Történelem

A magyar irodalom múzsáinak nyomában I. – Léda, Csinszka és a többiek

Hirdetés

Hajlamosak vagyunk az irodalmi szerelmeket piedesztálra emelni, és valamiféle felhőtlen boldogságként tekinteni rájuk. Az irodalmi élet azonban pikánsabbnál pikánsabb szerelmi történetekben bővelkedik: gyakorta tartottak szeretőt, férjes asszonnyal jártak, de a homoszexualitás sem volt tabu. Bár az írók, költők is emberek voltak, ezekből a sokszor zűrös, ám annál szenvedélyesebb viszonyokból olyan irodalmi alkotások születtek, amikre egy egész nemzet emlékszik.

Kukucskáljunk bele néhány magyar író és költő emblematikus szerelmi történetébe, amely a száraz életrajzi adatok helyett szaftos részletekben bővelkedik. Következő cikksorozatunkban azokat a különleges irodalmi szerelmeket mutatjuk be Nektek, amelyek jóval túlmutatnak a hétköznapin és a megszokotton. Olyan nőkkel és férfiakkal ismerkedhettek meg bennük, akik talán csak jókor voltak jó helyen, talán nem, mindenesetre volt bennük valami, ami alkotásra késztette a magyar klasszikus irodalom legjavát.

A magyar irodalom múzsáinak nyomában

A magyar irodalom múzsáinak nyomában

Léda kontra Csinszka

Kicsit önző módon, a legkedvesebb magyar költőm szerelmi életével kezdeném a felsorolást, és bevallom, lesz is mit mesélnem. Ady Endre nem lehetett egy egyszerű eset, nagy eséllyel számos kortársa szívét elrabolta zabolázhatatlan természete. Sok románca volt, megannyi afférja és fellángolása, nyugodtan mondhatjuk, hogy Ady nagy kanállal falta a nőket (is). Szerette az asszonyokat, még Rienziről „a kicsi színházi némberről” is szeretettel beszélt, akitől végül a végzetes szifilisz kórt is elkapta. Öt kivételes nő mégis kiemelkedik a sokaság közül: Zsóka, az említett Rienzi Mária, Léda, Zsuka és Csinszka.

A rosszmájú pletyka szerint Rienzi Mária, az „ország Mariskája” habzsolta az élet örömeit, ebben a pusztító tivornyában pedig Ady is szíves örömest részt vett a „hatalmas domborulatokkal bíró” színésznő-énekesnő oldalán. Ady kapcsán mégsem Máriát szokás a leggyakrabban emlegetni, hanem Lédát és Csinszkát. Vannak elképzelések arról, hogy Adyt Léda mentette meg attól, hogy a démoni nőszemélyt, Rienzi Máriát feleségül vegye az akkor még zöldfülű újságíró. Léda, alias Diósyné Brüll Adél férjezett asszony volt a költővel való megismerkedése idején, ám lássuk be, ilyet már látott korábban is a világ. Az viszont már sokkal szokatlanabb felállás, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal Ady, Adél és férje édeshármasban éltek együtt egy párizsi lakásban. Hogy Adél férje, Diósy Ödön miért békült ki ezzel a helyzettel? Nos, Diósyék kapcsolata alibi házasság volt, Ödön ugyanis a férfiakhoz vonzódott, így tulajdonképpen megkönnyebbülés volt neki Ady társasága. Az együtt töltött 10 esztendő alatt születtek a költő legszebbnek tartott versei (mellesleg az én kedvenceim is), például a Meg akarlak tartani vagy a Lédával a bálban.

