
- Magyar Miklós
- 2021. december 23. | Becsült olvasási idő: 8,5 perc
A görög mitológiában szereplő félig ember, félig bika alakú teremtmény, a Minótaurosz kettős lénye, vadsága megbabonázta Picassót. Az állati szexualitás szimbólumát látta benne, mintegy önmaga megtestesítőjét. Szinte megszámlálhatatlan rajzon, festményen örökítette meg, különösen a harmincas években. Valamennyi között a legjelentősebb egyik tragikus sorsú szeretőjének, Dora Maarnak címzett festménye: Dora és a Minótaurosz.
Dora és a Minótaurosz
A nőfaló Picasso áldozataiból az alábbiakban azokról szólok, akik múzsaként is jelentős szerepet játszottak művészetében. Picasso a nőket festészete kulcsának tekintette, akik elengedhetetlenek voltak alkotómunkájában.
Picasso és Fernande
Picasso első nagy szerelme Fernande Olivier, eredeti nevén Amélie Lang (1881-1966) volt. A szép, intelligens lányt nagybátyja és nagynénje neveli, de rosszul bánnak vele, így Amélie nagyon fiatalon egy rossz házasságba menekül. Miután erőszakos férjét elhagyja, a fiatal szobrásznak, Laurent Debienne-nek modellkedik, akivel összeköltözik a Bateau Lavoir nevű művésztelepen. 1904-ben Picasso, aki mély depresszóba süllyedt barátja, Carlos Casamegas öngyilkossága miatt, szomszédja lesz. Ekkor festi meg kék korszakbeli képeit. Picasso csakhamar felfigyel a szép modellre. Egy esős estén a Moulin de la Galette előtt Picasso felvesz egy elhagyatott cicát, és megvárja, míg szomszédja hazatér. Amikor meglátja Fernande-t, odaadjta neki a macskát, aki ettől nagyon meghatódik. Olyannyira, hogy enged a festő ostromának, és összeköltözik vele. A kapcsolat visszaadja Picasso életkedvét, és elkezdődik rózsaszín korszaka. Fernande számos festményét inspirálja egészen kubista korszakáig. Legjelentősebb alkotásai, amelyeknek modellje Fernande volt, 1906 és 1909 között keletkeztek. Fernande Az avignoni kisasszonyokhoz is állt modellt.
Haját fonó nő (1906)
Fernande portréja (1909)
Női fej (Fernande), (1909)
Ezután nehéz éveket él át a megcsalt Fernande. Különböző kisebb munkákat vállal galériákban. Rövid ideig egy festővel, majd egy színésszel él, majd egyedül marad. 1933-ban adja ki Picasso et ses amis (Picasso és barátai) című könyvét, amelyben a festővel 1905 és 1912 között eltöltött ídőt írja meg gyengéd humorral. Pedig a Montmartre-on, a Bateau Lavoir nevű, fából készült művészházban ritka vendég volt a pénz. Annál több a költő- és festőbarát: Apollinaire, Matisse, Max Jacob, Marie Laurencin, Braque, a Vámos Rousseau, Vlaminck, Derain. Fernande 1966. január 29-én hal meg.
Fernand Olivier könyve
Picasso és Eva Gouel egymásra találása egy kalandregénybe is beillene. Az Eve Goulet néven, 1885-ben született lány felnőttként kitalált egy mesét, miszerint férjhez ment egy Humbert nevű férfihoz, ezért felvette a Marcelle Humbert nevet. Picasso barátainak levelei alapján a lány egy kedves, de számító személyiségnek tűnik. Az olasz festő, Gino Severini találóan nevezte kínai babának a valóban egzotikus szépségű nőt. Picasso 1911-ben, Párizsban, az Ermitage kávéházban ismerte meg. Marcelle Humbert akkor a lengyel Lodwicz Casimir Ladislas Markus nevű középszerű kubista festővel élt. Picasso ekkor dolgozta ki Georges Braque-kal a kubista festészet alapelveit. Picasso akkor még Fernande-dal élt, és gyakran találkoztak Marcelle-lel és párjával párizsi kávéházakban. Fernande, aki összebarátkozott Marcelle-lel, gyakran panaszkodott neki Picassóra.
