• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Világhírű írók az élet nyomában

Történelem

Az élet nyomában – 5 világhírű író, akik igazi kalandorok voltak

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Hirdetés

Thomas Wolfe-ra mondta a legtöbb korabeli kritikus, hogy lényegében egyetlen hatalmas témája volt csupán élete során: önmaga. Számos írót ismerünk, akik nem csupán írtak lenyűgöző kalandokról, de át is élték mindazt, így elsőkézből adhattak információt életük megpróbáltatásairól, háborúkról vagy épp veszélyes utazásokról. Megint mások – pl. Jules Verne – úgy alkották meg halhatatlan történeteiket, hogy alig-alig keltek fel a fotelből és a térkép mellől. Furcsamód egyik sem vall kevesebb kreativitásra a másiknál.

Míg ugyanis tapasztalat nélkül írni színes fantáziát, empátiát követel, addig az átélt események visszaadása éppen kellő távolságtartást, és mindkét verzió nagyfokú, és precíz megfigyelőkészséget. A végeredmény hatékonyságáról úgyis az olvasó ítélkezik majd. Mi ezúttal öt olyan írót hoztunk nektek, akik egész életüket az események sűrűjében töltötték, és akik számára írásaik világhírt kölcsönöztek.

Világhírű írók az élet nyomában

Világhírű írók az élet nyomában

Ambrose Bierce

Az Edgar Allan Poe irodalmi örökösének tartott, és H. P. Lovecraft által is előképnek nevezett Bierce az amerikai sötét irodalom egyik legfontosabb alakja, aki mindig az események sűrűjében járt, szatirikus horrorba hajló művei pedig a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek. Bierce 1861-től harcolt az amerikai polgárháborúban az északiak seregében. Hadifogságba esett, de megszökött a déliektől, aztán részt vett egy vadnyugati expedícióban, és csak utána, 1871-től kezdett publikálni. A többek közt a Bagoly folyó című novelláskötet szerzője 1913-ban a polgárháború sújtotta Mexikóba utazott, ahol néhány hónappal később nyoma veszett. Eltűnésére kismillió legenda keringett közkézen, a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy elesett az 1914. január 11-én lezajlott ojinagai csatában, tömegsírba temették, vagy testét elégették a többi áldozattal együtt. Bierce sorsáról egy csata hevében senki sem rendelkezhetett hiteles információval, azonban az elkövetkező évtizedben a világ számon pontján vélték látni az idősödő írót, így például egy mexikóvárosi kávézóban, és a Brazília nyugati felén elterülő Mato Grosso államban is. A rejtélyre ad fiktív megoldást a Gregory Peck és Jane Fonda főszereplésével 1989-ben bemutatott Tüzes alkony című film.

Ambrose Bierce

Ambrose Bierce

Ernest Hemingway

Az 1954-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett zseni életének kalandos epizódjait felsorolni sem egyszerű. Hemingway már alig tizennyolc évesen részt vett az első világháborúban, ahol megsebesült az olasz fronton. Később, immáron híres íróként haditudósítói minőségben ott volt a spanyol polgárháborúban, majd már igazi hírességként a második világháborúban is többek közt Párizs felszabadításánál. A köztes időben olyan remekműveket alkotott, mint a Búcsú a fegyverektől, vagy az Akiért a harang szól; vadászott Idaho erdeiben jóbarátjával, Gary Cooperrel, és feleségével Afrika szavannáin, Kubában halászott (és a második világháborúban náci tengeralattjárókra vadászott saját hajóján), Spanyolországban bikaviadalokra járt, megkörnyékezte a KGB és a CIA is, hogy beszervezzék hírszerzőnek, ő pedig mindkét oldalra használhatatlan információkat jelentett. Élete során négy feleséget és számos szeretőt fogyasztott el, alkoholizmusa és életvitele, no meg a tény, hogy élete végén kubai lakhelye miatt az FBI figyelmét is felkeltette, végül egészsége megromlásához vezetett. Elhatalmasodó paranoiája miatt elektrosokk kezeléseket kapott, végül életrajzírói szerint ennek hatására is 1961-ben öngyilkosságot követett el.

Ernest Hemingway

Ernest Hemingway

Jack London

Konzervgyári dolgozó, fosztogató osztrigakalóz, fókavadász, hobó, aranyvadász, alkoholista, író és még sorolhatnánk mi minden is volt Jack London. Végül ez a rossz körülmények közül jött, forrongó, kíváncsi és mindent látni vágyó fiatalember lett az amerikai irodalom egyik legkivételesebb alakja, aki a legenda szerint sose aludt öt és fél óránál többet. Akármilyen kalandos és csapodár életet is élt Jack London, imádott könyveiről sohasem feledkezett meg, a Bibliától, Darwin, Marx és Nietzsche munkáin át a kalandregényekig, mindent elolvasott. 1893-ban ő maga is szerencsét próbált az írással, és miután egy újság pályázatára beküldött Tájfun Japán partjainál című elbeszélését első helyezéssel jutalmazták, elhatározta, hogy ő is író lesz. Mindössze 19 éves volt ekkor. Jack London volt tulajdonképpen az első hobók egyike, amelyet Országúton című regényében meg is írt: csavargóként élt, a tehervonatok potyautasaként bejárta fél Amerikát, kicselezte a törvényt, ha pedig nem tudta, akkor leülte a büntetést. Jack London élete során több mint 50 regényt, kisregényt és elbeszélést írt, olyan széles műfaji palettát felsorakoztatva, amelyre nem sokszor akadt példa a világirodalomban. Lehetett az állathistória, krimi, utópia vagy szociográfia, amihez London nyúlt, az maga volt az irodalom, éppen ezért is szomorú, hogy mindössze 40 évesen hunyt el morfiumtúladagolásban.

