- Kovács Krisztián
- 2020. október 15. | Becsült olvasási idő: 7 perc
Grigorij Jefimovics Raszputyin. A Romanovok okkult tanácsadója. A szerzetes, akit egyesek szerint megszállt az ördög. Raszputyin kétségkívül a XX. századi orosz történelem egyik legvitatottabb, és talán legfélelmetesebb alakja, aki egy komplett dinasztia bukásának előmozdítója volt, akinek alakja köré mítoszok szövődtek, akit az okkultizmus hívei félistenként imádtak, és akinek már neve is előrevetítette sorsát, és életvitelét. Családneve ugyanis nyersfordításban annyit tesz: csavargó, züllött, szoknyavadász.
Márpedig a „szent ördög” bár papként, szerzetesként emlékszik rá az utókor, valójában sokkal inkább volt gátlástalan szemfényvesztő, telhetetlen étvágyú nőcsábász, akiről ugyanakkor mégis fennmaradt néhány egészen lenyűgözőnek tűnő mítosz, miszerint valamiféle misztikus erővel bírhatott. A valóság nyilván ennél jóval nyersebb, és egyszerűbb, és úgy tűnik, Grigorij Jefimovics Raszputyin legfőbb hatalma abban állt, hogy a legtöbb deviáns zsarnokhoz hasonlóan zseniális manipulátor volt.
Grigorij Jefimovics Raszputyin
Raszputyin 1869. január 10-én a Tobolszki kormányzóság Pokrovszkoje nevű falujában jómódú parasztcsalád sarjaként látta meg a napvilágot. Testvérével, Mihaillal állítólag egy nap a Tura folyó partján játszottak, mikor mindketten beleestek a jéghideg vizű folyóba. Mihail napokig viaskodott a tüdőgyulladással, mely végül végzett vele, Grigorij viszont azt állította, hogy álmában a Szent Szűz utasításba adta neki, életben kell maradnia. A fiú hosszú hónapok alatt ugyan, de végül rendbe jött, gyógyulását sokan isteni csodatétellel magyarázták, a szülei, a szomszédok, valamint a falusi pópa is valamiféle mennyei küldetést vizionált a fiú kapcsán, aki ennek hatására maga is hinni kezdett saját különleges képességeiben, és élénk érdeklődést mutatott a környéken előforduló zarándokok iránt, akik mágikus történeteikben isten kiválasztottjaiként meséltek önmagukról.
A férfi Szibériától Jeruzsálemen át Görögországig bóklászott, szerzetesrendeket látogatott, papokkal, egyházi felekezetekkel ismerkedett, látszólagos elhivatottsága, falánk érdeklődése, és gyermekkorából maradt rejtélyes történetei kapcsán pedig hamar azt a látszatot keltette, hogy valóban különleges képességek birtokában van, így útjairól már látnokként tért haza Oroszországba. Végső hitét – mely saját, kialakuló szexuális devianciáival is szinkronban volt – végül a hlisztek közt találta meg. Ez a 17. századi szekta a paráználkodásban kereste istent, és a szexualitáson át gyógyította a bűnös lelkeket.
Gyermekeivel szülőfalujában
Raszputyin hittéritői, papi tevékenységét szülőfalujában, Pokrovszkoje-ben kezdte meg egy istálló alá ásott pincében, ahol – természetesen – csak nőket gyógyított a hlisztek tanai szerint általában ütlegeléssel egybekötött szexuális aktus keretében. Végül itteni féktelensége vezetett oda, hogy 1903-ban el kellett hagynia a térséget, és a fővárosban, Szentpéterváron próbált szerencsét, ahová egy korábbi ajánlólevéllel érkezett Teofan püspökhöz, a cárné gyóntatójához. Ez volt az a momentum, melyen át a nagyváros nyüzsgésétől lenyűgözött Raszputyin először kapcsolódni tudott a cári családhoz, melyet később az ő hathatós közreműködése is segített végromlásba dönteni.
Könnyű persze a Romanov-dinasztia teljes bukását egyetlen emberhez kötni, de fontos tudni, hogy Raszputyin vélhetően csupán előmozdított egy egyébként is elkerülhetetlen folyamatot. A dinasztia 1613 óta volt hatalmon, a vérvonalon a hatalom fenntartásához szükséges vérontás pedig gyakorlatilag minden generációban megjelent, ráadásul az olyan incidensek, mint a Hodinka mezei tragédia (ezer ember halt meg, ennek ellenére a cári család másnap bált tartott) egyébként is az uralkodóház iránti bizalom megroppanását mutatta, mely végül az elvesztett orosz-japán háború után szökkent igazán szárba.
