A polihisztor és a király – Leonardo da Vinci I. Ferenc udvarában

I. Ferenc (1494-1547) − nővére, Navarrai Margit írónő, Rabelais és a humanisták pártfogójának hatására − neves itáliai művészeket hívott meg udvarába. Előtte már VIII. Károly és XII. Lajos is olasz művészekkel készíttették el Amboise és Blois kastélyainak díszítéseit. I. Ferenc volt az első uralkodó, aki olasz mesterek szobraiból és festményeiből gyűjteményt szerzett. Michelangelót ugyan nem sikerült udvarába csalogatnia, de megvásárolt tőle egy Herkules-szobrot. Több szerencséje volt Leonardo da Vincivel. Leonardo 1516 telén érkezik Franciaországba. Három, még befejezetlen festményét viszi magával I. Ferenc udvarába: Mona Lisa, Szűz Mária gyermekével és Szent Anna és Keresztelő Szent János.

A három kép

Leonardo, akit régebben a Mediciek pártfogoltak, ekkor már keserűen beszél volt mecénásairól: „A mediciek alkottak meg, a mediciek tettek tönkre”.

Bár több francia király is csábította Leonardót Franciaországba, egyedül I. Ferenc tudta rábírni, hogy elfogadja vendégszeretetét. Leonardo egy Franciaország és Itália közötti háború alatt találkozott I. Ferenccel. Az alig egy éve megkoronázott ifjú királyt lenyűgözte az akkor hatvannégy éves mester intelligenciája és szelleme. Ekkor ajánlotta fel neki, jöjjön a királyi udvarba. Leonardo elfogadja a meghívást és a király festője, mérnöke és építésze lesz. A király ezt írta a művésznek: „koronámnál is ékesebb ékszere leszel királyságomnak.” I. Ferenc busás jövedelmet biztosított a festőnek, ezen felül a király édesanyjának kastélyában, a Château du Clos Lucében lakhatott, ami óriási megtiszteltetés volt..

A Château du Clos Lucé

Amikor Leonardo Amboise közelébe ért, a király és édesanyja elébe mentek és együtt tették meg az utolsó kilométereket. Leonardo lakhelyét és a király Amboise-i kastélyát egy titkos folyosó kötötte össze, amin át I. Ferenc bármikor meglátogathatta a művészt.

Amboise kastélya

A titkos folyosó

A mechanikus oroszlán

A két méter magas és három méter hosszú oroszlánt X. Leó pápa rendelte meg Leonardónál I. Ferenc szórakoztatására. A királyi állat ünnepélyesen tett néhány lépést I. Ferenc felé, majd a hasát felnyitva, a francia királyság szimbólumát, egy liliomot dobott a király lába elé.

Az eredeti oroszlán nem maradt fenn, de Leonardo részletes rajzokat készített hozzá, így ötszáz évvel a mester halála után az olasz Renato Boaretto elkészítette Leonardo oroszlánjának a mását.

A rekonstruált oroszlán

Chambord lépcsője

Leonardonak egy másik találmánya Chambord kastélyának főlépcsője, amit a mester úgy tervezett meg, hogy azok, aki felfelé mennek a lépcsőn, ne találkozzanak a lefelé jövőkkel. Akik meglátogatták már Chambod kastélyát, megcsodálhatták ezt a zseniális elképzelést. A 146 lépcsőfokot számláló lépcső kilenc méter átmérőjű, elvezet a teraszig, és fel lehet jutni rajta a torony bejáratáig, ahonnan az egész, ötezer négyzetméteres birtok látható.

Leonardo tervei a lépcsőhöz

Chambord Kastélyának lépcsője

Kérdőjelek Leonardo da Vinci halála körül

Leonardo már Franciaországba való érkezése előtt beteg volt. 1517-től jobb keze részlegesen lebénult. 1519-ben úgy érezte, ereje elhagyja és megírta végrendeletét. 1519. május 2-án halt meg Ambroise-ban. I. Ferencet, aki az elmondások szerint apjának szólította Leonardót, mélyen lesújtotta a mester halála. Giorgio Vasari, olasz festő, építész és író, Leonardo első életrajzírója 1550-ben ezt írta: „A halál előjele, egy görcs jelentkezett nála, ekkor a király felült, megfogta a fejét, hogy megtartsa, és kinyilvánítsa gyengédségét, enyhítve a szenvedést.” Vasari szerint Leonardo a király kezei között halt meg.

Ám a történetet, amely szerint a király karjai kötött halt meg Leonardo, többen megkérdőjelezik, köztük Charles Nicholl, aki Leonardo da Vinci című életrajzában azt írja, hogy a művész halának másnapján emeltek törvényerőre egy királyi ediktumot Saint-Germain-en-Laye-ben. Minthogy lóháton az út két napot vett igénybe, a király nem lehetett jelen Leonardo halálánál.

Igen ám – mondják mások −, de jelen kellett-e lennie a királynak személyesen a szóban forgó ediktum törvényre emelésénél? Ebben a kérdésben maga Charles Nicholl is bizonytalan, és véleményéhez hozzáteszi, hogy nem lehet bizonyossággal sem azt mondani, hogy a király jelen volt Leonardo halálánál, sem azt, hogy nem. 1781-ben XVI. Lajos megrendelt egy Leonardo halálát ábrázoló festményt François-Guillaume Ménageot-nál.

François-Guillaume Ménageot: Leonardo da Vinci halála

A festmény inspirációja nyomán Jean-Auguste-Dominique Ingres 1818-ban ugyancsak megfestette Leonardo halálát a király karjaiban. Leonardót kívánságára Amboise-ban temették el.

Leonardo da Vinci sírja a királyi kastély Szent Hubert kápolnájában

Chambord a koronavírus idején

2020-ban, a koronavírus-járvány kellős közepén Chambord kastélya volt az első állami műemlék, amely megnyitotta kapuit, pontosan Leonardo találmányának köszönhetően, mivel a lépcsőn közlekedő látogatók nem keresztezték egymás útját, így minimálisra csökkent a fertőzés veszélye. „Ha I. Ferenc lát bennünket, biztosan mosolyog” – mondta az újranyitáskor Jean d’Haussonville főigazgató.

Kapcsolódó cikkek

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

A sztoikus és a lázadó, avagy a Windsor-nővérek története – Könyvkritika

II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…

A bátorság emlékezete – 45 éve hunyt el Steve Biko, az apartheid elleni küzdelem élharcosa

Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.