- Kovács Krisztián
- 2020. szeptember 28. | Becsült olvasási idő: 6 perc
1969-ben Charles Manson arra buzdította követőit, a Manson-család tagjait, hogy látogassák meg az éppen Európában forgató Roman Polanski filmrendező Beverly Hills-i házát. Augusztus 8-ról 9-re virradó éjjel négy ember érkezett a Benedict Canyonba azzal, hogy mindenkit megölnek, akit a házban találnak. A házban tartózkodó öt emberrel pisztolylövésekkel, és késszúrásokkal végeztek, köztük volt Polanski állapotos felesége, a színésznő, Sharon Tate is. Mindannyian a helyszínen életüket vesztették. Mansont is társait kizárólag azért nem végezték ki, mert mire a bíróság ítéletet hirdetett az ügyben, Kalifornia államban eltörölték a halálbüntetést.
Manson a bíróságon többször is felbujtóként emlegette a The Beatles White Albumának bizonyos dalait, így a Helter-Skelter, vagy a Piggies című szerzeményt, valamint különösképp a Revolution no. 9. című nótát, amelynek hangmontázsában géppisztolyropogás közben egy hang azt ismételgeti „Rise”, azaz kelj fel! Nem ez volt az első, és nem is az utolsó alkalom, amikor egy-egy elborult elme félreértelmezett egy olyan ideológiát, mely talán jelen sem volt az általa hivatkozott műben. Íme most öt merénylő, és az általuk saját borzalmas tetteik elkövetésével megvádolt regény.
Félreértett ideológiák?
Asimov 1951 és 1953 között írta a sci-fi történetének egyik leghíresebb művét, az Alapítvány-trilógiát, mely egy gigantikus birodalom összeomlásának, és megújulásának története számos szociológiai és pszichológiai motívummal. A regényeket Ashahara, az Aum Sinrikjó szekta alapítója is olvasta, mélyen tisztelte gondolatiságukat, és tulajdonképpen egyfajta ideológiaként használta fel a saját követői körében, valamint az 1995. március 20-án végrehajtott gáztámadásban, mely a tokiói metrót érte. A merénylők 30%-os töménységű szaringázt engedtek ki a szerelvényekben, mellyel több mint 1000 súlyos mérgezést okoztak. A támadásnak 12 áldozata volt, a támadókat pedig 2018-ben végül felakasztották. Ashahara számtalanszor beszélt a merénylet után Asimov regényeiről, holmijai közt is találtak példányt a japán kiadásból. Ő maga úgy tervezte, hogy a merénylettel majd az Egyesült Államokat vádolja, mellyel kirobbantja a harmadik világháborút.
A tokiói metró 1995. március 20-án
Joseph Conrad neve talán A sötétség mélyén című Kongóban játszódó kisregény miatt lehet ismerős, mely tulajdonképpen Francis Ford Coppola Apokalipszis most című Vietnámi-háborús filmjének alapját is képezte. Conrad emellett számtalan nagy sikerű regény szerzője, ezek egyike az eredetileg 1906 és 1907 között folytatásokban, majd később önálló kötetben is megjelent A titkosügynök, melyben egy merénylő bombamerényletet követ el a Greenwichi Obszervatórium ellen. A regény bevallottan az egyik nagy kedvence volt a hírhedt anarchistának, Theodore Kaczynskinek, aki Unabomber néven híresült el, miután több egyetemnek és légitársaságnak küldött levélbombát a kései 1970-es évektől egészen az 1990-es évek elejéig. Robbanószerkezetei három embert megöltek, és 23-at megsebesítettek. Kaczynski jelenleg is életfogytiglani szabadságvesztését tölti a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.
Theodore John Kaczynski, azaz Unabomber, az elfogása után
A sci-fi aranykorának egyik legnépszerűbb szerzője 1961-ben jelentette meg Stranger in a Strange Land című, a magyar fordításban az igen furcsa Angyali üdvözlet címet viselő regényét, melyet aztán később még az Iron Maiden is feldolgozott egy saját dalban. A regény az 1960-as évek ellenkultúra mozgalma, a szabad szerelem és a korlátok nélküli életmód jelképévé vált. Nem csoda, ha számtalan újságíró igyekezett kapcsolatba hozni Charles Mansonnal és a Manson családdal, akik ideológiája tulajdonképpen szóról-szóra megfelelt annak, amit a regény is taglalt. Bár maga Manson tagadta, hogy olvasta volna a művet, a Time magazin az 1970-es évek elején alapos és részletes kutatást folytatott az összefüggés bizonyítása kapcsán, és részletes cikkben emlékeztek meg róla, hogy túl sok a hasonlóság a kettő közt ahhoz, hogy azokat a puszta véletlennek lehessen betudni, bármit is állítson a teljesen beszámíthatatlan Manson.
Charles Manson (balra) úton a bíróságra
A horrorkirály pályája elején rendkívül termékeny írónak számított (tulajdonképpen a mai napig annak számít), ám kiadója csupán évente egy regény megjelentetését vállalta tőle, ezért King egy felvett írói álnéven is publikálni kezdett. Az első Richard Bachman regény 1977-ben látott napvilágot és a Rage, azaz Düh címet viselte, története pedig egy gimnáziumi lövöldözés és túszejtés körül bonyolódik. 1997. december 1-jén egy Michael Carneal nevű fiú a műben leírtakhoz hasonló vérfürdőt rendezett saját iskolájában tanárai és osztálytársai közt, elfogása, és a több halálos áldozattal járó incidens után pedig iskolatáskájából előkerült a regény egy példánya. King néhány évvel később, egészen pontosan 2000-ben döntött úgy, hogy a továbbiakban a hasonló borzalmas cselekedetek elkerülése végett kivonatja a kötetet a forgalomból, mely azóta sem angol, sem egyéb nyelvterületen nem jelenhetett meg, és ez vélhetően így is marad.
Az egyik leghíresebb iskolai mészárlás Eric Harris és Dylan Klebold nevéhez köthető
J. D. Salinger regénye hiába fogyott el 65 millió példányban, máig az egyik legvitatottabb mű, mely gyakorlatilag remeteségre ítélte az íróját is elképesztő visszhangja miatt. Salinger az 1970-es évek végétől már interjút sem adott, ám ettől még regénye hatása nem enyhült. Mikor Mark David Chapman 1980. december 8-án New Yorkban lelőtte a The Beatles legendáját, John Lennont, leült a padkára, hogy ott várja meg a rendőröket, és a Zabhegyező egy példányát olvasgatta, melynek belső borítójára annyit írt: „Ez a vallomásom.” Évekkel később Chapman azt vallotta már a börtönben, hogy a gyilkosságot vélhetően az okozta, hogy túlságosan azonosulni akart a főszereplővel, Holden Caulfielddal. Nem ez volt az egyetlen eset, mikor egy merénylő holmijai közül előkerült Salinger regénye. 1981. március 30-án John W. Hinckley rálőtt a frissen beiktatott amerikai elnökre, Ronald Reaganre, a gellert kapott lövedék pedig Reagan tüdejében állt meg. Bár az elnök teljesen felgyógyult, barátai szerint haláláig szenvedett sérült tüdeje miatt.
Lennon néhány órával a halála előtt dedikálta Chapmannek (jobbra) az egyik lemezét
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.
Az első szenvedélyes királyi játékos X. Lajos volt.
Vannak varázslatos tündérmesék és vannak kevésbé varázslatosak, mint ezek itt.
Avagy kik és miért nem kértek a Francia Becsületrendből.
Nem mindennapi életéről Ralph Fiennes főszereplésével készült film nemrég.
