• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Képzőművészet

Vélt és valós idő, gyönyörű titkok, szelíd horizont – Ifj. Benedek Jenő kiállításának margójára

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben
A kiállítás beharangozója

A kiállítás beharangozója

Ifj. Benedek Jenő kiállítását nem a művészettörténészek tudásával, csupán művészetszeretőként látogattam meg. Nem tudok, nem is kívánok kinyilatkoztatásokat tenni, szubjektív véleményem egy, a látogatóké közül. De nem is lehet más, hisz amit Kosztolányi Dezső az irodalomról mondott, igaz a képzőművészetre is: „A művet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, és az olvasó, aki olvassa.”

Ifj. Benedek Jenő 1939. június 13-án született Csongrádon. Első mestere édesapja, id. Benedek Jenő, Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész volt. 1957 és 1963 között végezte el a Képzőművészeti Főiskolát Pap Gyula és Bernáth Aurél tanítványaként. Tagja volt a Fiatal Művészek Stúdiójának, a Művészeti Alapnak, a Magyar Képzőművészek Szövetségének. 1966-tól 1977-ig egykori iskolájában, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban művésztanárként dolgozott. Számos tanítványa ma már neves képzőművész. 1970-től 1973-ig Derkovits ösztöndíjban részesült, bár a tanítást ez idő alatt sem hagyta abba. Az Új Gresham Körnek és a Bernáth Aurél Társaságnak is tagja volt. Nyolcvan esztendősen hunyt el. Alkotó időszakának fél évszázadában több mint harminc egyéni kiállítást rendezett, művei számtalan csoportos tárlaton szerepeltek itthon és külföldön is. Az utóbbi években a festészet mellett komputer-grafikákkal is képviselte művészetét hazai és nemzetközi kiállításokon.

Ifj. Benedek Jenő

Ifj. Benedek Jenő

Ifj. Benedek Jenő művészetének lényegét saját szavaival lehetne a legjobban érzékeltetni: „Az emberek lassan elveszítik nem csak a másikra, de saját belső énjükre való figyelésük képességét is. Így aztán az agresszív hétköznapok felszíne lassan elfedi a lényegi valóságot, a világgal való feltétlen összetartozást, gyönyörű és különös titkait a csendnek, a távolságok viszonylagosságának, a vélt vagy valós időnek, a mozgásnak és a mozdulatlanságnak, a mulandóságnak és az öröklétnek. A művészetnek talán az egyik szerepe, hogy az ember megértse saját magát, hogy nem ura, hanem része ennek a hihetetlenül sokrétű világnak és rácsodálkozhasson erre a világra, ami bennünk és kívülünk egyaránt és egybetartozóan létezik.”

A művészettörténészek elsősorban Giorgio Morandi metafizikus festészetének hatását vélik felidézni ifj. Benedek Jenő festményeiben. Nekem inkább Giorgio de Chirico időn kívüli, az árnyékok és sziluettek álomszerűséget sugalló képeit jutnak az eszembe ifj. Benedek képeiről. Igaz, hogy Chirico Morandira is nagy hatással volt. Ez utóbbinak elsősorban csendéletei hathattak ifj. Benedek Jenőre.

Giorgio Morandi: Csendélet

Giorgio Morandi: Csendélet

Ifj. Benedek Jenő 1978-ban festett csendélete mutat némi hasonlóságot Morandi képével.

Ifj. Benedek Jenő: Csendélet

Ifj. Benedek Jenő: Csendélet

Ám az 1981-ben keletkezett, ugyancsak Csendélet című festménye mind témájában, mind kompozíciójában és színvilágában a maga útját járó művészt mutatja már meg.

Ifj. Benedek Jenő: Csendélet

Ifj. Benedek Jenő: Csendélet

Szimbólumok ifj. Benedek Jenő művészetében

A szimbólumok az irodalomban és a festészetben is jelen lévő üzenethordozók. Egy szimbolista vers nem állít, nem megnevez, hanem sugalmaz, sejtet valamit. Az értelmezés teljesen a befogadóra hárul. A festményekben kódolt szimbólumok ugyanígy működnek. Ismeretes, hogy Salvador Dalí szinte a szimbólumok egész rendszerét állítja művészetének szolgálatába. Ő maga figyelmeztet arra, hogy szimbólumait nehéz értelmezni: „Amikor szimbólumokkal élek, évszázadok kellenek ahhoz, hogy megértsék azokat.” Ez persze a dalis túlzások egyike, ám nem minden alap nélküli. Ifj. Benedek Jenő képi világának szimbolikáját sem egyszerű megfejteni, sokmindent „sejtet”.

