• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A Windsor-ház a 80-as években

Történelem

Isten és a jogom – A Windsor-ház rövid története

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Nagy-Britannia uralkodócsaládjának tagjai innen nézve valódi celebeknek tűnhetnek, hiszen a híradásokban napi szinten találkozhatunk velük kapcsolatos hírekkel. II. Erzsébet királynő példátlan uralkodó, hiszen 95 évesen, szeretett férje nemrég bekövetkezett halála ellenére is kiveszi a részét az uralkodásból. Bár 1952 óta ül a trónon, a koronázásra több mint egy évvel később, 1953. június 2-án került csak sor, Erzsébet 27 éves korában. A királyi család életében több történelemformáló esemény is bekövetkezett, e koronázás volt például az első, melyet már a televízió (BBC) is élőben közvetített, és állítólag több mint 20 millióan követték figyelemmel világszerte. 

A családról egy dokumentumfilm-sorozat is készült, amely szintén újdonságnak számított, hiszen korábban az „alattvalók” számára elképzelhetetlen lett volna ilyen közelségben látni uralkodóikat.  II. Erzsébet uralkodása idején először lépett pápa brit földre, amikor II. János Pál 1982-ben odautazott. II. Erzsébet 2015. szeptember 9-én ükanyját, Viktória királynőt felülmúlva, Nagy-Britannia leghosszabb ideig regnáló uralkodójává vált. Házasságuk Fülöp herceggel 73 éven át tartott, amely ez év áprilisában ért véget a herceg halálával. Ebből is látszik, miért találja izgalmas többek közt Hollywood is, hogy időről-időre újabb és újabb filmes projekteket kössön az uralkodóházhoz.

A korai Windsor-ház

A korai Windsor-ház

Anglia trónján ezidáig nyolc uralkodói dinasztia váltotta egymást az 1066-os hastingsi csatát követő időktől egészen napjainkig. Ezek a következők: Normann uralkodóház, Anjou-Plantagenet ház, Lancester és York ház, Tudor-ház, Stuart-ház, Hannover-ház, Szász-Coburg dinasztia és 1917 óta a Windsor-ház. 1917. július 17-én V. György brit király rendelettel alapította meg a Windsor-házat, amikor saját és családja német nemesi címeiről lemondva, elhagyta a Szász-Coburg-Gothai-ház (Saxe-Coburg and Gotha) megnevezést. Ez a német név még Albert szász–coburg–gothai herceggel, Viktória királynő szeretett férjével érkezett meg a brit királyi családba, köszönhetően annak, hogy a főszabály szerint a gyerekek az apa vezetéknevét öröklik.

VII. Edward (Viktória királynő fia) és Alexandra hercegnő házasságából 1865-ben született meg V. György, akit 1910-ben koronáztak meg. Uralmának hetedik évében, 1917-ben történt a furcsa fordulat, amikor is az első világháborúban ellenséggé vált, így a németektől örökölt uralkodói családnév lecserélése egy sokkal „angolosabb” dinasztia-névre éppen praktikusnak tűnt.  Az új név így a Windsor lett. A választás V. György magántitkára, Arthur Bigge, (Lord of Stamfordham) javaslatára esett a Windsorra, mert a Londontól 35 km-re fekvő, híres angol település közelében feküdt az egyik legősibb – még I. Vilmos korában épült – brit kastély, és itt került aláírásra a Magna Carta Libertatum is 1215-ben, amelynek jelentősége a mi Aranybullánkkal vetekszik. Itt született továbbá III. Edward is és itt jött létre a híres térdszalag rend.

A legenda szerint, amikor György egyik unokatestvére, II. Vilmos hírét vette, hogy az a törvény adta jogánál fogva megváltoztatta a királyi ház nevét, a kölcsönösségre hivatkozva azt üzente a királynak, hogy szívesen megnézné a Globe színházban Shakespeare komédiáját, A szász-coburg-gothai víg nőket (Vilmos „A windsori víg nők” című darabra utalt ezzel).

Erzsébet és Fülöp az esküvőn

Erzsébet és Fülöp az esküvőn

A család címerét az angol oroszlán és a skót egyszarvú tartja, a pajzson Anglia, Skócia és Írország jelképei láthatók. A szalagon olvasható a család 12. századból származó norman-francia jelmondata: „Dieu et mon droit”, azaz „Isten és a jogom”.

A Windsor-ház jelenleg a negyedik uralkodójánál tart (a név után az uralkodás kezdete és vége): V. György (1910. május 6. – 1936. január 20.), VIII. Edward (1936. január 20 – 1936. december 11.), VI. György (1936. december 11. – 1952. február 6.), II. Erzsébet (1952. február 6. – ).

