• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Otto Dix válogatott munkái

Képzőművészet

Szürreális válasz az expresszionizmus ideáira – Otto Dix művészete

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A festészet, és általánosságban a művészet célja, hogy valamiféle hatást közvetítsen, és érzéseket váltson ki a felvevő közegből. Az egyik kevésbé, a másik erőteljesebben. A kubizmus, vagy az impresszionizmus talán kevésbé, a naturalizmus, vagy a szürrealizmus erőteljesebben, de mindegyikre igaz, hogy célja, reakciót kiváltani a nézőből a valós reflexiójával, ráadásul a festészet erre mindössze egyetlen másodperc alatt képes. Különösen, ha valaki olyan rendkívül hangsúlyos és meghökkentő vonalon alkot, mint a német származású Otto Dix.

Wilhelm Heinrich Otto Dix az elejétől a végéig végigharcolta az első világháborút, és ezek az élmények végül alapjaiban határozták meg saját művészetét, mely egyben a New Objectivity, vagy németül a Neue Sachlichkeit német művészeti mozgalom alapkövét képezték, ezzel mintegy ellenreakciót mutatva az expresszionizmus ideáinak törekvéseire. A Dix meghatározta mozgalom mindenféle romantikus képzelgést, és idealizmust elutasított, olyan naturálisan ábrázolva a világ viszontagságait, amennyire csak lehet.

Az idős művész a 60-as években

Az idős művész a 60-as években Forrás: wikipedia.org

Dix a türingiai Untermhausban született, középosztálybeli családba, és már egészen fiatalon magába szippantotta a művészet szeretetét, leginkább édesanyja közreműködésének hála, aki annak idején költőként is kipróbálta magát. Unokatestvére ráadásul festő volt, akinek galériájában számtalan órát töltött el gyerekként, és ki is próbálhatta, mire képes a vásznon. Az pedig csak tetézte ambícióit, hogy általános iskolai tanítói is ösztökélték a művészi pálya felé, mikor kibukott a képi ábrázolás iránti szenvedélye és tehetsége. Egyenes útja vezetett a Drezdai Képzőművészeti Akadémiára, ahol tanárai közt megtalálható volt a kor életében legendássá vált német szobrásza, Richard Guhr, akinek szobrai mai napig díszítik a Drezdai Városháza épületét, illetve a neves Liebethaler Grundot, ahol Richard Wagnerről készített világhírű szobrot.

Bár az iskolában a legtöbb tanuló tájképekre specializálódott művészete leginkább az expresszionizmus felé tolódott el, és ha nem következik be az első világháború, talán Dix is beleszürkült volna kortársai egyhangúságába, ám a fronton töltött szolgálat alapjaiban formálta át ábrázolásmódját, melynek hála mai napig az egyik legnagyobb német festőművésznek tartják.

Dix önként jelentkezett a hadseregbe, tüzérnek képezték ki, és a nyugati frontra vezényelték, ahol részt vett a hírhedt Somme-i csatában is, majd a németek Tavaszi Hadjáratának is tevékeny részese volt. Szolgálataiért megkapta a Vaskeresztet, végül 1918 végén, pilótakiképzése közben megsebesült, és leszerelését kérte. Dix talán az egyetlen német művész, aki lényegében elejétől a végéig végigharcolta az első világháborút.

Fiatalkori önarckép

Fiatalkori önarckép Forrás: artstack.com

Hazatérése után, bár már pontosan tudta, mit akar alkotni, a „hogyan” még csak formálódott a fejében, és ahhoz, hogy végleg alakot öltsön, egy 1920-as találkozásra volt szüksége, az akkor már ismertnek számító George Grosz-szal, aki nem mellesleg a berlini dadaista művészeti irányvonal egyik fő képviselője volt. Az ő hatására Dix kollázsokat kezdett a festményeibe építeni, és lényegében ez a húzás, valamint a háborúból táplálkozó tapasztalatok és emlékek együtt adták ki végül a művész groteszk expresszionizmusát.

Bár az 1920-as évek közepétől Dix művei egyre nagyobb hírnévre tettek szert művészeti körökben, mégis előfordult, hogy festményeit az egyes nyitott galériákban függönnyel takarták le, és a nagyérdemű csak a függöny mögé lépve csodálhatta meg őket, ez pedig nem volt véletlen. Dix tudatosan is törekedett a meghökkentésre, ráadásul témái, melyekből festményei táplálkoztak szintén nem tartoztak a szélesebb körben elismert vonulat közé. A szexualitás, a háború, a testi fogyatékosság, a prostitúció mind-mind megjelent Dix művein egy olyan Németországban, mely akkor már határozott léptekkel haladt a később Harmadik Birodalom néven elhíresült náci rendszerré válás útján.