A tenger mint szimbólum

A tenger, a festők kedvelt témája. A művészek a színek, a fények és a mozgás játékát ragadják meg a felhők és a víz ábrázolásakor. Időben ugyan távoli, szimbolikájával azonban meglepő hasonlatosságot láthatunk ifj. Benedek Jenő és a német korai romantika egyik legjelentősebb festőjének tenger-ábrázolása között. Caspar David Friedrich (1774-1840) álomszerű, misztikus képei, az előtérben gyakran egy-vagy két mellékalakkal, jelképes tartalmukkal emlékeztetnek ifj. Benedek tengereire.

Caspar David Friedrich: Szerzetes a tenger partján

Caspar David Friedrich: Szerzetes a tenger partján

Ifj. Benedek Jenő tengerparti jelenetei megannyi történetet sugallnak a néző számára. Mivel az ábrázolt alakok arcát nem látjuk, bárkik lehetnek a mindig nyugalmat árasztó, hatalmas víz partján, így mi magunk is. Ki-ki a maga fantáziája szerint kitalálhatja, mit is csinál vagy gondol. A tengerhez és a tájhoz mérten pici, de nem jelentéktelen alakok az ember és a természet szimbiózisát szimbolizálhatják. A Tengerpart című festményen a szülők szemlélik a távoli hegyeket és a tenger feletti, alig felhős eget, míg a piros blúzos kislány talán más, titokzatosabb kincsek felfedezése után igyekszik a felnőttekhez.

Ifj. Benedek Jenő: Tengerpart

Ifj. Benedek Jenő: Tengerpart

A Halászhajó című festményen ugyanaz a hegy látható, mint az előző képen. Bár a napszak későbbi, a felhők is ugyanazok; mintha a mozdulatlanság, az örökkévalóság szimbólumai lennének. Maga a halászhajó nem funkcionális eleme e festménynek, inkább a tengerhez, mint az emberhez tartozó, hisz a tenger partján ülő alak szemmel láthatóan nem egy halász, hanem egy nő, aki véletlenül pont a hajóhoz közel ülve merül el a táj szépségében.

Ifj. Benedek Jenő: Halászhajó

Ifj. Benedek Jenő: Halászhajó

A hajó mint szimbólum

A hajó általában az elvágyódás szimbóluma. A költészetben Arthur Rimbaud A részeg hajó című verse ezt az elvágyódást tükrözi:

„Ímé, ez vagyok én! züllött hajó, hináros,
kit elvitt a vihar élőtlen éterig,
s zord flotta s békés bárka ki nem halássza most
részeg roncsom, mely a vizekkel megtelik.”
(Arthur Rimbaud: A részeg hajó. Részlet. Fordította Tóth Árpád)

De vajon ifj. Benedek Jenő, aki több képen is megörökítette a hajókat, csónakokat, bárkákat ugyenezt az elvágyódást sugallja képeivel? Ha megnézzük az általa festett vízi járműveket, több dolog miatt is kétely merülhet fel bennünk. Egyrészt a tenger és a tengerpart színvilága inkább vészt jósló, mint hívogató. Másrészt a hajók vagy sérültek vagy roncsok, mint a Bárkák vagy a Csónakok a parton című képeken, vagy már maga a kép címe is egyenesen Kísértethajó.

Akkor mi lehet az üzenete ezeknek a képeknek? Talán az, hogy a hajó akkor is hozzátartozik a tengerhez, ha már semmi haszna nincs, a parton hever kimustráltan, vagy a tengeren hánykódik kapitány és legénység nélkül.

Ifj. Benedek Jenő: Bárkák

Ifj. Benedek Jenő: Bárkák

Ifj. Benedek Jenő: Csónakok a parton

Ifj. Benedek Jenő: Csónakok a parton

Ifj. Benedek Jenő: Kísértethajó

Ifj. Benedek Jenő: Kísértethajó

Az Özönvíz után című, Noé bárkáját ábrázoló festmény ismét más szimbolikát hordoz. A Biblia szerint Noé bárkája 510 láb hosszú, 85 láb széles, 51 láb magas volt és három emeletes. Felül egy ablaksor is volt rajta, alul pedig egy ajtó. Térfogata meghaladta a 40. 000 négyzetmétert. A bárka valamennyi ábrázolásán szerepelnek az állatok, amelyeket Isten parancsára Noé megment a pusztulástól. Ifj. Benedek Jenő enigmatikus, özönvíz utáni bárkája viszont jelét sem mutatja annak, hogy bármely élőlény lenne rajta, benne. A menekülő, nyüzsgő állathad helyét a titkokat és nyugalmat sugalló mozdulatlanság, témájánál fogva az örökkévalóság veszi át. Nyitott ajtaja mögé pedig azt képzelünk, amit akarunk. A bárka melletti alakoknak szemmel láthatólag semmi közük a bárkához. Vagy mégis? Képzeletünk számára most is tág teret hagy a festő.

