Történelem

A civilizáció kriptája – Emlékek a jövőnek Donald kacsától az Elfújta a szélig

Hirdetés

A történelem maga a rejtély. Egy rejtély, mely sokszor csupán szubjektív történetekből, vagy tudatos manipulációkból épül fel, máskor bizonyságát adja mindannak, melyet manapság az emberiség jelent. Nem hiába, hogy a forrongó XX. század kellős közepén az tudomány embere olyan vad kényszert érzett az iránt, hogy megmentsen egy szeletet saját civilizációjából, és ahelyett, hogy a szájhagyományra támaszkodna, kézzel fogható tárgyakon át meséljen a jövő társadalmának jelenkorunk tudományáról, művészetéről, és egyszerű mindennapjairól.

Bár az időkapszulák fogalma már jóval a második világháború után nyerte csak el jelenlegi formáját, valójában több ezer évvel ezelőtt is léteztek. Gondoljunk csak a fáraósírokra, ahol nem csupán drágaköveket, és aranyat találtak a régészek és persze a sírrablók, de olyan, látszólag egyszerű használati tárgyakat, melyek minden kincsnél ékesebben beszéltek a több ezer évvel ezelőtti múlt általános szokásrendszeréről. Ma már keveset emlegetik, de lapul valahol Georgia államban egy 18 négyzetméteres kripta, mely hasonló elvet követve készült, és melynek acélajtaját idén már 80 évvel ezelőtt hegesztették le.

A kripta a bezárás előtti pillanatokban

A kripta a bezárás előtti pillanatokban

Thornwell Jacobs ötlete

Az 1877-ben a Dél-Karolina-i Clinton városkájában született Thornwell Jacobs eredetileg nyomdásznak készült, ám végül 1899-ben beiratkozott a Princetonra, hogy tinédzserkorában jött érdeklődésének, a teológiának hódoljon. Jacobs a művészetek pártolója volt, ő maga is több irodalomtörténeti munkát, sőt, saját versesköteteket is publikált, már abból az időből, mikor az Oglethorpe Egyetem alkalmazásában állt.

Jacobs már fiatalon is sokat beszélt kollégák közt a művészetek megőrzésének lehetséges módjairól, ám életét végül Howard Carter brit régész 1922-es felfedezése változtatta meg örökre.

Carter azon év november 4-én, évek kutatása után bukkant rá az utolsó, még érintetlen fáraósírra Egyiptomban, a Királyok völgyében, ahol az ifjan meghalt uralkodó, Tutanhamon nyugodott. A felfedezés óriási hangsúlyt kapott a korabeli médiában, az újságok címlapon foglalkoztak Carter rendkívüli elszántságával, és a sírban talált felbecsülhetetlen értékű tárgyakkal. Jacobs-ot valójában nem a Tutanhamon mérhetetlen gazdaságára utaló arany, vagy drágakő foglalkoztatta, sokkal inkább annak ténye, hogy a sírboltból előkerült további tárgyak milyen hűen lefestették azt a kort, melyben az ifjú fáraó élt több ezer évvel korábban. A férfinek szöget ütött a fejébe a gondolat, hogy jelen társadalmunk fejlettségének megőrzése valójában nem kíván ordítóan nagy ötleteket.

Thornwell Jacobs, az ötletgazda

Thornwell Jacobs, az ötletgazda

A kripta születése

Bár akkoriban még nem létezett az időkapszula kifejezés, többen kísérleteztek már légmentesen lezárt tárgyakat eldugott helyekre rejteni az utókornak, Jacobs azonban egy ennél jóval grandiózusabb tervben gondolkodott. Eredetileg 1930-ban született ötlete 1936-ban, az egyre inkább forrongó, és az első világháborút megelőző időkre emlékeztető európai helyzetre való tekintettel vett gyökeresen új irányt. A férfi ugyanis eljátszadozott a gondolattal, mi történne, ha az emberiség egyik pillanatról a másikra véget vetne önnön létének, mi maradna meg akkor vajon az utókornak, mi emlékeztetné a jövő emberét mindarra, ami egykor az övé volt.