A család legismertebb „feketebáránya” valószínűleg VIII. Edward, akinek a személyéhez a dinasztia egyik legnagyobb botránya is kapcsolódik, hiszen ő az, aki alig egy évvel koronázását követően, 1936 decemberében lemondott a trónról, mégpedig egy elvált, amerikai nő szerelme kedvéért. Az új uralkodó öccse, a beszédhibás (dadogós) Albert lett, aki VI. György néven lépett trónra és akiről Colin Firth főszereplésével a világhírű A király beszéde című film is készült. György a nép szemében hős lett, hiszen a legnehezebb éveikben segítette át őket a világháború borzalmain, így elnyerte szimpátiájukat, míg VIII. Edward kegyvesztetté vált, különösen azután, hogy a világháború alatt nyíltan szimpatizált a nácikkal.

Életének hátralévő részét Franciaországban élte le, 1972-ben bekövetkezett haláláig. A család szégyenének számított, aki megfutamodott kötelezettségei elől, így öccsére hagyva az uralkodás mindennapos gondjait. Az anyakirálynő egész életében neheztelt emiatt sógorára, Erzsébet is csak évtizedekkel később bocsátott meg neki.

VIII. Edwárd és felesége

VIII. Edwárd és felesége

Lilibeth, ahogy családja nevezte, sokkal visszahúzódóbb volt húgánál, Margitnál, ám a sors életük alakulását nem az ő elképzeléseik szerint alakította. 1947-ben Erzsébet brit királyi hercegnő azzal a görög Fülöp herceggel házasodott össze, aki a német Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház tagja volt (ez az uralkodóház Görögország, Dánia és Norvégia felett is hatalmat gyakorolt). Fülöp már gyerekként jelen volt az életében, s áprilisban bekövetkezett haláláig társa volt mindenben. Erzsébet, apja korai halála után fokozatosan tanult bele az uralkodásba, amit – és ebben a történészek is egyetértenek – mára tökélyre fejlesztett.

A sajtó négy gyermeke (Károly, Anna, András és Eduárd) közül főként Károly és tragikusan elhunyt felesége, Diana hercegnő magánéletével foglalkozott, jelenleg pedig Harry és Vilmos viszálya áll a hírek középpontjában.

A királynő és vele együtt családja és a jövő generációja mindennap jelen van nemcsak a brit nép, hanem a mi életünkben is, amellyel – ki-ki döntse el maga – bizonyítják vagy épp cáfolják, hogy van-e még létjogosultsága a monarchia államformájának. Ahogy mondani szokás, Isten óvja a királynőt és a leendő trónörökösöket, akik úgy érzem, tartogatnak még izgalmakat az egyébként is időről-időre vérszemet kapó bulvársajtó számára.

II. Erzsébet

II. Erzsébet

Kapcsolódó cikkek

Ewoud Kieft: A tiltott könyv

A tiltott könyv, avagy a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje

Ewoud Kieft hiánypótló műben vizsgálja objektíven a történelmet.

Hollywoodi konteók – Az amerikai filmek 7 divatos összeesküvés-elmélete

Kitől tartanak az álomgyár alkotói, és miként jelenik ez meg a filmvásznon.

Isaac Newton, az okkult kutató

Isaac Newton megpróbálta megfejteni az egyiptomi piramisok titkát, de a kutyája közbelépett

Newton másik oldaláról már 1936 óta tudni, de a most elárverezett kézirat új információkkal is szolgál.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Alice szürrealista Csodaországa – Avagy így látta Salvador Dalí Lewis Carroll meséjét

    A szürrealista mester testhezálló illusztrációkat készített a kultikus regényhez.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. január 12.

    Mint a kámfor – 7 híres történelmi személy rejtélyes eltűnése

    Titokzatos esetek, az összeesküvés-hívők melegágya, amikor több a magyarázat, mint a tiszta tény.

    • 2022. január 5.

    A műkedvelő pszichopata és a lány, aki Hollywoodról álmodott – 75 éves a Fekete Dália-ügy

    Az amerikaiakat rettegésben tartó világhírű ügyek lehetséges kapcsolódási pontjai.

    • 2021. december 16.

    A civilizáció kriptája hatezer évig várja csendben és érintetlenül a jövő emberét

    Egy egyedülálló kezdeményezés az egyiptomi fáraósírok ötletéből merítve.

    • 2021. november 17.

    Listi Lászlótól Pipás Pistáig – A magyar bűnügyi történelem hírhedt gyilkosai

    A magyar kriminalisztika meglepő és borzalmas esetei.

    • 2021. november 5.

    A polihisztor és a király – Leonardo da Vinci I. Ferenc udvarában

    Miért ment a művész a király udvarba, hogy aztán ott is haljon meg?