• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A koncepciós perek a köztudatban összenőttek a kommunista rendszerrel

Történelem

Az igazság halála – Koncepciós perek, szégyenfoltok a magyar történelemben

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

„…fontos az, hogy akkor tudjunk mindenről, amikor még a dolgok fejlődőben vannak, ismerni kell az ellenfél minden lépését, minden tervét.” /ÁBTL XI/1. 20. Operatív Csoportvezetők értekezlete, 1947. április 11./

Koncepciós perek nem csupán afrikai, ázsiai, vagy dél-amerikai országokban, hanem sajnos hazánkban is a történelem örök szégyenfoltjai maradnak. A „koncepciós” szó miatt első olvasatra mindenki a magyar kommunizmus évtizedeire gondol (1945-1989), pedig ilyen büntetőeljárások hazánkban már korábban is előfordultak. Mindenkinek ismerősen csenghet a hírhedt „tiszaeszlári vérvád” esete, ahol egy kislány, Solymosi Eszter eltűnésével a helyi zsidó közösséget vádolták meg alaptalanul. Az egyetemes történelemben már jóval korábban, a középkor alatt találkozhattunk koholt büntetőeljárásokkal, ahol hatalmi érdekből ártatlanok meghurcolására, rosszabb és sajnos gyakoribb esetben kivégzésére került sor.

Ha visszaemlékszünk, a késő középkor nagy jelentőségű koncepciós pere 1314-ben folytatódott a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend ellen. Az eljárás megannyi lovag életébe került, beleértve a rend 23. nagymesterét, Jacques de Molay-t. A boszorkányperek, vérfarkasok és vámpírok elleni eljárások, majd az inkvizíciós perek szintén ismertek és számos – olykor ártatlan – ember életét követelték. A diktatúrák a büntetőeljárást előszeretettel alkalmazták politikai fegyver gyanánt, például a francia forradalom után a jakobinus diktatúra a büntetőeljárás alapelveit figyelmen kívül hagyva megalkotta az ún. „gyanús törvényt”. Ennek következtében a „második terror” ideje alatt folytak politikai perek, amelyek a Forradalmi Törvényszék előtt zajlottak. A legismertebb hazai koncepciós pereink közé tartoznak a tiszaeszlári per, számos népbírósági per, mint Rajk László, vagy Mindszenty József pere, a Wallenberg-per és persze Nagy Imre esete. A következőkben a kevéssé ismert események kerülnek bemutatásra.

A tiszaeszlári vérvád tárgyalás

A tiszaeszlári vérvád tárgyalás

A tiszaeszlári vérvád

Tiszaeszlári vérvádként ismert az 1882–1883 között lezajlott tiszaeszlári persorozat, amelyben a helyi zsidó közösséget egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával („vérvád”) gyanúsítottak meg húsvétkor. Az eltűnés után anyja jelentette a községi bírónak, majd a járási szolgabírónak lánya eltűnését, de a hatóságok csak a lány országos körözését rendelték el. Tizenöt személy ellen indítottak eljárást, majd nyújtottak be ellenük egy év múltán 1883. április 14-én vádiratot. A szerencsétlen vádlottakat országos gyűlölet kísérte, szerencsére védőjük, Eötvös Károly volt, aki emberként is jogászként is kivételesnek számított.

Éleslátása, elfogulatlansága, bölcsessége más ügyekben és életében is végig kísérte őt, így lehet, hogy ítéletében a Magyar Királyi Kúria kimondta, nem állapítható teljes bizonyossággal, hogy a megtalált holttest Solymosi Eszteré, ezért a vádlottak tekintetében 1884. május 10-én meghozták a jogerős felmentő ítéletet. Az emberi gyűlölet és butaság, a babonákba vetett hit sajnos határtalan volt, ahogy ma is, így Tiszaeszláron a folklór részévé vált Eszter esete.

A helyi lakosok persze a felmentő ítélettől független továbbra is a zsidó közösséget gyanúsították követték el a szörnyű tetteket, ez pedig jelentős hatással volt a magyarországi antiszemitizmus és a zsidókkal szembeni negatív közhangulat későbbi alakulására is.