Eva Gouel. Festmény és fotó
Festményeibe rejtve, Picasso titkos üzeneteket is küld Evának. A nő barackos tál, ő maga korsóként szerepel. Szövegeket is elhelyez a képekben, mint „Szeretem Évát” vagy „Szépségem”. A Nő gitárral című, első analitikus kubista festményében látható a MA JOLIE (SZÉPSÉGEM) szó.
Eva Goulet fényképe és Picasso: Nő gitárral (1911-1912)
Egy másik ismert festménye, amelyet Eva inspirált, a Karosszékben ülő nő, ingben.
Karosszékben ülő nő, ingben
1912. május 18-án Picasso közli Frenande-dal, hogy tud Oppival való szerelméről, ezért elhagyja, és Evával fog élni. Kiköltözik közös lakásukból, és megvonja Fernande-tól az anyagi támogatást. Eva a festővel a dél-franciaországi Céret-be költözik. 1912-ben Picasso műgyűjtő barátjának, Daniel-Henry Kahnweilernek írja: „Nagyon szeretem Evát, és ezt beleírom festményeimbe.” A pár 1913-ban meglátogatja Picasso családját Barcelonában és tervezik, hogy egybekelnek. Május 3-án Picasso apja meghal, és ugyanebben az évben Eva rákos lesz. 1915-ben heteket tölt kórházban.
Picasso következő nagy szerelme, múzsája és első felesége Olga Khokhlova, egy orosz tábornok lánya, akivel Rómában ismerkedik meg, ahol az orosz Szergej Gyagilevvel a Parádé című balett díszleteiről és jelmezeiről tárgyal. Picasso beleszeret a nála tíz évvel fiatalabb balettáncosnőbe. Gyagilev figyelmezteti a festőt: „Vigyázz, az orosz nőket feleségül kell venni.” Orosz vagy nem orosz, Picasso megkéri a lány kezét, és 1918. július 12-én egy párizsi orosz templomban megtartják az egyházi szertartást. Az esküvői tanúk Guillaume Apollinaire, Jean Cocteau és Max Jacob.
Picasso és Olga házasságkötésük idején
Ebben a korszakában Picasso eltávolodik a kubizmustól, és egy klasszicista stílust alakít ki, aminek tanúi azok a festmények is, amelyeket a legtöbbet megörökített múzsáról, Olgáról festett.
Olga mantillával
Olga egy sérülése miatt végleg abbahagyja a táncot, Picassóval nagypolgári életet él, gazdag emberek társaságában fényűző fogadásokon vesz részt. Terhessége idején szobalányt, szakácsot, sofőrt fogadnak fel, Picasso pedig az anyaság és a családi élet már korábban megfestett jeleneteihez tér vissza.
Anya gyermekével a tenger partján (1921)
1921-ben Megszületik Picasso első gyermeke, Paulo. Fontainebleau-ba költöznek egy nagy, villába. Az 1927-es év Olga számára több megrendítő eseményt tartogat. Elveszíti édesanyját, egészségi problémái vannak, férje pedig megismerkedik újabb múzsájával, Marie-Thérèse Walterrel, aki a szeretője lesz. Picasso művészete is új fordulatot vesz, Olga és az anyaság lágy, már-már realista ábrázolását felváltja a szürrealizmushoz közel álló, a női arcot deformáló, egyszerre szexuális, erőszakos és személytelen festészet.
Nagy meztelen fotelben (1929)
Olga nem viseli el, hogy Picassónak szeretője van, és el akar válni. A házassági szerződésben foglaltak szerint a művésznek fele vagyona Olgát illetné, beleértve a képeket is. Picasso elutasítja a válás gondolatát, és hivatalosan házastársak maradnak Olga 1955-ben bekövetkező haláláig.
