- Talabosné Lukács Nikolett
- 2021. július 30. | Becsült olvasási idő: 6 perc
Nagy-Britannia uralkodócsaládjának tagjai innen nézve valódi celebeknek tűnhetnek, hiszen a híradásokban napi szinten találkozhatunk velük kapcsolatos hírekkel. II. Erzsébet királynő példátlan uralkodó, hiszen 95 évesen, szeretett férje nemrég bekövetkezett halála ellenére is kiveszi a részét az uralkodásból. Bár 1952 óta ül a trónon, a koronázásra több mint egy évvel később, 1953. június 2-án került csak sor, Erzsébet 27 éves korában. A királyi család életében több történelemformáló esemény is bekövetkezett, e koronázás volt például az első, melyet már a televízió (BBC) is élőben közvetített, és állítólag több mint 20 millióan követték figyelemmel világszerte.
A családról egy dokumentumfilm-sorozat is készült, amely szintén újdonságnak számított, hiszen korábban az „alattvalók” számára elképzelhetetlen lett volna ilyen közelségben látni uralkodóikat. II. Erzsébet uralkodása idején először lépett pápa brit földre, amikor II. János Pál 1982-ben odautazott. II. Erzsébet 2015. szeptember 9-én ükanyját, Viktória királynőt felülmúlva, Nagy-Britannia leghosszabb ideig regnáló uralkodójává vált. Házasságuk Fülöp herceggel 73 éven át tartott, amely ez év áprilisában ért véget a herceg halálával. Ebből is látszik, miért találja izgalmas többek közt Hollywood is, hogy időről-időre újabb és újabb filmes projekteket kössön az uralkodóházhoz.
Anglia trónján ezidáig nyolc uralkodói dinasztia váltotta egymást az 1066-os hastingsi csatát követő időktől egészen napjainkig. Ezek a következők: Normann uralkodóház, Anjou-Plantagenet ház, Lancester és York ház, Tudor-ház, Stuart-ház, Hannover-ház, Szász-Coburg dinasztia és 1917 óta a Windsor-ház. 1917. július 17-én V. György brit király rendelettel alapította meg a Windsor-házat, amikor saját és családja német nemesi címeiről lemondva, elhagyta a Szász-Coburg-Gothai-ház (Saxe-Coburg and Gotha) megnevezést. Ez a német név még Albert szász–coburg–gothai herceggel, Viktória királynő szeretett férjével érkezett meg a brit királyi családba, köszönhetően annak, hogy a főszabály szerint a gyerekek az apa vezetéknevét öröklik.
VII. Edward (Viktória királynő fia) és Alexandra hercegnő házasságából 1865-ben született meg V. György, akit 1910-ben koronáztak meg. Uralmának hetedik évében, 1917-ben történt a furcsa fordulat, amikor is az első világháborúban ellenséggé vált, így a németektől örökölt uralkodói családnév lecserélése egy sokkal „angolosabb” dinasztia-névre éppen praktikusnak tűnt. Az új név így a Windsor lett. A választás V. György magántitkára, Arthur Bigge, (Lord of Stamfordham) javaslatára esett a Windsorra, mert a Londontól 35 km-re fekvő, híres angol település közelében feküdt az egyik legősibb – még I. Vilmos korában épült – brit kastély, és itt került aláírásra a Magna Carta Libertatum is 1215-ben, amelynek jelentősége a mi Aranybullánkkal vetekszik. Itt született továbbá III. Edward is és itt jött létre a híres térdszalag rend.
A Windsor-ház jelenleg a negyedik uralkodójánál tart (a név után az uralkodás kezdete és vége): V. György (1910. május 6. – 1936. január 20.), VIII. Edward (1936. január 20 – 1936. december 11.), VI. György (1936. december 11. – 1952. február 6.), II. Erzsébet (1952. február 6. – ).
A család legismertebb „feketebáránya” valószínűleg VIII. Edward, akinek a személyéhez a dinasztia egyik legnagyobb botránya is kapcsolódik, hiszen ő az, aki alig egy évvel koronázását követően, 1936 decemberében lemondott a trónról, mégpedig egy elvált, amerikai nő szerelme kedvéért. Az új uralkodó öccse, a beszédhibás (dadogós) Albert lett, aki VI. György néven lépett trónra és akiről Colin Firth főszereplésével a világhírű A király beszéde című film is készült. György a nép szemében hős lett, hiszen a legnehezebb éveikben segítette át őket a világháború borzalmain, így elnyerte szimpátiájukat, míg VIII. Edward kegyvesztetté vált, különösen azután, hogy a világháború alatt nyíltan szimpatizált a nácikkal.
Életének hátralévő részét Franciaországban élte le, 1972-ben bekövetkezett haláláig. A család szégyenének számított, aki megfutamodott kötelezettségei elől, így öccsére hagyva az uralkodás mindennapos gondjait. Az anyakirálynő egész életében neheztelt emiatt sógorára, Erzsébet is csak évtizedekkel később bocsátott meg neki.
Lilibeth, ahogy családja nevezte, sokkal visszahúzódóbb volt húgánál, Margitnál, ám a sors életük alakulását nem az ő elképzeléseik szerint alakította. 1947-ben Erzsébet brit királyi hercegnő azzal a görög Fülöp herceggel házasodott össze, aki a német Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház tagja volt (ez az uralkodóház Görögország, Dánia és Norvégia felett is hatalmat gyakorolt). Fülöp már gyerekként jelen volt az életében, s áprilisban bekövetkezett haláláig társa volt mindenben. Erzsébet, apja korai halála után fokozatosan tanult bele az uralkodásba, amit – és ebben a történészek is egyetértenek – mára tökélyre fejlesztett.
A királynő és vele együtt családja és a jövő generációja mindennap jelen van nemcsak a brit nép, hanem a mi életünkben is, amellyel – ki-ki döntse el maga – bizonyítják vagy épp cáfolják, hogy van-e még létjogosultsága a monarchia államformájának. Ahogy mondani szokás, Isten óvja a királynőt és a leendő trónörökösöket, akik úgy érzem, tartogatnak még izgalmakat az egyébként is időről-időre vérszemet kapó bulvársajtó számára.
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…
Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.
Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.
Az első szenvedélyes királyi játékos X. Lajos volt.
Vannak varázslatos tündérmesék és vannak kevésbé varázslatosak, mint ezek itt.
Avagy kik és miért nem kértek a Francia Becsületrendből.
Nem mindennapi életéről Ralph Fiennes főszereplésével készült film nemrég.