, és tehetségének hatására 1951-től már kisebb, saját kiállításokon mutatkozhatott be műveivel. Ezek a korai darabok még egyértelműen magukon hordozták a szürrealista vonalvezetés hatásait, és természetesen nem voltak elegendőek arra, hogy a művész kizárólag képeiből tartsa el magát, így közben kirakatrendezőként, ipari rajzolóként, és rajztanárként is dolgozott.

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Művészetében 1956 jelentette a fordulópontot, megalkotta Tízdolláros bankjegy című sorozatát, melyen már minden, akkoriban kizárólag rá jellemző stílusjegy visszaköszön: a mindennapok ipari méretekben előállított tömegtárgyai, az amerikai fogyasztói társadalomra jellemző banális, de olykor kifejezetten és érthetetlenül piedesztálra emelt szimbólumok. Ekkoriban kezdte meg híres újraértelmezési sorozatát is, ahol a legnagyobb művészek festményei formálta saját képére, köztük Picasso, vagy épp Van Gogh remekeit, előbbi több művét is újra megfestette, de ezúttal vadnyugati környezetbe helyezve.

A végleges új irány aztán 1961-ben köszöntött be, ekkor született a Look, Mickey! című műve. A festmény, melyen minden korábbi művészeti hagyománnyal szembemenve két rajzfilmfigura jelenik meg képregényes környezetben, gyakorlatilag új mozgalmat indított el a képzőművészetben, melyet végül talán az 1963-as Whaam! című művétől kezdtek véglegesen a pop-art kifejezéssel értékelni. Lichtenstein ekkoriban nyilatkozta: „Az igazi amerikai építészet a McDonald’s, és nem Mies van der Rohe.” Ez a gondolat jól összefoglalja, miért azt az irányt találta meg, amit, ugyanakkor kísérletezőkedvét sem adta fel.

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Miután műveiben egyesítette a klasszikus, a posztmodern és a pop irányzatokat, a végeredményt tökéletesen egyedivé téve a képregényes, olykor eltúlzott, árnyalatoktól mentes motívumokkal, újabb és újabb hatásokkal gyarapította eszköztárát. Az expresszionizmus, a kubizmust, a szürrealizmus, vagy épp az art deco elemeit is előszeretettel építette be festményeibe, vagy épp a későbbiekben szobraiba, feltérképezve nem csupán a stílusok, de a képzőművészet minden fontos területét is.

Mindössze 10 éve alatt, a 70-es évek elejére Lichtenstein elismert művésszé vált, kiállításai nem csupán hazájában, de a világ számos pontján nyíltak, köztük Angliában, Hollandiában és Németországban is több helyen. 1970-ben az Oszakai Világkiállításon Japánban ő képviselte az Egyesült Államokat egy különleges mozgó falfreskóval. Floridai, szingapúri, párizsi, lille-i megrendelésekre jellegzetes, fémből, műanyagból, zománcból készült festett alkotásai egyszerre voltak képek és szobrok.

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Lichtenstein az a fajta művész, akit haláláig elkísért a siker, ekkor már az elismertség, valamint annak kiváltsága, hogy újabb és újabb kísérletekbe foghasson. Az 1992-es barcelonai olimpiára készítette el 20 méter magas, zománcozott csempével borított Barcelona Head című szobrát. És itt még nem volt vége, szinte közvetlenül halála előtt még a velencei biennálén is megalkothatta üvegszálból készült, festett házát, mely lenyűgöző mechanizmussal, ha körbejárjuk, minden perspektívából egyedülálló módon más formát öltött.

Lichtenstein 1997. szeptember 29-én hunyt el New Yorkban. Életművének nagysága szinte felbecsülhetetlen, gigászi, 4500 db-os gyűjteményt hagyott hátra saját műveiből. Íme, néhány kiemelkedő darab ebből az elképesztő számból, melyek világhírűvé tették alkotójukat.

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Roy Lichtenstein

Kapcsolódó cikkek

A kalapács alá kerülő mű közel 50 évet hevert egy fiókban

Rekordáron kelt el egy 50 évig fiókban hevert Tin Tin kalandjai képregényborító

A rajz egy elfelejtett véletlennek köszönhetően kis híján örökre egy asztalfiókban maradt.

Hírek

2021. 01. 18.

Pókember 1963 óta teszi a dolgát

Árva tinédzserből lett a világ legjövedelmezőbb szuperhőse

Stan Lee és Steve Ditko 1962-ben új irányvonalat szabtak a szuperhőstörténeteknek.

Képregény

2021. 01. 15.

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

Jean-Jacques Rousseau, a modern környezetvédők előfutára

Rousseau közhellyé érett jeligéje vajon valóban azt jelenti, amit sok éve gondolunk róla?

Tudomány

2021. 01. 14.

Közel rekordot hozó év után negatív rekordot hozó év

2020-ban 72%-al csökkent a Louvre látogatottsága a korábbi évhez képest

Története egyik legsikeresebb éve után a legszomorúbb negatív rekordot könyvelhette el a párizsi múzeum.

Hírek

2021. 01. 12.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Jules Marc Chagall lenyűgöző ajándéka a Párizsi Operának

Pontosan 60 éve telt el azóta, hogy a világhírű festő elkészítette szemkápráztató művét.

Képzőművészet

2020. 12. 18.

Notre-Dame. Styrga

A párizsi Notre-Dame, avagy a festők múzsája

A mágikus ereje, és tragikus sorsú épület a legnagyobb művészeket is megihlette.

Képzőművészet

2020. 12. 14.

Delaunay: Ablakok

Guillaume Apollinaire és az orfikus kubizmus

Avagy miként idomul egymáshoz a mester költészete és Robert Delaunay festészete?

Képzőművészet

2020. 12. 10.

Otto Dix válogatott munkái

Szürreális válasz az expresszionizmus ideáira – Otto Dix művészete

Realista-naturalista irányvonalú válaszreakció az expresszionizmus ideáira.

Képzőművészet

2020. 12. 02.

Ben Enwonwu, a modernista Afrika művészkirálya

Ben Enwonwu, a modernista Afrika művészkirálya

Egy ember, aki feltette a Fekete Kontinenst a képzőművészet térképére.

Képzőművészet

2020. 11. 27.

Hirdetés