Marie-Thérèse Walter portréja
Amikor később megkérdezték Marie-Thérèse-t, milyen volt élete Picassóval, ezt válaszolta: „Nagyon izgalmas. Csupa szerelem, csók, féltékenység, csodálat.” Picasso ekkor 46 éves volt és Olgával valamint kisfiával, Paulóval élt. Egy ismerőse szerint Marie-Thérèse „szép, és szőke volt, olyan, mint Van Gogh búzamezői, atlétikus, mint azok a szobrok, amiket Picasso megcsodált.” A naív, szűz és műveletlen fiatal lány, aki sem a művészetről, sem a férfiakról nem tud semmit, nem képes ellenállni a festő csábításának. Beleszeret, és néhány hét múlva a szeretője lesz. Picasso is őrülten szerelmes, szinte újjászületik. Titokban elhelyezi a lányt egy saját otthonához közeli lakásban. Egy hosszú, titkolt szerelem veszi kezdetét. Nemcsak a művész, festészete is megújul. Színei megélénkülnek, Marie-Thérèse pedig a legkülönbözőbb formákban jelenik meg képein.
Álom
A Marie-Thérèse-ről festett képek közül a leghíresebb az 1932-ben készült Álom. Ahogyan a festmény címe is jelzi, Marie-Thérèse álmodik. Fejét vállára hajtja, szeme csukva. Félig csupasz felsőteste az erotikát sugallja, ám a legmerészebb a két részre osztott fej, az állból kinövő fallosz. A kép álomszerű jellegét emeli ki az is, hogy az öt új helyett Picasso hatot festett modelljére.
Picasso titkos szerelméről Olga mit sem sejt, egészen addig, míg Marie-Thérèse teherbe nem esik. 1935-ben megszületik Maria de la Conceptione, aki később Maya néven szerepel. Egy új szerelem, Dora Maar felforgatja Marie-Thérèse életét. A jó nevű fényképész miatt elveszti Picasso kegyeit. A második világháború után végleg szakítanak. Marie-Thérèse, akinek Picasso volt az egyetlen férfi életében, 1977-ben, négy évvel Picasso halála után felakasztotta magát háza garázsában.
Picasso és Dora Maar
Picassónak tetszik határozott egyénisége, csaknem férfias magabiztossága. A Brassaï leírása szerint „viharokra és dühkitörésekre hajlamos” Dora beleszeret Picassóba, aki ekkor még Marie –Thérèse-zel él. Dora mindent feláldoz a festő kedvéért. A spanyol polgárháború idejét éljük. Dora veszi rá Picassót, hogy megfesse leghíresebb képét, a Guernicát. (1937) A festmény történelmi háttere: a spanyol polgárháború idején a Baszkföldön található, Guernica nevű települést 1937. április 26-án délután két órán át bombázták a nácik. A légitámadásnak 1600 ártatlan áldozata, majdnem 900 sebesültje volt. A megrázó kép két legfontosabb figurája egy bika és egy ló. Picasso maga mondta, hogy a bika a tomboló fasizmust, a ló pedig a városka lakosait jelképezi. Dora a festmény készítésének minden mozzanatát követi, lefényképezi. Valóságos képes riportot készít Picasso képéről.
A Guernica különböző stádiumokban. Dora Maar fényképei
Nem szadizmusból? A tények mást mondanak. Picasso rendszeresen megalázta Dorát, sokszor addig ütlegelte, míg az eszméletét vesztette. Kijátszotta egymás ellen Marie-Thérèse-t és Dorát, amikor lényegében bigámiában élt a két nővel. Dorával öt, Marie-Thérèse-zel két napot töltött hetente. Odáig ment kicsinyes perverzitásában, hogy mivel tudta, hogy Dora nem szereti a papagájokat, vett egyet, csak hogy ezzel is bosszantsa.
A síró nő (1937)
Picasso Dora Maarról egy mellszobrot is készített, amelyet legjobb barátjának, Guillaume Apollinaire-nek ajánlott.