Jack London

Jack London

Arthur Koestler

Kesztler Artúr Terézvárosban született, de az 1930-as évek végén már Párizsban élt, mint meggyőződéses kommunista, ám amikor Franco tábornok tisztviselői bebörtönözték spanyolországi tartózkodása alatt, végleg megrendült a bizalma. Az élete főművének tartott Sötétség délben című regénybe a Pireneusok munkatáborában szerzett élményeit is belefogalmazta, és írás közben folyton az ajtót figyelte, mikor tartóztatják le legközelebb. Végül a mű kéziratát egy barátja csempészte át Londonba, miközben ő beállt az idegenlégióba, és Afrikából szökött csak utána. Kalandjairól a Párbeszéd a halállal című életrajzi művében is megemlékezett. Angliai tartózkodását ismét a börtönben kezdte, mert 1940-ben vízum nélkül, menekültként érkezett az országba, de aztán a Sötétség délben nem sokkal később történt megjelenése felülírta a státuszát. Koestler a XX. század közepének egyik legjelentősebb írójává és filozófusává nőtte ki magát, akit Jean-Paul Sartre és Albert Camus mellett emlegettek, noha különös nézeteit – többek közt a parapszichológiáról, a nukleáris fegyverkezésről, a kommunizmusról, vagy a halálbüntetésről – számos kritikusnál, és olvasónál verte ki a biztosítékot. Koestler idősebb korában leukémiában, és Parkinson-kórban szenvedett, végül harmadik feleségével együtt követtek el öngyilkosságot 1983 márciusában.

Arthur Koestler

Arthur Koestler

Jack Kerouac

Feltörni kívánó újító, örök elégedetlen lázadó, a szabadságvágy kísérletezője, az irodalom fenegyereke, a „beatnemzedék” atyja és királya, a második elveszett amerikai nemzedék szóvivője, a popkultúra ikonja, akit egyaránt tisztelt Bob Dylan, Jim Morrison és a The Rolling Stones egész tagsága, aki egyesek szerint megújította a kísérleti próza irodalmi nyelvét, mások szerint több kárt tett a szépirodalom törekvéseiben, mint J. D. Salinger Zabhegyezője, mégis, évtizedekkel halála után is emelgetjük a nevét. Dióhéjban ez volt Jack Kerouac jelentősége, akit legalább annyian istenítettek, mint ahányan gyűlöltek: Truman Capote egyszer azt mondta róla, amit Kerouac csinál az nem írás, az gépelés. A szerző irodalmi jelentőségét, stílusát és narratíváját kiválóan összefoglalja Úton című világsikerű műve, mely egy szigorúan önéletrajzi ihletésű darab – akárcsak minden Kerouac – a spontán próza alapvetése, mely új iskolát teremtett az amerikai irodalomban. Az író keresztül-kasul végigkalandozta az Egyesült Államokat, épp úgy, mint hősei, miközben tudatosan épített mítoszt saját irodalmi nagysága köré, ugyanakkor kortársainál is erőteljesebben hitt abban, hogy valóban nagy dolgokra hivatott, és valóban valami újat képvisel. Ahogy mindig emlegetett, a sikerhez az kell, hogy „feltétlenül higgy benne, hogy zseni vagy.”

Jack Kerouac

Jack Kerouac

Kapcsolódó cikkek

Vámos Miklós-portré

Az embert a szokásai tartják egyben, meg a szenvedélyei – Vámos Miklós-portré

Vámos Miklós igazi polihisztor, aki napjainkban is rendkívül népszerű.

Antoine de Saint-Exupéry kedvenc gépe előtt

Antoine de Saint-Exupéry szerelmes levelei felfedik A kis herceg keletkezéstörténetét is

A nemrég publikált személyes levelek felfedik Saint-Exupéry életének nagy szerelmét is.

John Williams: Stoner

Világirodalmi krónikák 29. – John Williams: Stoner

Valószínűtlen bestseller, és magával ragadó klasszikus.

Dominic Monaghan és Billy Boyd

Trufa és Pippin önálló podcast-sorozatot indít A Gyűrűk Uráról

Május közepén indul a The Friendship Onion-széria.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Hirdetés

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. május 5.

    Hazug életek, kíméletlen kaméleonok – 5 pofátlan imposztor a XX. századból

    Életművészek, akik számára a hazugság jelentette az élet értelmét.

    • 2021. április 26.

    Az első világháború utolsó amerikai halottjának egy percet kellett volna kibírnia, hogy életben maradjon

    Henry Gunther egyetlen perccel a fegyverszünet életbe lépése előtt halt meg.

    • 2021. április 19.

    Magyarország felett az ég – A Kádár-korszak X-aktái

    Rejtélyes észlelések Magyarországon, és ami mögöttük van.

    • 2021. március 25.

    Az igazi James Bond – 4 rejtélyes kém a hidegháborúból

    Avagy kitüntetett és kiátkozott életek a hidegháború sodrában.

    Hirdetés