A koncepciós perek a köztudatban összenőttek a kommunista rendszerrel

A koncepciós perek a köztudatban összenőttek a kommunista rendszerrel

Koncepciós perek Magyarországon 1945–1956 között

A II. világháború utáni szovjet típusú diktatúra kiépítésében fontos szerepet játszottak a koncepciós perek, amelyeket szovjet irányítás mellett a Rákosi vezette hatalom a politikai rendőrség (ÁVO, ÁVH) segítségével valósított meg. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletével létrehozott népbíróságok politikai különbíróságként ítélkeztek, amelyek egyrészt a korábbi törvények által is közönséges bűntettnek minősített esetek elkövetőit, másrészt azokat vonták felelősségre, akiknek cselekményeit a rendelet minősítette bűncselekménnyé. A diktatúra legnagyobb fegyvere ez utóbbi volt, hiszen a vádlottakat a népbírák elé állíthatták és elhallgattatták őket. A klasszikus és örökérvényű büntetőjogi jogelveket, mint például a „nullum crimen sine lege” elvét egyszerűen elvetették.

1945–1949 között a koncepciós perek elsődleges célja a többpártrendszer megszüntetése volt. Ide tartozik számos népbírósági per, mint például a szegedi Magyar Ellenállási Mozgalom pere/Lévay Béla és társai pere (1947), vagy a Pócspetri per (1948/katolikus egyház megfélemlítése). 1949-re a többi párt megsemmisítésével, majd a vállalatok és földek államosításával a kommunisták megszerezték a totális politikai és gazdasági hatalmat így a koncepciós perek célja változott.

Egyrészről folytatódott a „rendszer ellenségeinek” felkutatása és perbe fogása, emellett előtérbe kerültek a kommunisták párton belüli riválisokkal való leszámolását szolgáló koncepciós perek,

amelyek közül a legismertebb Rajk Lászlóé volt 1949-ben. Újabb szakaszt jelentettek az 1956-os felkelés utáni megtorlások, amelyek közül a legismertebb Mindszenty József, valamint Nagy Imre és társai pere.

Péter Gábor

Péter Gábor

Az egyik kevéssé ismert eljárás a híres diplomata és humanitárius személyiség, Raoul Wallenberg halálával kapcsolatos koncepciós per volt 1953 elején Budapesten, amelynek a részletei csak az 1990-es években, Ember Mária a Magyar Nemzet újságírója kutatásának nyomán kerültek nyilvánosságra. Wallenberg három vacsoravendége utolsó estéjén Budapesten Dr. Fleischmann Ottó, Szabó Károly és Szalai Pál voltak 1945. január 12-én a svéd követségen, a Gyopár utcában. A következő napon, 1945. január 13-án Wallenberg szovjet fogságba került. A koncepció 1953-ban az volt, hogy Wallenberg gyilkosai az 1944-es Zsidó Tanács tagjai közt, Budapesten keresendők, nem pedig a Szovjetunióban. Ennek eredményeként Dr. Benedek László, Stöckler Lajos, Domonkos Miksa, Szalai Pál és Szabó Károly kerültek fogságba. Szabó Károlyt 1953. április 8-án az utcán fogták el, nyomtalanul eltűnt, családja több hónapig semmit nem tudott róla.

Gerő Ernő Rákosihoz írott feljegyzésében, 1953. március 1-jén: „A kihallgatások anyagából világos, hogy a két világháború közti Zsidó Tanács tagjai valamennyien Gestapo ügynökök voltak. (…) A tárgyaláson majd ki fog derülni, hogy nem antiszemitizmusért tartóztattuk le őket, hanem mert Gestapo ügynökként a szegény zsidók gyilkosai és amerikai imperialista kémek.” (MOL 276.f. 56/184 ö.e.)

Sztálin halálát követően a kirakatperben fogvatartott személyeket elengedték, az iratokat titkosították. Domonkos Miksa azonban sajnos nem élte túl, szabadlábon belehalt az elszenvedett kínzásokba. 1950 elejéig a hatályos 1946. VII. tc. alapján elítéltek száma 5861 fő volt, ez 1956 őszéig közel 38 ezerrel megnőtt. A tíz év alatt 42 679 személyt marasztaltak el valamilyen formában, a kivégzettek száma hozzávetőlegesen 500 fő volt.

