- Benke Éva
- 2020. április 30. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Egy korábbi cikkemben elhoztam nektek három magyar irodalmi szerelem megdöbbentő történetét Szabó Magda, Ady Endre és Radnóti Miklós személyében. Úgy gondoltam folytatom a sort, és ismét megpróbálom közelebb hozni az olvasókhoz az irodalomkönyvek papírmasé szereplőit, és két lábbal a földre helyezni az irodalmi szerelmeket.
A tankönyvekből igencsak romantikusnak hat a művészélet, hiszen mindig csak utaztak, írtak, ráadásul a főállású művészfeleségek élete is sokszor irigylésre méltónak tűnhetett. Legalábbis így tanultuk, a valóság azonban a felszín alatt többet rejtett, mint sejtettük, itt van hát az ideje, hogy hús-vér valójukban mutassuk be legnagyobb magyar költőink és íróink sokszor botrányos szerelmi életét.
Jókai Mór és a több, mint 50 évvel fiatalabb feleség
Vajon mi történik, ha szerelembe esünk egy nálunk 40-50 évvel fiatalabb személlyel? Képesek vagyunk csupán azért nemet mondani, mert a család és a külvilág nyomása helytelenítené a kapcsolatot? Nos, Jókai biztosan nem volt képes, bár vélhetően nem is akart ellenállni. A 72 éves mesélő már 11 éve özvegyként élt (korábbi felesége a kor híres színésznője volt), amikor az ifjú, ám kevésbé jómódú családból származó Grósz Nagy Bella bekopogtatott az ajtaján. A fiatal lány arra kérte a köztiszteletnek örvendő írót, hogy vegye őt a pártfogásába, ugyanis legfőbb vágya, hogy színésznő lehessen.
Az idős Jókai nem teketóriázott sokat, egyből meglátta Bellában a szépséget és a tehetséget, és azon nyomban el is kezdte egyengetni a színésznői babérokra áhítozó lány útját. Színiiskolába járatta, a saját darabjaiban szerepeltette, és nem győzte dicsérni a publikum előtt. A jó szakmai kapcsolat mellett azonban más is kibontakozni látszott. 2 évvel megismerkedésük után felröppent a házasság gondolata, amelyet Jókai családjának viharos fogadtatása követett, a rokonság ugyanis pánikszerűen igyekezett megakadályozni a közelgő frigyet. A férfit azonban sehogy sem sikerült jobb belátásra bírni, erre válaszul már az elmebetegség vagy cselekvőképtelenség bizonyítását fontolgatta a Jókai-família. Az író szomorúan emlékszik vissza a házassága előtti napokra: „Afölött tanácskoznak, hogy lehetne engem az utolsó órában erőhatalommal elszakítani a menyasszonyomtól, s mint őrültet, a bolondok házába csukatni? Engemet! Jókai Mórt!”
A házasság végül megvalósult, ám nem tartott túl sokáig, mivel 5 évre rá az író elhunyt egy megfázás következtében. Jókai második házasságán nagyon nehéz eligazodni, a fent maradt levelek és feljegyzések fölött az irodalomtörténészek is gyakorta vitatkoznak. Az viszont kétségtelen, hogy az író halála után Bellára hagyta a vagyonát, amelyet Jókai fogadott lánya, Róza azonnal meg is támadott. A nő még ebben az évben arra kérte a Budapesti Királyi Törvényszéket, hogy az özvegyi jog érdemtelensége miatt tegyék semmisé a végrendeletet. A fogadott lány állítása szerint Bella ütötte-verte Jókait, végül aztán Róza a kemény vádak ellenére is elállt a pertől, és peren kívüli egyezséget kötött Bellával.
Tudjátok, van a mondás, amit én sohasem tudtam magamban hova tenni, de most nem is ez a lényeg. Krúdy Gyula mindenesetre tudta, miről van szó, és látszólag meg is fogadta. Felesége és három gyermeke sem tartotta vissza attól, hogy szoros viszonyt ápoljon több nőtársával is. Az egyik ilyen szeretőt Váradi Reginának hívták, akivel a többi futó viszonyához képest hosszantartó kapcsolatot ápolt. Regina (Rezsán) siófoki villájában fogadta nyaranta a férfit, ahol a nő korábbi házasságából származó lánya, a 15 éves Zsuzsa is ott töltötte a szünidőt. Az író és a fiatal lány között lassan közeli és meghitt viszony bontakozott ki.
