• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A nap, amikor repülő ütközött az Empire State Buildingbe

Kiemelt

45/07/28 – A nap, mikor repülő csapódott az Empire State Buildingbe

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Nemrég volt a 2001. szeptember 11-i terrortámadás 20. évfordulója, melynek kapcsán számos sorozat, dokumentumfilm, és emlékműsor került képernyőre (az Oscar-díjas Spike Lee például 200 interjút készített a szemtanúkkal saját művéhez), és bár a terrorakció kapcsán a mai napig számos zavaros konteó kering közkézen, abban alighanem egyetérthetünk, hogy a történtek alapvetően változtatták meg az Egyesült Államok külpolitikáját, mely hatással volt a világ berendezkedésére is, és bármi is álljon a gépek becsapódása mögött, tisztelettel kell emléket adnunk az áldozatoknak.

Volt szerencsém megfordulni a tornyok helyén, a Ground Zero-n, melyet a mai napig áthat a példátlan pusztítás emléke, láttam családokat zokogni, miközben remegő kezük szeretteik nevén pihent az aknákat körülvevő táblákon, és csak ott értettem meg, hogy a világpolitika az egyén veszteségének súlya alatt mit sem számít. És bár kétségtelenül New Yorkban ez volt a legborzalmasabb esemény, közel sem az első, melynek során sérült a város mindenhatóságának egyik szimbóluma. És itt most nem a WTC ellen elkövetett 1993-as merényletre gondolok.

A létkép az utcafrontról

A létkép az utcafrontról

Persze, az 1945-ben történteket senki sem emlegette terrorcselekményként, ez a fogalom akkoriban még vélhetően nem létezett, ma ismert formájában egészen biztosan nem. 1945. július 28-án a második világháború az európai hadszíntéren hivatalosan véget ért már, ám a Japán Birodalom – bár már megtört, és erejét vesztett – még kitartott a Csendes-óceánon, az épp csak hivatalba lépett elnök, Harry Truman pedig szakértőivel körülvéve az atombomba bevethetőségének lehetőségét mérlegelte.

Ebben a közhangulatban történt, hogy egy különösen ködös és fülledt reggelen hatalmas robbanás rázta meg New Yorkban a 34. utcát, a járókelőkre pedig betontörmelék és üvegszilánkok záporoztak.

Nem sokkal korábban a West Pointon végzett, és a második világháborúban közel harminc sikeres bevetést maga mögött tudó William F. Smith Jr. alezredes, két emberével a fedélzetén felszállt egy B-25-ös bombázóval a bedfordi katonai reptérről. Az úticéljuk Newark volt. Smith időben felismerte, hogy a ritkán látható sűrű ködben képtelen lesz elnavigálni a gépet a végcéljukig, így a légiirányítástól engedélyt kért, hogy leszállhasson a LaGuardia reptéren, ám rövid mérlegelés után azt a választ kapta, hogy a köd miatt emelkedjen fel 500 méter magasra, és folytassa az útját Newark felé. Smith azonban hiába számított gyakorlott pilótának, végül 350 méteren maradt, egész egyszerűen azért, mert állítólag rosszul becsülte fel a helyzetüket, mivel összetévesztette az East Rivert a Hudson-folyóval.

A gép beszorult és kiégett maradványai

A gép beszorult és kiégett maradványai

A járókelők később egy búgó motorhangra lettek figyelmesek, és egy gép sziluettjét látták odafent, a legtöbben japán kamikaze-támadást vizionáltak, élénken emlékezve a távol-keletiek Pearl Harborban végzett váratlan pusztítására.

Smith szerencsés és bátor manőverrel még el tudta kerülni a Crysler Buildinget, de az akkor a világ legmagasabb épületének számító Empire State Building csúcsa akkor már ködbe burkolódzott, Smith pedig hiába húzta fel a gépet, túl késő volt. A B-25-ös a 78. és a 80. emelet közt csapódott az épületbe 320 km/h-s sebességgel, és egy nagyjából 6×6 méteres krátert vájt az Empire State Building oldalába.

Smith azonnal meghalt, ahogy az ütközés erejétől kirepült a gép ablakán, groteszk módon holttestét csak 2 nappal később az egyik liftakna mélyén a felismerhetetlenségig összezúzva találták meg. Életét vesztette a gép személyzetének másik két tagja is, és további tizenegy ember a 78-80. emeleten dolgozók közül.

Betty Lou Oliver csodával határos módon menekült meg. Épp a liftben tartózkodott, amikor a becsapódás megtörtént, és egy éles roncsdarab elvágta a liftet tartó kábelt. A lift 75 emeletet (azaz közel 300 métert) zuhant a nővel, akinek az ütközéstől eltört a medence csontja, mindkét lába, és számos csigolyája megrepedt, de túlélte a balesetet, és furcsamód ezzel egy meglehetősen különös Guiness-rekordot tart a mai napig: ő a legnagyobb magasságból lezuhant lift túlélő. A helyszínre kivezényelt több száz tűzoltó hamar megfékezte a lángokat, az pedig öröm a szerencsétlenségben, hogy a B-25-ös utcára zuhanó darabjai, valamint a beton- és üvegszilánkok odalent senkit sem sebesítettek meg komolyabban, így a tragédia nem követelt további áldozatokat.

A becsapódás után

A becsapódás után

A kár megközelítőleg 1 millió dollárt tett ki (inflációval számolva ma ez a szám nagyjából 14-15 millió dollár lenne), a helyreállítás pedig azonnal elkezdődött, olyannyira, hogy az élet az épület irodáiban már 48 múlva helyreállt. A balesetnek volt egyébként egy pozitív hozadéka is, a törvényalkotók ugyanis erre hivatkozva megsürgethették az akkor már előkészítés alatt álló Szövetségi Kártérítési Törvény miharabbi bevezetését, melyre végül egy évvel később került sor.

Ez a törvény teszi lehetővé az amerikai átlagpolgároknak, magánszemélyeknek, hogy pl. személyi sérülés esetén kártérítési igényt nyújthassanak be az állam ellen. A törvény azóta is hatályban van, és többek közt az 1993-as WTC elleni merénylet kapcsán is hivatkoztak rá, nem beszélve a szeptember 11-i merényletről.

A gomolygó füst az utcáról fotózva

A gomolygó füst az utcáról fotózva

Kapcsolódó cikkek

Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

70 éve nem látott dolgozói sztrájk körvonalazódik Hollywoodban

A mai napon kiderül, leállnak-e az épp forgatás alatt lévő szuperprodukciók.

Bridget Collins: A könyvkötő

Mint az évszázadok alatt tölgyfahordóban érlelt nemes ital – Könyvkritika

Bridget Collins csodálatos ám veszélyes világot tár az olvasói fantázia elé.

100 évvel az eredeti regény után kortárs magyar szerzők folytatják Švejk, a derék katona történetét

Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Szeifert Natália is a szerzők közt.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

    A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 20.

    Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

    A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

    • 2021. október 19.

    Gy. Horváth László: Lopni nem szép, görcsölni nem jó, egy valamirevaló műfordító szuverén

    Gy. Horváth László a műfordítói pálya helyzetéről és kulisszatitkairól.

    • 2021. október 18.

    A filmtörténelem 5 elválaszthatatlan színészpárosa, akik valóban jóbarátok voltak

    Ismerősökből kollégák, kollégákból olykor életre szóló barátok.

    • 2021. október 15.

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    • 2021. október 14.

    Harza Tamás: Esti mese helyett Pókembert olvastam a lányomnak, mikor kicsi volt

    Bepillantás egy képregényrajongó kölyökből lett kiadóalapító életébe.