A fejében megszületett a kripta ötlete, mely már elnevezésével is utalt az elkövetkező második világháború időszakára. Mikor a terv végleges formát öltött ugyanis már 1940-et írtunk, és bár az Egyesült Államok még csak vacillált azon, hogy érdemes-e világégés részévé válnia, a legtöbben már tudták, hogy a hadüzenet pusztán idő kérdése, a végkifejlet pedig gyakorlatilag beláthatatlan. Jacobs ötlete tehát valóban kriptának készült, és ennek szellemében is nyerte el végső helyét, és formáját. Az egyetem campusa ugyanis az Appalache-hegység masszív gránitszikláira épült, az alagsorba pedig volt egy medence, melyet a kőbe véstek.

Ezt csapolták le végül, hogy kialakításra kerüljön a 18 négyzetméteres, és három méter belmagasságú szoba, melybe aztán a legkülönbözőbb tárgyak kerültek.

A folyóiratok és könyvek tárolása

A folyóiratok és könyvek tárolása

Donald kacsától az Elfújta a szélig

Mielőtt azonban a kripta kialakításának hírére megindult volna a tárgyak adományozása, Jacobsra várt a feladat, hogy kitalálja, mennyi ideig legyen zárva a sosem látott méretű kapszula. A férfi úgy számolta, hogy az egyiptomi naptárat 4241 évvel korábban kezdték használni, vagyis 6177 évvel Jacobs előtt, így az egyiptomi kultúra előtt tisztelegve végül úgy döntöttek, hogy a kripta felnyitásának végső időpontja a 8113-as év lesz majd. És, hogy mit talál majd ott a jövő embere? Nos, felajánlások gyakorlatilag a világ minden tájáról érkeztek, az egyetlen berendezési célzat az volt, hogy a tárgyak tükrözzék a jelenkor viszonyait, és hétköznapjait.

Közembereken túl olyanok is adományoztak különböző eszközöket, mint a Kodak cég, vagy épp VI. Gusztáv, svéd király.

A teremben megtalálható konzervnyitó, szappan, egy üveg martini, kézi mérleg, óra, váza, tányér, alufólia, játékpisztoly, fésű, Edison izzólámpa, tollasütő labdával, afroamerikai játékbaba, Donald kacsa figura, fogselyem, vetőmagok, kenyérpirító, egy üveg Budweiser sört, sőt egy speciális gép is, ami angol nyelvre tanítja azokat, akik majd esetleg felfedezik a kriptát, de már nem beszélik a nyelvet.

Mikrofilmeken és acéllemezeken ott van a Biblia, és a Korán, Dante Isteni színjátéka, David O. Selznick producer pedig az Elfújta a szél forgatókönyvének egyik eredeti példányát adományozta a civilizáció kriptájának, melyben hangfelvételeken továbbá Hitler, Sztálin, Mussolini és Roosevelt beszédei is helyet kaptak

Sok száz használati tárgy árulkodik a kor viszonyairól

Sok száz használati tárgy árulkodik a kor viszonyairól

A kész mű

Az egyik utolsó elhelyezett tárgy az Atlanta Journal acéllemezre felvitt másolata volt, az aktuális világháborús tudósításokkal, majd az ötletgazdák a megfelelő tároláshoz az Amerikai Szabványhivatal technikai segítségét kérték, és a kriptát végül 1940. május 25-én zárták le egy acéllemezekből készült ajtóval, melyet ott helyben le is hegesztettek, az ajtón pedig Jacobs üzenetét helyezték el, mely tökéletesen lefesti az adott kor hangulatát: „Civilizációnk épp készül eltemetni önmagát, ebben a kriptában rátok hagyjuk.” A civilizáció kriptája egy kísérletnek indult, de ezt a kísérletet az emberek és az utókor is tiszteletben tartotta, és Jacobs 1956. augusztusában bekövetkezett halála után sem nyúltak a lehegesztett ajtóhoz, sőt, az elkövetkező években legalább 1-1 újságíró, később pedig televíziós stáb visszatért, hogy rövidhírben beszámoljon újra a rendkívüli vállalkozásról.

