• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Történelem

A holtnak nyughely, a vadásznak préda – Sírrablók a nagyvilágban

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A sírrablás ma is létező jelenség, számos ország régészeinek folyamatos bosszúságot okoz, és a fekete piaci jelenlétből is vaskos szeletet követel magának. Természetesen Egyiptom kincsei vonzzák leginkább a gyorsan meggazdagodásra áhítozókat, de hazánkban is találunk erre példákat szép számmal. Jelen cikkünkben e jelenségből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.

Feltárás alatt lévő egyiptomi sírkamra

Feltárás alatt lévő egyiptomi sírkamra

Törökország területén, Toptepe lankás vidékén sírrablók loptak feltört ősi sírokból. A „Karun, vagy Krőzus” kincse, illetve lüdiai leletegyüttes néven ismert értékes, zömében arany, i. e. 7. századból származó tárgyak a mai Uşak tartomány területén lelt sírokból kerültek elő a hatvanas években. Bár a tárgyak a legendás Krőzus király korában készültek, vitatható, hogy bármi közük is volt hozzá, Krőzus azonban, akit arabul Qarun, törökül Karun néven ismernek, az ázsiai kultúrákban éppannyira híressé vált gazdagságáról, mint a nyugatiakban.

1966-ban sírrablók találtak egy sírkamrát, melyet többnapos próbálkozás ellenére sem sikerült feltörniük. Márványfalai túl masszívnak bizonyultak, így a betolakodók ezután 1966. június 6-án éjjel dinamittal tértek vissza a helyszínre, ahol lerobbantották a sírkamra tetejét, s ezzel Lüdia hercegnőjének 2600 éves nyugalmát zavarták meg. A sírt kifosztották és tartalmát külföldre csempészték, melyek Izmiren és Amszterdamon át Amerikába kerültek, ahol a Metropolitan Művészeti Múzeum 1,2 millió dollárért megvásárolta 200 darabját. Mint később kiderült – döbbenetes módon -, a múzeum tudott róla, hogy a kincsek lopottak voltak, ezért egy hosszadalmas pereskedés vette kezdetét, amely csak 1993-ban ért véget.

A sírrabláshoz egy baljós legenda is kötődik, hiszen a rablásban részt vevő 7 fő (amely már önmagában is mágikus szám) közül többen balszerencse áldozatai lettek, vagy erőszakos halált haltak. A számmisztika kedvelőinek feltűnhet, hogy a rablás 1966. 06. 06-án történt, a 666 pedig mint tudjuk, sátáni szám.

Akik ebben hisznek, azok bizonyosan hisznek abban is, hogy maga a sírfeltörés, a holt nyugalmának megzavarása is előhozhatott negatív erőket, és ha ez nem lenne elég, a tárgyak Karun nevét viselik, aki egy igen rossz természetű, sokak által gyűlölt uralkodó volt.

Kínai sírrablás

Kínai sírrablás

A sírfeltörések hazánkban is gyakoriak, hiszen a népvándorlás kori sírok igen gazdag kultúráról tanúskodnak, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint  a nagyszentmiklósi aranykincs. A sírok feltárása során gyakran nem azt a helyzetet látják a régészek, mint ami a temetéskor fennállt, a csontok és a mellékletek tőlük szokatlan helyen vagy szokatlan pozícióban kerülnek elő. Ezért a jelenségért legtöbbször a sírrablás felelős. Kutatómunkám során egy nagyon érdekes tanulmány támasztotta ezt alá, amely a Kiskundorozsma közelében – Daruhalom, Kettőshatár I. és Kettőshatár II. lelőhelyeken – feltárt avar temetők kirabolt temetkezéseit vizsgálta. A bolygatott temetkezések feltárása közben több jel is árulkodhat a sír korabeli felnyitásáról. Sok esetben már a kibontás előtt látni lehet, ha egy sírhoz avatatlan és idegen kezek nyúltak, hiszen amikor a sírrablók kiássák a temetkezést, a sír betöltése (vagy annak egy része) keveredik más anyagokkal, majd így kerül vissza az ún. „rablógödörbe”.

Ezáltal a „rablógödör” foltja elkülönül a sír foltjától. Ezek a sötét, vagy éppen világosabb elszíneződések lefelé haladva kisebbedhetnek, tölcsérszerűen szűkülhetnek, illetve elérhetik a sír fenekét is, így olykor meg lehet állapítani a bolygatás pontos helyét és célját.

A sírrablás Kínában is nagyon elterjedt: 2007 júliusában fedezték fel először kutatók a Selyemút mentén található temetőt, amely sajnos akkor már nem volt érintetlen – a tudósokat sírrablók előzték meg, akik az értékes tárgyak nagy részét magukkal vitték. Szerencsére néhány fontos leletet nem találtak meg, amelyeket a régészek megmenthettek, így például egy értékes lótuszszirmos edényt is sikerült kiásni a romok alól. A sírokban talált emberi csontok és a falakon fellelhető faragványok is viszonylag épen maradtak, ezeknek nagy része mitikus állatokat ábrázol, amelyek a túlvilágot és az évszakokat képviselik.