Kezdetben jól megvoltak hárman párizsi kis lakásukban, ám később Léda és Ady valójában pusztító szerelme végeláthatatlan veszekedések és heves kibékülések sorozatában teljesedett ki. . „Ez az utolsó nászunk nékünk: | Egymás husába beletépünk | S lehullunk az őszi avaron”- mondja Ady szenvedélyes szerelmükről a Héja-nász az avaron című versében. Adéllal való viszonyának egyik legnehezebb időszaka a nő gyermekének elvesztése volt egy halva született kislány képében, akit Ady a magáénak vallott (erre következtet az is, hogy a csecsemő hat ujjal született, akárcsak a költő). Végül Ady zárta le a közte és Léda között folyó szerelmi játszmák folyamát, amikor kiadta a nő útját a Nyugatban megjelent Elbocsájtó szép üzenet című versével. Bár Léda még bizakodott a költő visszatérésében, Csinszka felbukkanása egyértelművé tette számára, hogy szerelmük véget ért.

A magyar irodalom múzsáinak nyomában

A magyar irodalom múzsáinak nyomában

 

Ha Léda a viharos, szenvedélyes szerelem, akkor Csinszka a menedék lehetett Adynak. Legalábbis így tanultuk az irodalomkönyvekben, ám a kép ennél jóval árnyaltabb volt a valóságban. Jogos a kérdés, hogy vajon mit látott Ady a nagyvilági és különleges Léda után a kislányos Csinszkában, azaz Boncza Bertában? Ady utolsó éveit beárnyékolta a betegsége és a háború közelsége, így valamiféle megnyugvást kereshetett a nála jóval fiatalabb, életerős nőben. Hogy ezt megtalálta-e, azt nem tudni, ám az szinte egészen bizonyos, hogy sem Csinszkát, sem Adyt nem tette boldoggá ez a kapcsolat. Az irodalmi életbe vágyó Csinszka nem azt a férfit kapta, akinek ideája a fejében élt Adyról, a költő pedig börtönként élte meg házasságukat, a válást fontolgatva depressziósan halhatott meg.

Csinszka – az egyébként vérfertőző házasságból született diáklány – álma az volt, hogy egyszer Szendrey Júliához hasonlóan nagy költőfeleség legyen, és ez végül sikerült is neki, ez tagadhatatlan. Bár nehéz hosszú évek távlatából igazságot tenni, és nem is tisztem, mégis úgy vélem, Léda volt az, aki szerelemből szerette Adyt, és meglátta benne a nagy tehetséget már közvetlen a költő sikerei előtt is.

A magyar irodalom múzsáinak nyomában

A magyar irodalom múzsáinak nyomában

Amikor írónak író a párja

Szabó Magdának szerelem volt első látásra. Szobotka Tibornak azonban nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. Szobotka egyébként híres nőfaló hírében állt akkoriban, több vasat is tartott a tűzben egyszerre, rendszeresen hajnalban járt haza, egyik nőtől ment a másikig: „Onnan K.-hoz mentem. Kedden színház, majd P. nálam maradt. Unom és szeretnék valamilyen udvarias módon megszabadulni.”

1947. július 20-án azonban minden megváltozott, amikor találkozott a fiatal írónővel, Magdával az Írószövetség balatonlellei fogadásán. Szemet szúrt neki a roppant csinos Magda, nem is tétovázott, elhívta egy randevúra. Magda azonban nehéz diónak bizonyult, kérette magát, sehogy nem tetszett neki a gondolat, hogy egy legyen a sok közül. Akadt olyanra is példa, amikor Tibor egész rámenősen próbált Magda kegyeibe férkőzni, erre az írónő fogta magát, és felpofozta a férfit. Bár Magda első látásra belezúgott Szobotkába, semmiképpen nem akart beállni a sorba a többi nő mögé. A kezdet tehát nem volt zökkenőmentes, Magda pedig sehogy sem adta meg magát.

A magyar irodalom múzsáinak nyomában

A magyar irodalom múzsáinak nyomában

“(…) ez az a lány, akit feleségül kell venni, és én vagyok az az ember, aki nem óhajt nősülni.” – írta Szobotka Tibor feljegyzéseiben nem sokkal megismerkedésük után. Az érzelmek viszont közbeszóltak, az addig kicsapongó, szoknyapecér férfi végül mégis megkérte Szabó Magda kezét. A férfi feljegyzéseiből és életéből is szép fokozatosan eltűntek a lakására feljárogató szeretők és az összes nő, egyetlen kivétellel: Magdával elsöprő és nagyon különleges szerelem bontakozott ki kettejük közöttük.

