Történelem

Az acélóriás emlékei – Gondolatok a Titanic-kiállításról

Hirdetés

Egyszer egy baráti társaságban a Titanicról beszélgettünk, elemezgettük kicsit a magunk módján James Cameron 1997-es a tragédiát egy szerelmi történetbe ágyazó, és kasszát robbantó filmjét, amikor valaki azt mondta: „ha láttad a filmet, mindent tudsz a hajóról is.” Akkor nem törődtem vele, csak egy elejtett megjegyzés volt, amit száz másik előzött meg és követett, de aztán a Király utca 26-os szám alatt újra eszembe jutott, ízlelgettem, és rájöttem, hogy rossz a megfogalmazás. A hajóról lehetséges, hogy tudsz mindent, de a tragédiáról messze nem.

A 106 éve elsüllyedt acélóriás megbabonázza az ember fantáziáját. Akkoriban gigantikusnak számító méretei, és ijesztően hamar véget ért tragikus pályafutása, ötvözve a 4000 méteres mélységben fekvő ronccsal, a hullámsírból idővel eltűnő holttestek tudatával, valamint a róla és a sorsáról fennmaradt legendáriumok ígéretével egészen különleges színezetét adja a XX. század eleji történelemnek. Nem igazán volt kérdés, hogy a Magyarországra második ízben érkező tárlatot ezúttal meglátogatjuk-e, az viszont érdekes, mennyire különös érzésekkel hagyja el az ember aztán a Király utcát.

A hajó kifut

A hajó kifut Forrás: www.history.com

Kezdjük az elején, és kicsit tegyük rendbe az elvárásokat. A Titanic 106 éve nyugszik olyan mélységben, ahova a fénynek esélye sincs eljutni, egy hatalmas roncs a végtelen és mély sötétségben. Egészen 1985-ig senki nem is tudta, merre található az óriás hullámsírja, míg Robert Ballard, élvezve az Amerikai Haditengerészet támogatását, két másik elsüllyedt atomtengeralattjáró után kutatva rábukkant a kettészakadt hajó maradványaira. Közel négyezer méter iszonyatos mélység, a nyomás, a baktériumok, és a víz együttesen dolgoznak azért, hogy a Titanicból a 2030-es évek közepére semmi ne maradjon, így aztán minden egyes tárgy, amit az ellenőrzött merülések és mentési munkálatok során a felszínre hoznak, valódi kuriózum. Az pedig, hogy ezeket a több mint száz éves eszközöket mindössze egy vitrin üvegjének oltalma alatt alig pár centiről bámulhatjuk meg, valahol maga a csoda. (Ezt csak azért tartom fontosnak elmondani, mert néhány negatív felhang a közelükben arról szólt, hogy kevés a kiállított tárgy.)

És tulajdonképpen ez az, ami a tárlat igazi varázsát adja, és ez az, amire az első bekezdésben is utaltam. A hajót ismerjük, fizikailag, képekről, ismerjük a hozzá kötődő monumentális vállalkozást, az Olympic osztály az arisztokráciát szimbolizáló luxusarcát, ismerjük annak az áprilisi éjszakának a krónikáját, láttuk a roncsot Cameron, vagy Ballard dokumentumfilmjeiben, de nem éreztük annak valódi tragédiáját, mert nem volt megfogható a számunkra. A Titanic-kiállítás éppen ezt az űrt hivatott betölteni, olyan közelségbe hozza hozzánk, aminél közelebb a látogatók 99%-hoz, de talán 100%-hoz sosem kerülhet.

Ezért inkább értékelendő, hogy egyáltalán látjuk azt, amit látunk, mert a kiállítás legizgalmasabb része kétségtelenül nem a hajó egykori tereinek épített rekonstrukciója, a vízzáró rekeszek súlyos ajtajainak mása, vagy a hajó teraszának életnagyságú, bejárható makettje. A tárlatnak két fontos eleme van, és ezek teszik igazi élménnyé a látogatást. Az egyik részen szemezgethetünk a hajó roncsai közül felhozott személyes használati tárgyakban. Pénzérmék, szemüvegek, különféle papírvaluták, fogkefék, parfümös fiolák, piperetükrök, és ruhadarabok mind-mind olyan eszköz, amiket most, több mint száz évvel későbbi mindennapjainkban is használunk, és a tudat, hogy ezek a tárgyak a távoli múltból, és a sötét mélységből kacsintanak ránk, egészen hátborzongató.