Olyannyira, hogy három évvel később Krúdy megkérte a lány, Zsuzsa kezét, mialatt az édesanyjával továbbra is szeretők maradtak. Ez a botrányos szerelmi háromszög végül nem tartott sokáig, mivel Krúdy egy évre rá megszöktette a lányt. Lányszöktetés című munkájában, így fogalmazta meg a Rezsánnak szóló levelet, ami a valóságban sosem került megírásra: „Most aztán úgy érzem, hogy be kell vallanom Önnek, hogy méltatlan vagyok szerelmére, jóságára. El kell hagynom örökre azokat a kedves helyeket, amelyek a szívemhez nőttek. – De, hogy mégse maradjak árva magamban: magammal viszem tizenöt éves leánykáját, aki már régebben igazat adott nekem apró-cseprő szenvedéseimben. Ő megértette, hogy néha kocsmába kell járnom…”
A lányszöktetés sikertelen volt, meghiúsította Zsuzsa édesanyja, aki abszurd módon egyszerre kényszerült a csalódott szerető és a felbőszült anya szerepébe. Krúdy nem volt hajlandó beletörődni az eltiltásba:. „Zsuzsikám, nem vagyok én olyan öregember, amint ők hiszik. Ördögöt! Annyira a fiatal erő bennem, amennyi neked éppen elegendő lesz. Tudok dolgozni. A legelső író leszek. Rövidesen még nagyon büszke lesz rám a családod” A lány végül fogta magát, és a férfihoz szökött. A szökés ténye csak tovább rontott az író és a lány kapcsolatának megítélésén, végül a Zsuzsa hasában növekvő új élet kezdte el feloldani az ellentéteket, már Rezsán is megenyhülni látszott. Krúdynál azonban nem tartott sokáig a visszafogott életmód, a gyerek megszületése után ismételten a kávéházak rendszeres látogatója lett. Az író a nők mellett a fröccsöt is imádta, a magyar kultuszital legendás 9 dl bor és 1 dl szóda arányú formátuma a Krúdy-fröccs nevet viseli, hiszen: „ilyen arányban a víz megnevetteti a bort”.
Szabó Lőrinc éppoly különc volt a szerelemben, mint amilyen a szakmájában is. Ellentmondásokkal övezett élete a nőkkel való viszonyulásában is felfedezhető, gyakran járt piros lámpás helyekre, mégis olyan gyengéden tudott írni a szerelemről, ahogy talán kevesen. Szabó Lőrinc és Babits Mihály barátsága az irodalomtörténetben is jól ismert, egyik kedvenc versem, a Babits ennek köszönhetően született Szabó tollából. A két férfi barátsága azonban visszafordíthatatlanul megromlott. Hogy mi az, ami úgy istenigazából tönkre teheti két férfi barátságát? Természetesen egy nő!
Tanner Ilona, írói álnevén Török Sophie mindent latba vetve igyekezett bekerülni az irodalmi életbe, mellesleg Szabó Lőrinc felesége volt. A nő azonban nem elégedett meg az ifjú költővel, úgy vélte, hogy az akkor már elismert Babits segítségére lehetne a sikerért folytatott küzdelemben. Érdekes szerelmi háromszög bontakozott ki hármuk között, amely kezdetben nem okozott különösebb konfliktust, később azonban erre ment rá a két férfi barátsága.
Szabó – akiért egyébként bomlottak a nők – emlékirataiban úgy emlékszik meg az esetről, hogy megállapodott Babits-csal, miszerint átadja neki szíve hölgyét. Ezután felhívták Sophie-t, hogy közös megállapodással döntöttek arról, hogy a nő Babits felesége legyen. A frigyre végül 1921-ben sor került, a két jó barát pedig évekig nem is beszélt egymással, amikor is végül egy véletlen folytán találkoztak. Ez olyan jól sikerült, hogy a két férfi további találkozókat beszélt meg barátságuk újbóli felfrissítésére. Később azonban Babits sorra lemondta ezeket a megbeszéléseket, arra hivatkozva, hogy felesége nem örül az újonnan fellendülő kapcsolatnak. Szabó egyébként nem dőlt a kardjába, és egykori menyasszonya barátnőjénél lelt vigaszt.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.
Az első szenvedélyes királyi játékos X. Lajos volt.
Vannak varázslatos tündérmesék és vannak kevésbé varázslatosak, mint ezek itt.
Avagy kik és miért nem kértek a Francia Becsületrendből.
Nem mindennapi életéről Ralph Fiennes főszereplésével készült film nemrég.