Ennek megfelelően a Joseph Göbbels vezette propaganda hamar igyekezett kiölni minden olyan művet a kultúrából, mely nem emelte piedesztálra az árja fajt, és nem annak dicsőségét hivatott bemutatni, így Dixet is degenerált művésznek nyilvánították, és azonnal elbocsáttatott a Drezdai Képzőművészeti Akadémia tanári karából. Később büntetés terhe mellett alkothatott csak tovább, és meg kellett fogadnia, hogy kizárólag tájképeket fest, melyek semmiféle rejtett, negatív utalást nem tartalmazhatnak a regnáló rendszer felé. Végül persze így sem úszta meg a börtönt, ahonnan 1946 februárjában szabadult.

Az Otto Dix Haus Museum épülete

Az Otto Dix Haus Museum épülete Forrás: wikipedia.com

A háború után Dix végre megkapta azt, ami addig hiányzott az életéből. A széleskörű elismertséget. Egy új kor új rendszere ismét értékelni kezdte művei kíméletlenül naturalista, és karikatúraszerű voltát, így 1959-től haláláig lényegében minden évben átvehette a német művészeti élet egy-egy rangosabb kitüntetését. Legelőször az NSZK nagydíját, aztán a Lichtwark-díjat, a Martin Andersen Nexo Art-díjat, a Hans Thoma-díjat, majd a Goethe Alapítvány Rembrandt-díját ítélték neki, 75. születésnapján pedig szülővárosa díszpolgárává választották.

Dix 1969-ben halt meg Singenben. Születésének 100. évfordulóján szülőházát múzeummá alakították, melynek tárlatában közel 400 festmény, grafika és vázlat várja az érdeklődőket, hogy ez is bizonyítsa Dix legnagyobb örökségét, azt a tényt, hogy hatására fiatal művészek generációi kezdtek kilépni saját komfortzónájukból, hogy így tágítsák saját művészetük horizontját.

Otto Dix válogatott munkái

Otto Dix válogatott munkái Forrás: www.wikiart.org

Otto Dix válogatott munkái

Otto Dix válogatott munkái Forrás: www.wikiart.org

Otto Dix válogatott munkái

Otto Dix válogatott munkái Forrás: www.wikiart.org

Otto Dix válogatott munkái

Otto Dix válogatott munkái Forrás: www.wikiart.org

Otto Dix válogatott munkái

Otto Dix válogatott munkái Forrás: www.wikiart.org

Otto Dix válogatott munkái

Otto Dix válogatott munkái Forrás: www.wikiart.org

Otto Dix válogatott munkái

Otto Dix válogatott munkái Forrás: www.wikiart.org

Otto Dix válogatott munkái

Otto Dix válogatott munkái Forrás: www.wikiart.org

Otto Dix válogatott munkái

Otto Dix válogatott munkái Forrás: www.wikiart.org

Kapcsolódó cikkek

Gustav Klimt és Marc Chagall nácik által elrabolt festményei kerülhetnek vissza az örökösökhöz

Összesen 15 alkotást szolgáltatnak most vissza a jogos tulajdonosokhoz.

Alice szürrealista Csodaországa – Avagy így látta Salvador Dalí Lewis Carroll meséjét

A szürrealista mester testhezálló illusztrációkat készített a kultikus regényhez.

Magyar szecesszió, avagy csodákkal teli épületek Magyarországon

Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila könyve átfogó képet ad az érdeklődőknek.

Korábban ismeretlen Caravaggio festmény kerülhetett elő Spanyolországban

A művet mostanáig José de Ribera műhelyének tulajdonította a művészettörténet.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A Vaják világa és a jogi szimbólumok

    A farkas és az oroszlán – A Witcher-univerzum és a jogi szimbólumok kapcsolata

    Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. január 28.

    Az absztrakt expresszionista, és az action painting úttörője – 110 éve született Jackson Pollock

    Az ember, aki megpróbálta feltalálni az európaitól független művészetet.

    • 2022. január 19.

    Alice szürrealista Csodaországa – Avagy így látta Salvador Dalí Lewis Carroll meséjét

    A szürrealista mester testhezálló illusztrációkat készített a kultikus regényhez.

    • 2022. január 14.

    Magyar szecesszió, avagy csodákkal teli épületek Magyarországon

    Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila könyve átfogó képet ad az érdeklődőknek.

    • 2021. december 23.

    Szarvak, állati szexualitás, múzsák és áldozatok – Pablo Picasso és a Minótaurusz

    A művész mintegy önmaga megtestesítőjét látta e kettős lényben.

    • 2021. november 25.

    A szenvedély az a híd, amely eljuttat a fájdalomtól a változásig – Frida Kahlo, Mexikó nemzeti kincse

    Egy hányatott sorsú nő, aki nők millióit inspirálta rendkívüli műveivel.