A nagyszentmiklósi kincs

A nagyszentmiklósi kincs

A kincskeresők „lelkesedése” Németországban is töretlen: a német rendőrség folyamatosan jelenti is az eseteket. Az új technikák (fémkereső, GPS) segítségével az amatőr régészek és a kincskeresők is komoly előretörést értek el a rejtett értékek felderítésében, viszont sajnos sokszor a hozzá nem értésük miatt semmisül meg a valódi régészeti „kincs”, és a leletekből nyerhető sokrétű információ. Az igazi lelőhelyek azonban – ez senkit sem fog meglepni – Egyiptomban találhatók, ahol a bírósági feljegyzések alapján számtalan rablási eset történt a híres Királyok Völgyében. A völgyet kezdetben csak ritkábban, később azonban mind gyakrabban fosztogatták, s ebben az időszakban gyakran az őrök is benne voltak az „akciókban”, ráadásul mindez már az ókortól kezdve jellemző a már a Világörökség részének számító területen. Végül, a 21. és 22. dinasztia idején a főpapok előhozatták a királyok múmiáit a sírokból, egyrészt, hogy megvédjék őket, másrészt talán azért, hogy megszerezzék a melléjük temetett kincseket. A múmiákat először néhány királysírban őrizték, de később nagy részüket egy főpap nehezen megközelíthető, családi sírboltjában temették el. Ott nyugodtak békében, míg az 1800-as évek végén fel nem fedezték őket.

Sajnos a felfedezések résztvevői nem a legszerencsésebb sorrendben követték egymást: előbb érkeztek a modern sírrablók, s csak később az egyiptológusok. A fáraók múmiái ma Kairó városának múzeumában láthatók, csupán a valószínűleg legismertebb fáraó, Tutanhamon múmiája fekszik ismét az uralkodó sírjában, a Királyok Völgyében. Tutanhamon rendkívül fiatalon hunyt el, s mielőtt Sir Howard Carter rábukkant volna, sírjába legalább kétszer törtek be sírrablók. A temetőőrség mindkét alkalommal felületesen rakott rendet és újra lepecsételte a sírt; mindkétszer ugyanazt a pecsétet használták (amely sakált ábrázolt kilenc megkötözött fogoly alakja fölött), ami jelzi, hogy a két rablás közt nem telt el hosszú idő.

A második rablást szervezettebben követték el, és az egész sírba bejutottak, nem csak az előtérig, de nyilvánvalóan siettek, és az is elképzelhető, hogy rajtakapták őket. Ezt követően a sírt újra lepecsételték, így nyugodott a fiatal fáraó a lelkes egyiptológusok megérkezéséig.

A feltört hercegnői sír Törökországban

A feltört hercegnői sír Törökországban

Mivel nincs új a nap alatt, ezért sajnos szinte bizonyos, hogy évről évre nemcsak itthon, hanem külföldön is újabb és újabb eseteket fogunk hallani a híradásokban a sírrablások kapcsán, pedig a leletek fennmaradása esetében sokszor létfontosságú lenne a lelőhelyek biztonságának megerősítése, a probléma pedig nem csupán anyagi természetű, de szerepet játszik benne a szerencse is. 

E sírrablók ugyanis sok esetben nem feltétlenül keresték a kinccsel teli sírokat, egyszerűen csak beléjük botlottak, őket ráadásul nem akadályozta a tudósok és kutatók kezét sokszor gúzsba kötő bürokrácia, és a nemzetközi jogszabályok. Szabályozásra márpedig szüksége van, ám az országonként eltérő protokollok továbbra sem segítik a felbecsülhetetlen múlt relikviáinak megóvását.

Kapcsolódó cikkek

Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

Mel Gibson kapta a John Wick-előzménysorozat egyik főszerepét

A rettenthetetlen Oscar-díjas rendezője elfoglaltabb, mint valaha.

Hollywoodi filmekről készít dokumentumsorozatot David Fincher

A Hetedik rendezője negyedszer dolgozik együtt a Netflix gárdájával.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

    A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 20.

    Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

    A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

    • 2021. október 6.

    Cselszövés, szex és ördögi szertartások kövezték ki az utat a Napkirály ágyába

    Madame de Montespan hatalomvágyának semmi sem volt szent.

    • 2021. október 4.

    A titkok titkára fél évszázadon át ült az információ birodalmának trónusán

    Ami manapság a Facebook adatkezelési botránya, az egykor az FBI első embere volt.

    • 2021. szeptember 23.

    45/07/28 – A nap, mikor repülő csapódott az Empire State Buildingbe

    Nem 9/11 az egyetlen nap, mikor sérült New York egyik örök szimbóluma.

    • 2021. szeptember 20.

    Mint a kámfor – A történelem 5 rejtélyes eltűnése, melyre máig nincs magyarázat

    Avagy amikor a tények találkoznak a misztikummal.