A politikai merényletek évszázada

Fanatizmus. Olyan elvakultság, mely észérvekkel megdönthetetlen, és mely semmiféle kapcsolatban nem áll a valósággal. Egy lelkiállapot, egy abból fakadó magatartásforma, mely alapjaiban alakító tényezője volt a XX. század egyetemes történelmének. Amikor aztán a század derekán, a titkosszolgálatok és hírszerzőügynökségek tevékenységének fő időszakában mindezt irányítottan, politikai ideológiák szolgálatába tudták állítani a nagyhatalmak, nem volt megállás, és a merényletek a különböző politikai rendszerek fordulópontjainak legalább olyan erőteljes alakítójává váltak, mint a tárgyalások, vagy a háborúk.

Bár a XX. századot nevezem a politikai merényletek évszázadának, hozzá kell tennünk, hogy nagyjából az ősközösség felbomlása óta mindig is az ember önkényes eszközének számítottak. Gondoljunk csak Julius Ceasar meggyilkolására, de az őt követő császárok egyike-másika sem járt jobban. Caligulát pretoriánusok, Commodus császárt a saját szeretője, Caracallát a testőre gyilkolta meg, és így folytatódott ez Thomas Beckett canterburyi érsek, vagy Abraham Lincoln, az Egyesült Államok elnökének esetében is. Olyan dömping azonban, mely a XX. században következett, alighanem korábban elképzelhetetlen volt. Íme egy rögtönzött lista a véres események töredékéről.

II. János Pál pápa, és az ellene elkövetett sikertelen merénylet végrehajtója, Ali Agca Forrás: cruxnow.com

Első negyedév

1901 augusztusában a regnáló amerikai elnököt, William McKinley-t meggyilkolja egy anarchista, bizonyos Leon Czolgosz. Bár az elnök nyolc napos haldoklása során végig arra gondol, hogy merénylője megtévedt ember lehet, Czolgosz a bíróság előtt sem vállalja bűnösségét, tettét fanatizmusával magyarázza, mielőtt villamosszékben kivégezik.

1914 júniusában aztán következik az a bizonyos merénylet Szarajevóban Ferenc Ferdinánd főherceg ellen, ami végül kirobbantja az I. világháborút, és melyet a merénylő, Gavrilo Princip a szerb titkosszolgálat hathatós támogatásával hajt végre. Princip négy évvel később hal meg TBC-ben a theresienstadti börtönben. Tette olyan láncreakciót indít be, mely végeredményben később egész Európa térképét átrajzolja.

Festmény a sérült Leninről Fanni Kaplan lövései után Forrás: www.rbth.com

1918 augusztusában Fanni Kaplan aktivista többször rá lő Vlagyimir Iljics Leninre, és súlyosan megsebesíti, de végezni nem tud vele. A merényletkísérlet ezúttal is valaminek, valami súlyosnak a kezdete lesz, hiszen a nő kivégzése után Lenin és társai beindítják a Vörös Terror gépezetét.

Alig két hónappal ezt követően a dualizmus és a háborús politikai jelképévé váló, immáron három merényletkísérletet is túlélt Gróf Tisza István miniszerelnököt katonák lövik agyon otthonában, a Róheim-villában. Nem tudni, pontosan ki húzza meg a ravaszt, egyesek magyar, mások délszláv katonákat sejtenek az eset hátterében, megint mások egyenesen a Tiszát az elnöki székben követő Károlyi Mihályt nevezik meg a merénylet értelmi szerzőjének, aki személyes indítékain túl egyértelműen Tisza legnagyobb politikai ellenfele is volt akkoriban.

1922 augusztusában Írországban, a Cork megyei Bandon mellett egy 40 percig tartó tűzharc során az IRA aktivistái meggyilkolják Michael Collins, ír forradalmi vezetőt, korábban az Ír Köztársaság pénzügyminiszterét, és az ideiglenes kormány elnökét és főparancsnokát. Collins máig legendás alakja Írország történelmének, szinte kivétel nélkül minden párt elismeri, hogy nélküle ma nem lehetne ugyanaz a modern ír állam.

Trockij dolgozószobájának padlóját a bolsevik forradalmár vére borítja Forrás: pinterest.com

Második negyedév

1940 augusztusában a Szovjet Belügyi Népbiztosság ügynöke, Ramon Mercader Mexikóvárosba érkezik, ahol néhány nappal később egy jégcsákánnyal végez Lev Davidovics Trockij bolsevik forradalmárral, aki ekkorra már a szovjet állam ellenségének számít. A merénylet mintegy bizonyságát adja annak, hogy a Szovjetunió keze messzire elér, és a világon bárhol képes politikai merénylet végrehajtására. Mercader húsz évet tölt a börtönben, Moszkvába való visszatérése után pedig a Szovjetunió Hőse kitüntetést veszi át.

1942 júniusában, a hírhedt Anthropoid-hadművelet keretében a szövetségesek meggyilkolják Prága mellett Reinhard Heydrich náci vezetőt, a holokauszt és így a zsidó kérdés végső megoldásának egyik kitervelőjét. A brit és csehszlovák ellenállók akciójában megölt magasrangú vezető halálát könyörtelen náci megtorlás követi, melynek során mintegy ötezer embert végeznek ki, a nőket és a gyerekeket koncentrációs táborban. A tisztogatásban a merénylők közül hárman életüket vesztik, a többiek pedig öngyilkosságot követnek el, nehogy az SS kezébe kerüljenek.