Szentpéterváron a hölgyrajongók gyűrűjében
Raszputyinnak ekkorra már híre volt Szentpéterváron, rejtélyes csodatévőnek tartották, látnoknak, aki széleskörű – javarészt hölgyekből álló – rajongói „klubot” tartott fent, tömeges orgiákat szervezett a város fürdőiben, ahol prostituáltakkal múlatta az időt, kielégítvén telhetetlen szexuális mohóságát. A cárné azonban nem figyelt a pletykákra, melyek át meg átszőtték Raszputyin alakját, őt csak az érdekelte, hogy a szent ember segítsen vérzékenységben szenvedő kisfián. 1905 novemberétől Raszputyin sűrűn látogatta a királyi családot, ám a cárnét végleg 1907-ben vonta bűvkörébe, amikor egy éjjel behívatták, hogy segítsen a cárevicsen, aki talán a halálán van. Raszputyin nem tett mást, mint hosszan bámulta a fiút, aki ettől jobban lett.
Raszputyin innentől kezdve tulajdonképpen bármit megtehetett, és ujjai köré csavarta a cárnét, aki számtalan szerelmes levelet írt neki. A levelek egy része azonban kitudódott, és a monarchista politikusok kezébe került, akik rettegni kezdtek tőle, hogy Raszputyinnak túlságosan nagy befolyása lesz az ország nemzetközi politikáját érintő kérdésekben, ez pedig különösen akkor vált súlyos problémává, mikor Gavrilo Princip 1914-ben megölte Ferenc Ferdinándot Szarajevóban, és ezzel kitört az első világháború. Raszputyin ugyanakkor tudta, hogy Oroszország infrastruktúráját, hadiiparát tekintve nincs felkészülve egy évekig tartó háborúra, és levélben értesítette is a cári családot, hogy ne lépjen hadba Franciaország oldalán. Két évvel később, 1916 elején aztán már a cár is belátta hibáját, és különbékére törekedett az addig ellenségnek számító Németországgal, amit a legtöbb politikus árulásként értékelt, és egyértelműen Raszputyinhoz kötött.
Szerzetesi ruhában, holott hivatalosan sosem szentelték fel
A szent ördög rászolgált saját rettegésére, minden bokorban merénylőket sejtett, és jóslatot tett közzé saját közelgő haláláról, mely szerint már nem éri meg az 1917-es évet. Sőt, tovább ment, azt mondta, amennyiben nemesurak végeznek vele, úgy hamarosan a teljes cári családra is ráköszönt a végzet. Mikor kinyilatkoztatásai elborzasztották a cárnét, Raszputyin ellen már szervezték az újabb, immáron harmadik merényletet. Feliksz Juszupov herceg 1916. december 16-án vacsorára hívta a Romanovok elsőszámú tanácsadóját, ahol úgy tervezték, hogy ciánnal mérgezett süteménnyel és borral végeznek vele. Raszputyinra nem hatott a méreg, habzó szájjal énekelni kezdett, mire a herceg rálőtt. A lőtt sebbel Raszputyin kimenekült az udvarra, ahol további két lövés érte, majd többen botokkal hosszú percekig verték, mígnem eszméletét vesztette. Kezeit és lábait összekötözték és a jéghideg Néva-folyóba dobták.
A holttestet három nappal később találták meg, a boncolás a tüdőben vizet talált, vagyis Raszputyin úgy tűnik mindent túlélt, és halálát végül fulladás okozta. A cárné összetört, akárcsak a cárevics, különösen, mikor a szent ördög utolsó levelére gondoltak, melyben saját halálához kapcsolta a Romanovok bukását is.
Raszputyin halála így közvetve, vagy közvetlenül, de valóban elhozta a régi Oroszország bukását, helyébe pedig valami más, valami új költözött, mely azonban nem megváltást, hanem csak még több szenvedést hozott az orosz népnek. Bár Raszputyin manapság is az okkultisták egyik legnagyobb legendája a pszichológia már inkább csak szexuális devianciákkal élő pszichopatának bélyegezné, egy lenyűgöző manipulátornak, akinek alakja egybeforrt egy 300 éves rendszer hanyatlásával és végső bukásával.
A holttest három nap után kerül elő
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…
Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.
Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.
Az első szenvedélyes királyi játékos X. Lajos volt.
Vannak varázslatos tündérmesék és vannak kevésbé varázslatosak, mint ezek itt.
Avagy kik és miért nem kértek a Francia Becsületrendből.
Nem mindennapi életéről Ralph Fiennes főszereplésével készült film nemrég.