Ifj. Benedek Jenő: Özönvíz után

Ifj. Benedek Jenő: Özönvíz után

A fej és kéz nélküli alakok szimbolikája

Ifj. Benedek Jenő kiállított képein nem látunk arcokat. Nem mintha nem tudott volna portrékat alkotni. Legyen ennek bizonyítéka a még főiskolás korában festett Kalapos férfi című képe.

Ifj. Benedek Jenő: Kalapos férfi

Ifj. Benedek Jenő: Kalapos férfi

Festői karrierje csúcsán ifj. Benedek Jenő realista porték helyett a szürrealizmus hatása alatt arc, sőt fej és kéz nélküli embereket ábrázol különleges szimbolikával. Legalább annyi megfejtése lehet ezeknek a festményeknek, mint René Magritte Szeretők című képének, amelyen ugyancsak nem látjuk a megfestett alakok arcát, ám azért, mert azokat kendők takarják el.

Magritte: Szerelmesek

Magritte: Szerelmesek

Ifj. Benedek Jenő nem letakarja a fejeket, hanem eltünteti. Ketten című képén egy tengerparti sziklának tűnő kövön egy férfi vagy nő ül fehér ruhában, míg mögötte egy sárgás-kékesszürke köpenybe burkolózó férfi vagy nő áll. Nem tudjuk kik, azt sem tudjuk, miért vannak ott a parton, a kép címe akár „Godot-ra várva” is lehetne.

Beckett azt mondta Godot-ról, hogy nem tudja kicsoda. A Ketten festője vajon tudta, kiket ábrázolt? Számomra ők a modern élet zűrzavara elől menekülő, csendre áhító EMBER szimbólumai.

Ifj. Benedek Jenő: Ketten

Ifj. Benedek Jenő: Ketten

A csend vándorai talán az előző képnél is talányosabb. Az ülő alak itt is egy tengerparton meditáló valaki. De mit keres a háta mögött három, csak színfoltokkal jelzett inkább nő, mint férfi? Ne találgassunk, gyönyörködjünk a lélekemelően szép kompozícióban.

Ifj. Benedek Jenő: A csend vándorai

Ifj. Benedek Jenő: A csend vándorai

A Kíséret című képen – talán nem véletlenül – egybemosódik az ég és a föld. Itt is minden szürreális. Az apró pillangó után láb nélkül „lépdelő” kislány akkor sem foghatná meg a lepkét, ha utolérné, mert nincs keze. A mögötte haladó anyának sincs. Az elérhetetlen álmok szimbóluma lenne a kép? Lehetne az is.

Ifj. Benedek Jenő: Kíséret

Ifj. Benedek Jenő: Kíséret

Ifj. Benedek Jenő festményeinek hatása nem szűnik meg a kiállítóterem ajtajának becsukásakor. Kiállítása április 15-ig tekinthető meg a Klebelsberg Kultúr Kúriában, Pesthidegkúton, a Templom téren.

Kapcsolódó cikkek

Charles Dickens az íróasztalánál

Olvasási szokásaiba engednek betekintést Charles Dickens elveszettnek hitt levelei

Elmondja véleményét a megszűnő postai szolgáltatásokról is.

Látogatás a Kassák Múzeumban

A trombitakezű fiú és a szemfedélgyári lány meséje, avagy epizódok a magyar avantgárdból

Különleges tárlat várja a Kassák Múzeum látogatóit augusztus végéig.

H. P. Lovecraft borzalmas teremtményei festményként megelevenedve is félelmetesek

A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Zacher Gáborral és Philip K. Dick-kel indul az Agave Könyvklub

    A kiadó célja egy új hagyomány megteremtése.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. június 29.

    A fiú, aki beleszeretett King Kongba, aztán egész életében szörnyeket teremtett

    A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.

    • 2022. június 9.

    A trombitakezű fiú és a szemfedélgyári lány meséje, avagy epizódok a magyar avantgárdból

    Különleges tárlat várja a Kassák Múzeum látogatóit augusztus végéig.

    • 2022. május 30.

    H. P. Lovecraft borzalmas teremtményei festményként megelevenedve is félelmetesek

    A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.

    • 2022. április 29.

    Elveszett remekművek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

    Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.

    • 2022. április 28.

    A Biblia olyan, mint a természet kisugárzása – Marc Chagall és a Szentírás titkai

    A világhírű festőt fiatalkora óta lenyűgözte a Biblia.