Heydrich autója, melyben végeztek a náci vezetővel Forrás: walesontravelreporter.com

1948 januárjában Mahátma Gandhi, India politikai és spirituális vezetője, valamint az indiai függetlenségi mozgalom vezére miközben hindu hívei közt tartózkodik, egy szélsőséges nacionalista, bizonyos Náthúrám Vinájaka Godsze egyszerűen lelövi, mert hiába volt korábban Gandhi követője, addigra már a hinduk és egyben India árulójának tekinti őt. Gandhi törekvéseinek jogosultságát jól jelzi, hogy 2007-ben születésének napját az erőszakmentesség világnapjának nyilvánítják.

Sok ezres menet Mahátma Gandhi temetésén Forrás: www.oldindianphotos.in

Harmadik negyedév

1961 májusában a Dominikai Köztársaság diktátorát Rafael Trujillo-t és sofőrjét hét fegyveres támadja meg, a tűzharcban pedig mindketten életüket vesztik. Trujillo három évtizedes uralma alatt közel 50 ezer embert gyilkoltatott meg, egy ízben parancsba adta, hogy az országában tartózkodó összes Haitiból származó bevándorlót mészárolja le a hadsereg. Gyilkosait a mai napig nemzeti hősként tisztelik hazájukban.

1963 novemberében Dallasban meggyilkolják John F. Kennedy amerikai elnököt. A merényletért egy Lee Harvey Oswald nevű, korábban szovjet állampolgárságot kérvényezett, magát Fidel Castro hívének valló volt katonát gyanúsítanak, akit két nappal később szintén meggyilkolnak. A merénylet az összeesküvés-elmélet hívők egyik legnépszerűbb témája, és a mai napig nincs pontosan elfogadott magyarázat rá.

1968 áprilisában Memphisben James Earl Ray fejbe lövi a motelja erkélyén ácsorgó polgárjogi aktivistát, és baptista tiszteletest, Martin Luther Kinget. Halála országszerte zavargásokat okoz a színesbőrűek körében. Gyilkosát néhány nappal később Londonban fogják el, és 99 év fegyházbüntetésre ítélik, ugyanakkor, akárcsak Kennedy elnök esetében, itt is rengetegen megkérdőjelezik a magányos gyilkos teóriát.

Néhány perccel a végzetes lövések előtt Forrás: wikipedia.org

1969-ben a palensztin származású Sirhan Sirhan a San Francisco-i Ambassador Hotelben meggyilkolja John F. Kennedy öccsét, a korábbi igazságügyminisztert, és jelenlegi elnökjelöltet Robert Kennedyt. A merénylő állítása szerint tettét Kennedy az arab-izraeli háborúra tett megjegyzései motiválták, melyekben a szenátor Izrael pártjára állt. Sirhant előbb halálra ítélik, majd ezt módosítják életfogytiglanra. Mai napig Pleasant Valley fegyházában tölti büntetését.

Negyedik negyedév

1983 augusztusában Manilában Ferdinand Marcos fülöp-szigeteki diktátor parancsára meggyilkolják Benigno Aquinót, aki akkoriban Marcos legnagyobb politikai ellenfelének számít. A merénylet végül hosszútávon Marcos bukásához vezete főleg a gyilkossági utáni elcsalt választások miatt, melyek 1986-ban zavargásokba és forradalmi hangulatba torkollnak. Marcost végül elüldözik az országból, és Hawaiira menekül.

1984 októberében két szikh testőre meggyilkolja Indira Gandhit, India mininszerelnök-asszonyát. A merénylet hátterében az a parancs áll, melyet Gandhi ad a szikhek szent helyének katonai elfoglalására. Halála után etnikai zavargások törnek ki az országban, a tisztogatásban sok ezer szikh lakos veszti életét, miután Radzsiv Gandhi, Indira Gandhi fia átveszi az elnöki széket.

Olof Palme vére a stockholmi utca kövén Forrás: www.realcrimedaily.com

1986 februárjában Stockholmban egy fegyveres a nyílt utcán, mit sem törődve a szemtanúkkal lelövi Olof Palme svéd miniszterelnököt. Az elnök sosem ragaszkodik saját testőrségéhez, ahogy ezúttal sem, ráadásul a mai napig ködös találgatások mennek arról, ki lehetett a tettes. Ugyan hamar letartóztatnak egy Christer Pettersson nevű férfit, de ő két évvel később visszavonja vallomását, és bizonyíték hiányában szabadon is engedik.

1998 februárjában Budapesten 20-25 lövéssel meggyilkolják Fenyő János médiavállalkozót. A politikai vonatkozást jól jelzi, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság, a titkosszolgálatok és a Nemzetbiztonsági Hivatal együttesen kezd nyomozni a merénylő kézrekerítéséért. Az ügyet többször lezárják, majd újra nyitják, végül 2017-ben, a szlovák Jozef Roháč-ot jogerősen is életfogytiglanra ítélik a gyilkosságért, mert DNS-ét időközben megtalálják a helyszínen hagyott sapkán és fegyveren.