Raoul Wallenberg

Raoul Wallenberg

A Kádár-rendszer egyik mostanában fókuszba került eljárása egy fiatal orvosnő, Tóth Ilona pere, amely nagyon jól mutatja a rendszer kegyetlenségét. Tóth Ilona belgyógyászati gyakorlatát a Péterfy utcai kórházban végző fiatal orvosjelölt önkéntes mentősként folytatta a forradalom napjaiban, miközben a sebesülteken kívül kötszert és fegyvert is szállított a harcoló felkelőknek. Azok közé tartozott, akik kitartottak a szovjet bevonulás után is, így a Domonkos utcai kis kisegítő kórháznak november 4-e után ő lett a vezető orvosa. Tóth Ilona a kórház ablakából maga is több alkalommal gránátot dobott a szovjet harckocsikra. A vád szerint 1956. november 18-án valakik, valamilyen tisztázatlan okból bevittek egy férfit, Kollár Istvánt, akit kémkedéssel, a felkelők lebuktatásával vádolnak.

Az ott tartózkodó felkelők, Gönczi Ferenc, Gyöngyösi Miklós és társaik először brutálisan megverték, nyakára tapostak, fojtogatták, és amikor ennek ellenére sem sikerült megölni, akkor Tóth Ilona az orvosi hivatásával visszaélve megpróbálta először túlaltatni, majd a teste különböző részeibe fecskendezett benzines és levegőinjekcióval megölni Kollárt.

Miután az áldozat mindezt túlélte, végül egy bicskával szíven szúrta. Tóth Ilona a hivatalos álláspont szerint letartóztatását követően két héttel, december 4-én tényfeltáró beismerő vallomást tett. December 12-én exhumáltak egy ismeretlen holttestet, amelyet a belügyi orvosszakértők felboncoltak, számos vizsgálatnak vetették alá, és nem találtak rajta semmilyen tűszúrásra utaló nyomot, sem az altatásra utaló étert vagy morfiumot, sem benzint. Ennek ellenére Tóth Ilona és társai beismerő vallomást tettek, annak ellenére, hogy a tárgyi bizonyítékok tökéletesen ellentmondók voltak. 1957. június 28-án több történész által is megállapítottan ártatlanul végezték ki Tóth Ilonát, aki azóta mártírrá vált, fiatal életét azonban sajnos egyetlen koszorú vagy műemlék sem adhatja vissza, ahogy már sorstársaiét sem.

Tóth Ilona a tárgyalásán

Tóth Ilona a tárgyalásán

Kapcsolódó cikkek

Biofunkcionális filozófia

Biofunkcionális filozófia – Arisztotelésszel, Arisztotelészről és a mai emberről

A filozófiai észben megalapozott emberlét” eszméjének elkerülhetetlenségéről.

Három Oscar-díjas színész repít vissza Hollywood aranykorába

Nicole Kidman, Javier Bardem és J. K. Simmons egy filmben.

Pablo Escobar és Juan Pablo Escobar a 80-as évek közepén a Fehér Ház előtt

Felesége után fia is megírta Pablo Escobar történetét

Juan Pablo Escobar több év kutatást, és számos tényfeltáró interjút követően jelentkezik a kötettel.

Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 20.

    Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

    A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

    • 2021. október 6.

    Cselszövés, szex és ördögi szertartások kövezték ki az utat a Napkirály ágyába

    Madame de Montespan hatalomvágyának semmi sem volt szent.

    • 2021. október 4.

    A titkok titkára fél évszázadon át ült az információ birodalmának trónusán

    Ami manapság a Facebook adatkezelési botránya, az egykor az FBI első embere volt.

    • 2021. szeptember 23.

    45/07/28 – A nap, mikor repülő csapódott az Empire State Buildingbe

    Nem 9/11 az egyetlen nap, mikor sérült New York egyik örök szimbóluma.

    • 2021. szeptember 20.

    Mint a kámfor – A történelem 5 rejtélyes eltűnése, melyre máig nincs magyarázat

    Avagy amikor a tények találkoznak a misztikummal.