A szoknyapecér férfi halálosan szerelmes lett az öntörvényű Magdába, és ez a szerelem viszonzásra is talált. Felhőtlen boldogságukat beárnyékolta, hogy a politika miatt mindketten elveszítették állásukat, nem írhatták le szabadon, amit gondoltak. Mikor Magda mérgében kalapáccsal akarta szétverni írógépét, Szobotka ebben is megakadályozta, mondván: “Nekem írd meg! Ha szeretsz, elég kell, hogy legyen neked az, hogy én vagyok az olvasód.” És Magda írt, erőt merítve szerelméből, és végül nagyszerű író vált belőle. Bár közös életüknek véget vetett Szobotka korai halála, olyanok voltak ők, mint a puzzle: ami az egyikőjükből hiányzott, megvolt a másikban.

A magyar irodalom múzsáinak nyomában

A magyar irodalom múzsáinak nyomában

Szegénység, abortusz és miegymás

A magyar irodalom egyik legszebb szerelmespárjaként szokás tekinteni Radnóti Miklósra és Gyarmati Fannira. Fotóikat nézegetve a párról sugárzik a boldogság és a könnyedség, ám mindez hiába, ha életük közel sem telt akkora idillben, mint amire a képekből következtetni lehetne. Még gyerekként ismerkedtek meg egymással, mivel ugyanahhoz a matematika tanárhoz jártak korrepetálásra. Akkor még nem sejtette Radnóti, hogy verseinek későbbi legnagyobb kritikusa áll előtte, sőt majdani felesége is. Bár az irodalom közös kapocs volt kettejük között, kapcsolatuk közel sem volt zökkenőmentes.

Kezdjük a temperamentumbeli különbségekkel, amelyekre bőven akadt példa: míg Fanni koránkelő, mozgékony (gyakran evezett például), kirándulni vágyó asszony volt, akiből sugárzott a női öntudat, addig Miklós sokáig alvó, a munkát csak nógatva vállaló férfi, akinek a sport sem volt ínyére, amúgy is sokat betegeskedett, meg görbécske háta volt. S bár az ellentétek néha vonzzák egymást, számos konfliktus származott eltérű természetükből, ráadásul Fanni igencsak kritikus volt magával és férjével szemben is. Erősen aggódott például Radnóti kopaszodása miatt, tartott ugyanis attól, hogy emiatt majd nem találja vonzónak párját, de az önmagán felfedezett apró ráncok is aggasztották.

Szerelmi életük sem volt zökkenőmentes, ugyanis Fanninak szinte évente kellett abortuszra járnia. Bár első hallásra ez nagyon drasztikusnak tűnik (és valójában az is), mégis figyelembe kell vegyük az akkori fogamzásgátló módszerek szegényességét, így sajnos a terhességmegszakítás közel nem volt példátlan folyamat. Bár ekkor még nem számított hivatalos eljárásnak, már szinte rutinszerűen hajtották végre ezeket a műtéteket.  „Holnap megint megoperálnak. Pénteken voltam orvosnál, és megállapította újból a terhességet. (…) Több okból sem akarták megtartani megfogant gyermekeiket, a legfontosabb ok azonban mind közül, hogy rendszerint megélhetési problémákkal küzdöttek, sokszor a lakhatásuk sem volt rendezett.