Az ember el-eltöpreng, vajon, aki a ruhát hordta, akinek a zsebében a bankók lapultak, vagy, aki reggelente ebben a tükörben igazította meg a frizuráját, hol lehet most? Talán egy volt a kevés túlélő közül, vagy a hajó hatalmas teste lehúzta magával a mélybe, hogy ott a baktériumok sejtenként lebontsák a testét, esetleg ott fagyott halálra a mindössze pár fokos vízben, miközben arra várt, hogy az egyik mentőcsónak visszaforduljon érte? Ezek a tárgyak hirtelen túlságosan is valóságossá válnak, és a Cameron-féle 1997-es film egycsapásra nagyon távolinak és mesterkéltnek tűnik, amint szembejön a kézzelfogható valóság.

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Erre erősít rá a tárlat egy másik része, ahol a túlélők beszámolói szerepelnek azok döntéseiről, és sorsáról, akik nem jutottak ki a hajóról, a legénység elszánt mentési munkáiról, vagy épp saját gondolataikról, melyek az ütközés, és a Titanic süllyedése kapcsán eszükbe jutottak. A szavak, keveredve a személyes tárgyak látványával alighanem azt is magába szippantják, aki igyekszik távoltartani magát az élménytől.

A Titanic katasztrófája egyike a XX. század legtöbbet emlegetett, legtöbbször hivatkozott epizódjainak, már-már a popkultúra része, egy a XXI. század emberétől távoli esemény, úgyhogy igencsak fontos a JVS Group kezdeményezése a kiállítás kapcsán, mellyel tulajdonképpen a hajót kiszabadítják a rárakódott legendárium súlya alól, és élővé, lélegzővé teszik. Ha még nem lett volna világos, a Titanic-kiállítás éppen emiatt meglehetősen nehéz és súlyos, ez nem diadalmenet, sokkal inkább az emberi nagyravágyás kudarcának emlékműve, és mint ilyen, nem könnyű fogyasztanivaló, de ha rászánunk másfél-két órát, rendkívül egyedi és aktív élményt nyújt majd. Bátran ajánlom!

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Titanic-kiállítás

Kapcsolódó cikkek

Ismét egy teljes évet kell várnia annak, aki látni akarja Steven Tyleréket

Ismét egy évvel elhalasztották az Aerosmith budapesti koncertjét

Az új dátum egyelőre úgy fest, hogy 2022. július 10-e lesz, a megváltott jegyek továbbra is érvényesek.

Hírek

2021. 02. 24.

Online Harry Potter-kiállítás a British Museumban

Jövőre nagyszabású Harry Potter-kiállítás indul világkörüli turnéra

A Warner Bros. kezdeményezése igyekszik még közelebb hozni a rajongókat a szériához.

Hírek

2021. 02. 22.

Szobrot kaphat az énekes a magyar fővárosban

Közösségi finanszírozásból kaphat szobrot Freddie Mercury Budapesten

Bud Spencer után egy másik külföldi híresség kaphat szobrot a magyar fővárosban.

Hírek

2021. 01. 04.

Delaunay: Ablakok

Guillaume Apollinaire és az orfikus kubizmus

Avagy miként idomul egymáshoz a mester költészete és Robert Delaunay festészete?

Képzőművészet

2020. 12. 10.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Robert Rackstraw az elsőszámú gyanúsított

A kámforrá vált gépeltérítő – 50 éves a D. B. Cooper-ügy

Fél évszázada a tökéletes bűntény nyomában.

Történelem

2021. 02. 09.

Embert tolláról, avagy a világtörténelem 5 legendás barátsága

Író és szabadulóművész, író és diktátor, elnök és énekes, és a különös XX. századi rokonszenv.

Történelem

2021. 02. 05.

Steve Biko

Kiálts szabadságot! – Steve Biko és a bátorság emlékezete

Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.

Történelem

2021. 01. 27.

Tamam Shud-ügy

Az ismeretlen ügynök rejtélye – A Tamam Shud-ügy

Egy több, mint 70 éves rejtély, melyben minden kérdés újabb szül.

Történelem

2021. 01. 13.

Babona és valóság – Boszorkányüldözés és boszorkányperek Magyarországon

A boszorkányperek egészen a XVIII. századig jelen voltak hazánkban.

Történelem

2020. 12. 18.

Hirdetés