- Talabosné Lukács Nikolett
- 2021. szeptember 1. | Becsült olvasási idő: 5 perc
Mi magyarok számtalan dologra lehetünk büszkék: csodálatos találmányaink, művészeink, tudósaink mellett rendkívül különleges a gasztronómiánk is. Ezek alapján kezdett néhány évtizede szerveződni mindezek elismerésére a hungarikum mozgalom. A kezdeményezés eredményeképpen „a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt” az Országgyűlés ötpárti egyetértéssel alkotta meg azzal a céllal, hogy megfelelő jogi keretet biztosítson a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, gyűjtéséhez és dokumentálásához, lehetőséget biztosítva a minél szélesebb körben való megismertetésükhöz, megőrzésükhöz és védelmükhöz. Eddig 8 témában összesen 79 termék, étel, teljesítmény vagy természeti érték nyerhette el ezt a címet, amelyek közül természetesen nagyon sokat fel tudnánk sorolni, vannak azonban kevéssé ismertek, érdekesek és meghökkentőek is. Jelen cikkünkben ezeket gyűjtöttük össze.
Mi is a hungarikum? A törvény meghatározása szerint: „hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.”
Ebben a kategóriában számos ismert élelmiszer és ital található. Ki ne ismerné a csabai, gyulai vagy debreceni kolbászt, a PICK téliszalámit, a pálinkát, a makói hagymát, a szegedi fűszerpaprikát, vagy a TÖRLEY pezsgőt? Néhány hungarikum azonban egészen meghökkentő vagy kevéssé ismert. Nem sokan tudják például, hogy a magyar pásztor és vadászkutyafajták is hungarikumok lettek. Ezek a kutyusok a komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi, magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó és a magyar agár. A vizsla és a puli ősei a honfoglalás idején érkeztek a vándorló törzsekkel. Valamennyi fajtára jellemző az ügyesség és a kitartás, a szorgalom, valamint a magyar tájhoz kötődés. A szőregi rózsatő szintén meglepetés a listát olvasva, hiszen hazánk egyetlen rózsatőtermesztő vidékét kevesen ismerik, pedig a terület Közép-Európában egyedülálló földrajzi és környezeti adottságokkal rendelkezik. A Tisza-Maros szögében kialakuló kedvező talaj és éghajlati viszonyok közt a XIX. században alakult ki a kertészeti kultúra, amely azóta is töretlenül folytatódik.
A BÉRES csepp és a hévízi gyógyvíz mellett néhány érdekességre bukkanhatunk a listában, ilyen például Kabay János életműve. Ő az Alkaloida gyógyszergyár alapítója, akinek hála ma már a világ összes gyógyszergyárában az ipari „morfingyártás magyar atyjának” módszerével állítják elő száraz mákszalmából az orvoslásban elengedhetetlen alapanyagot képező morfint.
Ez a kategória eddig egyetlen díjazottal büszkélkedhet, mégpedig Torockó épített örökségével. Ebben a kis községben található a Kárpát-medence legrégebbi, 1668-ban épült eredeti állapotában megmaradt parasztháza, az itt látható házak pedig egyedi stílusban épültek. Erdély egyik legszebb falva, amelyet egyszer mindenkinek látnia kell.
Ez a kategória talán az egyik legismertebb. A gulyásleves, a tiszai és a bajai halászlé és a dobostorta mellett a karcagi birkapörkölt és Gundel Károly öröksége nyerte el ezt a kitüntetést. Gundel Károly gasztronómiai történelmet írt ételeivel, a nevét viselő étterem pedig hazánk egyik kincse. Az étteremnek már életében számtalan híres vendége volt, így született meg például a kocsonyázott tojás Munkácsy módra, vagy a Feszty Árpádnak szánt bifsztek. Díjat neveztek el róla, amely a szakma legnagyobb elismerése. 3 gyermekétől 26 unokája született, többek között Frenreisz Károly zenész, Bujtor István és Latinovits Zoltán színművészek. Dédunokája Gundel Takács Gábor, sportriporter, műsorvezető is.
Ebben a kategóriában a klasszikus szablyavívás mellett egyetlen sportolónk életműve nyerte el ezt a címet, aki nem más, mint Puskás Ferenc, mindenki Öcsi bácsija, a Real Madrid egykori kapitánya. A másik díjazott sajnos kevéssé ismert, pedig a szablya a honfoglaló magyarok egyik legjelentősebb egyedi megjelenésű és harci használatú ősi fegyvere volt. A magyar szablyavívás hagyománya a végvári vitézektől kezdve, a bajvívókon és huszárokon keresztül egyedülálló a világon. Legeredményesebb olimpikonjaink is ebből a fegyvernemből kerültek ki, Gerevich Aladár hét-, Kovács Pál és Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai aranyérmes.
Az Aggteleki-karszt mellett a listának ez a része még két díjazottat tartalmaz. Egyikük a tiszavirág és a tiszavirágzás, amely különleges természeti jelenséget több évig tartó fejlődés előzi meg, s jellemzően a Tisza hazai szakaszain teljesedik ki minden év júniusának közepén. A jelenség világviszonylatban is egyedülálló, még Sir David Attenborough is megemlékszik róla legújabb sorozatában („Our Planet”). A másik díjazott a bükki kaptárkövek és kőkultúra, amely utóbbi magába foglalja a bükkaljai táj és az ott élő ember sajátos kapcsolatrendszerét, a kő, mint (építő)anyag jelentőségét a tájgazdálkodásban, a kőfaragó mesterséget, s azon belül a népi szakrális kőfaragó művészetet, a bükkaljai barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket is.
A listában számos ismert helyet és hagyományt találunk a busójárástól a vizsolyi Biblián át Budapesten keresztül Hollókőig. Azt azonban meglepve olvashatjuk, hogy a matyóhímzés mellett egyéb módszerek is elnyerték a hungarikum megjelölést, ilyen például a Kassai-féle lovasíjászati módszer. Kassai Lajos világhírű lovasíjászunk, aki a Kaposmérőn található Kassai-völgyben fiatalok sokaságának mutatja meg azt a tudást, amelyet őseink gyakoroltak. Az érdeklődők nemcsak könyvéből, hanem „A lovasíjász” című filmből is ismerhetik őt. Alapmottója: „Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek.” Ehhez kötődik a solymászat is, amely, mint emberi örökségünk a magyarság ősi hagyománya, a ragadozó madarak betanítása egész őstörténetünk szerves részét képezi.
A Zsolnay porcelán mellett Neumann János életműve és egy kevésbé ismert, azonban nagyon hasznos és egyedülálló technológia tartozik ebbe a kategóriába, ez pedig a KÜRT adatmentés. Ezt a technológiáját használták a 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni támadásban megsemmisült számítógépek adatainak megmentése érdekében is. A világon egyedülálló technológia lényege, hogy a sérült vagy megsemmisült adatokat előhozza, azokat kijavítsa és megmentse.
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…
Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.
Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.
Az első szenvedélyes királyi játékos X. Lajos volt.
Vannak varázslatos tündérmesék és vannak kevésbé varázslatosak, mint ezek itt.
Avagy kik és miért nem kértek a Francia Becsületrendből.
Nem mindennapi életéről Ralph Fiennes főszereplésével készült film nemrég.