Dora Maar
Picasso 1945-ben Françoise Gilot kedvéért elhagyja Dorát, akit fénylő virágként fest majd meg. Dora Maar mély depresszióba zuhant. Egy moziban idegrohamot kapott, meztelenre vetkőzött és azt üvöltözte, hogy ő Tibet királynője. Egy idegklinikán elektrosokk kezeléseket kapot. Ezután mindenkivel megszakította kapcsolatait, így Picassóval is. Naplójában ezt írja a festőről: „Kihasznált engem a végtelenségig, annyira, hogy a végére nem maradt belőlem más, mint több száz festett portré!” A festői Lubéronban Picasso vásárol neki egy házat. Visszavonultan, a festészetnek él. 1943-ban hal meg.
Françoise Gilot magyar kapcsolati miatt is különösen érdekes számunkra. Párizsban a szürrealista Rozsda Endre tanítványa volt, akivel egy életre szóló barátságot kötött. A budapesti Várfok Galériában rendszeresen szerveznek műveiből kiállításokat. Jelenleg születésének száz éves évfordulója alkalmából láthatók 2022. január 15-ig festményei, a Várfok Project Roomban pedig pedig Françoise-ról álmodom: Françoise Gilot és Rozsda Endre barátsága című tárlat kettejük barátságát mutatja be.
Gilot: Egy mítosz születése (1963) a Várfok Galériában
A Paris Match című folyóirat 2012. augusztus 11-i számában Olivier O’Mahony interjút készített Françoise Gilot-val. Az első kérdés természetszerűleg az volt, hogy hol találkozott először a festővel. „Egy párizsi vendéglőben, a Le Catalan-ban, ahol 1943 májusában a színész Alain Cunyval ebédeltem. Véletlenül Picasso is ott volt, Marie-Laure de Noailles és Dora Maar társaságában. Kitartóan nézett rám, majd megkérte Alain-t, akit ismert, hogy mutasson be egymásnak bennünket.” Az interjú során Gilot elmondta, hogy lenyűgözte Picasso, ám az első három évben havonta legfeljebb kétszer találkoztak. Visszatartotta, hogy Picasso erőszakosnak és hatalmaskodónak tűnt számára, ő viszont meg akarta őrizni függetlenségét. 1945-ben több hónapon át nem találkoztak, ám Picasso nem mondott le róla. Elment egy csokor virággal Françoise nagyanyjához – akivel kölcsönösen gyűlölték egymást −, és ezután 1946-ban egy májusi napon Gilot Picassónál aludt. A riportból az is kiderül, hogy Picasso morózusan ébredt, depressziós volt, úgy kellett minden nap lelket csiholni belé. Keveset evett, csak vizet ivott, viszont rengeteget cigarettázott.
Picasso és Gilot Vallaurisban 1952-ben
Françoise azt is elmondta, hogy iróniával szerelte le Picassót, amikor az kötekedő volt. Amikor a ripoter megkérdezte, hogy Picasso megcsalta-e, meglepő választ kapott: „És minden meg is tett azért, hogy tudjak róla.” A negyven évvel idősebb Picassóval Gilot akkor volt a legboldogabb, amikor még külön éltek. Arra a kérdésre, hogy miért hagyta el Picassót, Gilet azt válaszolta, hogy mind az ő, mind a gyerekek helyzete elviselhetetlenné vált. Picasso több mint hetven évesen agresszív és kellemetlen lett fiatal feleségével és a gyerekekkel szemben. Ugyanakkor Gilot is megváltozott, meg akarta valósítani festői karrierjét.
1965-ben Carlton Lake-kel, a jó nevű amerikai író-újságíróval közösen megírta magyarul is megjelent visszaemlékezéseit a Picassóval eltöltött esztendőkről.
Az Életem Picassóval franciául és magyarul
Az életrajz nyomon követi nemcsak Gilot Picassóval töltött éveit, de saját művészetének alakulását is. Fiatal lányként Baudelaire és Villon szerelmese, később nem kisebb festők, mint Matisse, Braque, Léger, Chagall személyes varázsa alá kerül. Amikor Gilot közölte Picassóval, hogy elhagyja, nem maradt el a vérig sértett festőzseni kitörése: „ilyen embert, mint én, nem szoktak elhagyni.” (Jegyezzük meg, hogy Picasso ekkor már szerelmi viszonyt folytatott későbbi feleségével, Jacqueline Roque-kal.)