A magyar irodalom múzsáinak nyomában

A magyar irodalom múzsáinak nyomában

A pár szerelmének valódi kultusza alakult ki az irodalomtörténetben, ám ez megingani látszott, amikor Gyarmati Fanni naplójából fény derült Radnóti és Beck Judit viszonyára. Judit egyébként Fanni barátnője volt, így még inkább megbotránkoztató ez az affér. Az már pedig csak hab a tortán, hogy Radnóti és Beck Judit között időközben nyílt viszony bontakozott ki. Az sem volt szokatlan, hogy Fanni zilált állapotban talált rájuk férjével közös lakásukban, a költő ugyanis gyakran otthonukban tartott légyottokat Judittal. Bár ez a fajta őszinteség sokak számára túlzó lehet, Fanni a naplójában meglepő nyíltsággal kezeli a helyzetet: „Ha Miklósnak örömet okoz, örüljön!” Bár elsőre elfogadónak tűnik a feleség viselkedése (és tulajdonképpen az is), Fanni az egy évig tartó viszony után nagyon nehezen fogadta vissza szívéhez hűtlen férjét. S bár ő maga sosem csalta meg Radnótit, naplójában több ízben is megemlékezett olyan férfiakról, akik ilyen vagy olyan ok miatt, de szimpatikusak voltak a számára.

Különös szerelem volt hát az övéké, de hogy nagy szerelem volt, az kétségtelen. Bár kapcsolatuk nem volt makulátlan, és sok szenvedés adatott nekik osztályrészül, egymás iránti érzelmüket mi sem bizonyítja jobban, hogy Radnóti munkatáborban töltött ideje alatt engesztelő verseket írt Fanninak (Októbervégi hexameterek), a feleség pedig a költő halála után még 70 éven keresztül maradt hű hozzá, nem ment újra férjhez. Fanni minden erejével azon volt, hogy gondozza férje hagyatékát, és hallhatatlanná tegye a fiatalon elhunyt Radnóti nevét. Mi ez, ha nem szerelem?

Kapcsolódó cikkek

Jack Kerouac (1922-1969)

Jack Kerouac, a beat pápája, és a művész hobó, aki csak szabad akart lenni

A beatnemzedék atyja, és a kísérleti próza zászlóvivője.

Irodalom

2020. 10. 21.

Chuck Palahniuk egyesek szerint az amerikai posztmodern legfontosabb regényét írta meg a Harcosok klubjában

Zsebkönyv méretben is olvashatod Chuck Palahniuk kultregényét

A Helikon Zsebkönyvek már így is az egyik legjobb hazai könyvsorozat, de még emelik a színvonalat.

Hírek

2020. 10. 21.

Tolkien, a világteremtő

A bátorság az igazi mágia – J. R. R. Tolkien, a világteremtő filológus

Az ember, aki megmutatta, miben is rejlik az irodalom ereje.

Irodalom

2020. 10. 20.

Shakespeare gyűjteményes kötete közel 10 millió dollárért kelt el

Egy 400 éves Shakespeare-kötet minden idők legdrágábban elárverezett könyve

A kötetért átszámítva közel 3 milliárd forintot fizetett egy ismeretlen.

Hírek

2020. 10. 20.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

A Sobral Santos

Fantomok a mélyből? – A Sobral Santos-rejtélye

Egy közel 40 éves katasztrófa, melyre nincs kielégítő magyarázat.

Történelem

2020. 10. 19.

Szerzetesi ruhában, holott hivatalosan sosem szentelték fel

A Raszputyin-mítosz, avagy a csuhába bújt ördög

A Romanovok okkult tanácsadója, aki még meghalni sem volt hajlandó.

Történelem

2020. 10. 15.

Vajon mi kergette öngyilkosságba a Nobel-díjas szerzőt?

A hatalom sötét árnya – Az FBI titkos Hemingway-aktája

Találgatások és tények a zseniális, Nobel-díjas író öngyilkossága kapcsán.

Történelem

2020. 10. 13.

Félreértett ideológiák?

Félreértett ideológiák – Világhírű regények, melyek merényletek indokaivá váltak

Világhírű regények, melyeket sajnálatos módon merénylők holmijai közt találtak.

Történelem

2020. 09. 28.

Rettegett diktátorok és az irodalom

Véreskezű diktátorok, akik könyvírásra adták a fejüket

A történelem mészárosai, akik ideológiájukat a könyvesboltok polcaira is eljuttatták.

Történelem

2020. 09. 18.

Facebook közösség