A kriptánál még 1990-ben az 50. évfordulóra tartottak egy színesebb megemlékezést, azóta azonban léte egyre inkább feledésbe merült, ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy a kripta számtalan ötletet adott hasonló tervekre az emberiségnek a XX. század második felére. Az egyik ezek körül a sokak által ismert Voyager 1 és Voyager 2 űrszondák esete. A két testvért 1977-ben 16 nap különbséggel indították el, mindkettő magával visz néhány aranylemezt, rajta az emberiség üzenetével, melyen a Föld 35-féle természetes és az ember által keltett mesterséges hangjait helyezték el, továbbá üdvözletet 55 nyelven, köztük magyarul is. Mozart Varázsfuvolájától a zairei pigmeusok és az ausztráliai bennszülöttek énekén át Chuck Berry Johnny B. Goode-jáig 27 zeneműből szerepel részlet.

És ez még nem minden: A Jövő Könyvtára címet viseli az a kezdeményezés, mely Katie Paterson svéd művésztől származik.

2014-ben az oszlói Nordmarka erdőben elültettek pontosan ezer darab lucfenyő csemetét, melyeket kereken száz évig, vagyis 2114-ig hagynak majd növekedni, akkor kivágják őket, és az alapanyagra nyomtatják majd számtalan jelenleg is világsztárnak számító író regényét.

A rendkívüli kezdeményezéshez sok neves író csatlakozott az elmúlt években, közülük az egyik első A szolgálólány meséjével világhírnévre szert tette Margaret Atwood volt, de nemrég a Felhőatlasz, és a Csontórák szerzője, David Mitchell is beszállt egy írásával.

A kripta lezárt ajtaja mai napig látogatható

A kripta lezárt ajtaja mai napig látogatható

Kapcsolódó cikkek

A koncepciós perek a köztudatban összenőttek a kommunista rendszerrel

Az igazság halála – Koncepciós perek, szégyenfoltok a magyar történelemben

Történetük összenőtt a XX. századdal, pedig már előtte sem voltak ritkák.

Történelem

2021. 03. 05.

Pamela Binnings Ewen: Párizs királynője

Könnyű lenne pálcát törni Chanel feje felett, de vajon érdemes? – Könyvkritika

Egy név, amit mindenki ismer, és egy sors, amit részleteiben kevesen.

Hírek

2021. 03. 02.

Kr. e. 44-ben szenátorok egy csoportja hívta találkára Ceasart

Megnyitják a látogatók előtt az emlékhelyet, ahol halálra késelték Julius Ceasart

Kr. e. 44-ben szenátorok egy csoportja hívta ide találkára Ceasart.

Hírek

2021. 02. 25.

Sean Penn és Julia Roberts

Oscar-díjas főszereplőkkel készül sorozat a Watergate-botrányról

Sean Penn és Julia Roberts először játszik majd együtt.

Hírek

2021. 02. 25.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

A koncepciós perek a köztudatban összenőttek a kommunista rendszerrel

Az igazság halála – Koncepciós perek, szégyenfoltok a magyar történelemben

Történetük összenőtt a XX. századdal, pedig már előtte sem voltak ritkák.

Történelem

2021. 03. 05.

Robert Rackstraw az elsőszámú gyanúsított

A kámforrá vált gépeltérítő – 50 éves a D. B. Cooper-ügy

Fél évszázada a tökéletes bűntény nyomában.

Történelem

2021. 02. 09.

Embert tolláról, avagy a világtörténelem 5 legendás barátsága

Író és szabadulóművész, író és diktátor, elnök és énekes, és a különös XX. századi rokonszenv.

Történelem

2021. 02. 05.

Steve Biko

Kiálts szabadságot! – Steve Biko és a bátorság emlékezete

Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.

Történelem

2021. 01. 27.

Tamam Shud-ügy

Az ismeretlen ügynök rejtélye – A Tamam Shud-ügy

Egy több, mint 70 éves rejtély, melyben minden kérdés újabb szül.

Történelem

2021. 01. 13.

Hirdetés