Gilot festői karrierje Az Egyesült Államokban teljesedett ki, ahol előbb második férjével, a szintén festő Luc Simonnal, majd válásuk után a neves virológussal, Jonas Salkkal élt annak haláláig. 2021. december 4-én a neves francia napilap, a Le Monde így emlékezik meg Françoise Gilot-ról: «„A festő Françoise Gilot Manhattanban, a Nyugat Utca 67 szám alatt lakik egy művészek műtermei által benépesült épületben, ahol még liftkezelő működteti a liftet. Papucsban, rózsaszínnel és pirossal tarkított, karminvörös kosztűmben ünnepelte születésnapját szűk körben, de egy nagy, a 100-as számmal díszített tortával. A dátum Franciaországban csaknem észrevétlen maradt, ott, ahol Neuilly-sur-Seine gyermeke inkább mint Pablo Picasso egyik múzsája ismert – az egyetlen, aki megmentette irháját − , mint művészi produkciójáról, amely legalább 1600 vásznon és 3600 papíron megmaradt mű. Az érintett közömbösnek tűnik az esemény iránt, egyetlen kommentárja: „Hát ez is megvolt.”»
Françoise Gilot. A Le Monde-cikk illusztrációja
Gilot Paloma gitárral című festménye egymillió euróért talált gazdára.
Gilot: Paloma gitárral
Picasso és Jacqueline
1953. szeptember 30-án Françoise Gilot elhagyja Picassót és két gyermekével visszatér Párizsba. A magába roskadt művész egy rajzsorozatot készít A festő és modellje címmel.
Picasso: A festő és modellje (1953)
Ám az új és utolsó szerelem nem várat sokáig magára. A 72 éves Picasso megismeri a 27 éves Jacqueline Roque-ot. Az asszony előzőleg egy mérnök, André Hutin felesége volt, akivel egy ideig Afrikában élt, majd amikor elváltak, Jacquelin lányával visszatért Franciaországba. A kerámikus Maduránál dolgozott, akivel Picasso 1946 óta együttműködött. Jacqueline-nal egy új korszak kezdődik a festő életében. Visszahúzódik a közélettől és nagy elődök, mint Delacroix vagy Velázquez festményeinek kubista átírásába kezd. 1955-ben megvásárolja a pompás La Californie villát Cannes mellett, ahol Henri-Georges Clouzot forgatja majd A Picasso Rejtély című filmjét.
A film forgatása
1958-ban Vauvenargues kastélyát veszi meg Picasso a Cézanne-nak oly kedves Sainte-Victoire hegy lábánál. 1961-ben Vallauris-ban feleségül veszi Jacqueline-t, az egyetlen nőt, akit nem csalt meg, és akivel 1973-ban bekövetkezett haláláig él együtt a Notre-Dame-de-Vie-nek nevezett, Mougins mellett lévő villában.
Notre-Dame-de-Vie. Picasso utolsó lakhelye és műterme.
Természetesen a Jacqueline-ról készített festmények vannak túlsúlyban. Picasso halála után Jacqueline örökölte a művész festményeinek nagy részét, Vauvenargue kastélyát és a Notre-Dame-de-Vie-t is. Ám Picasso nélkül Jacqueline nem tudott élni, depressziós lett és az alkoholba menekült. 1986. október 15-én, tizenhárom évvel férje halála után agyonlőtte magát. Kívánsága szerint Picasso mellett temették el Vauvenargues kastélyának parkjában. Ahogyan több náci kollaboráns író esetében, Picassónál is felmerül a kérdés: el lehet-e választani a művészt és az embert? A mester műveit csodálva elfelejtkezünk a Minótaurosz-Picassóról, de azért ott motoszkál fejünkben unokája, Marina Picasso mondata: „Vérre volt szüksége, hogy ráírja nevét vásznaira”.
A mindig kiváló Pék Zoltán fordította újra a művet.
A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.
Magasan a várt árkategória felett a neves szürrealista alkotás.
Amerikai műalkotásért még soha nem fizettek ennyit.
A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.
Különleges tárlat várja a Kassák Múzeum látogatóit augusztus végéig.
A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.
Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.
A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.