Történelem
Kiálts szabadságot! – Steve Biko és a bátorság emlékezete
- Talabos Dávidné Lukács Nikolett
- 2021. január 27.
- Becsült olvasási idő: 6,5 perc
“Mindig ilyen leszek. Megverhettek, bebörtönözhettek, akár meg is ölhettek, de sosem leszek az, amit szeretnétek!” – mondta Steve Biko, akinek neve sajnos sokak számára nem, vagy csak kevéssé ismert, élete és tettei ugyanakkor igencsak tanulságosak és elgondolkodtatók. Steve Biko dél-afrikai apartheid ellenes aktivista volt, úgy vélte, hogy nem elég, ha csak egyszerűen megengedik a feketéknek, hogy részesei legyenek a fehér dél-afrikaiak társadalmának, hanem magának a társadalomnak kell átalakulnia a fekete többség kultúrája mentén. Biko élete az akarat, a rendíthetetlen hazaszeretet példája, akinek bátorsága a mai világban hihetetlennek tűnik.

Steve Biko
Mi is volt az apartheid rendszer? Tulajdonképpen 1949 és 1991 között létezett a Dél-Afrikai Köztársaságban, amikor is a hatalmat birtokló fehérek hivatalos elnyomásban tartották a lakosság 75%-át kitevő feketéket. A társadalmat minden szinten szétválasztották, bőrszín alapján jártak különböző jogok az embereknek, épp, mint az 50-es, 60-as, sőt, néhol a 70-es évek Amerikájában.
Egy 1950-es törvény kötelezővé tette a faji hovatartozás nyilvántartását. Mindenki új személyi igazolványt kapott, benne az adat megjelölésével. 1953-tól külön fülkében utaztak a feketék és fehérek a tömegközlekedési eszközökön, 1957-től minden nyilvános helyen elkülönítették őket, sőt 1960-tól külön ajtókon léphettek csak be munkahelyükre. A belső ellenállás mellett, ennek a borzalmas rendszernek a megszűnésében nagy szerepe volt a nemzetközi nyomásnak, ehhez azonban számtalan elkötelezett újságíró és riporter munkájára is szükség volt, akik világszerte elmondták az embertelen, igazságtalan történeteket. A hírvivők munkája mellett azonban olyan hangokra volt szükség, akik kihallatszottak a tömegből, és akiket bátor szív irányított. Az 1946. december 18-án Bantu Stephen Biko néven született későbbi ikon is ilyen hangnak számított.
Nelson Mandela, az azóta világhírű, a dél-afrikai apartheid utáni első elnök, aki a hírhedt Robben-sziget börtönében raboskodott, húsz évvel a meggyilkolása után oroszlánnak nevezte az aktivistát, és „szikrának, amely lángra lobbantotta Dél-Afrikát.”

Steve Biko
Biko nemcsak aktivista volt, hanem író is, a Fekete Tudatosság Mozgalom alapítója, akit mártírnak tekintettek a pretoriai börtönben elkövetett meggyilkolása után. Apja, Mzingaye Biko rendőrként, majd hivatalnokként dolgozott, ezt követően egyetemre járt, amelynek egy részét a Dél-afrikai Egyetemen távoktatási formában szerezte meg, de sajnos a jogi diplomája befejezése előtt meghalt. Biko a Natali Egyetem Orvostudományi Karának hallgatójaként az egyetem fekete tagozatába iratkozott be. Itt alapított diákszervezetet és egy alapítványt a politikai fogvatartottak és családjaik megsegítésére.
Már ekkor rendszeresen letartóztatták, hónapokig volt börtönben jogerős bírósági ítélet nélkül. Kulcsfigurája volt az 1976. június 16-án szervezett diáktüntetésnek, a Soweto-i diáklázadásnak, amikor iskolások vonultak utcára az afrikaans nyelv iskolai bevezetése ellen. A tüntetésnek indult napon az indulatok elszabadultak, a diákok összecsaptak a rendőrökkel, ami átterjedt az egész országra, így az év végére több mint 700 halálos áldozatot regisztráltak a tüntetők soraiból, akik túlnyomórészt kisiskolások voltak.
Az események után még inkább szigorították Biko őrizetét, de őt ez sem akadályozta meg hitében és eltökéltségében. 1977. szeptember 11-én, egy Port Elizabeth-i úttorlasznál letartóztatta a rendőrség, mivel elhagyta King William’s Town negyedét. Az 1967. évi 83. számú terroristaellenes törvényre hivatkozva bevitték a Port Elizabeth-i rendőrkapitányságra.
Az ezt követő történések részletes leírásától eltekintenék, annyi bizonyos, hogy szeptember 12-én Pretoriától nem messze találtak rá meztelen, összevert holttestére.

Steve Biko
Története Donald Woods újságírónak köszönhetően lett világszerte ismert. Amikor Steve Biko 1977 szeptemberében meghalt a rendőri őrizetben, Woods volt annak a kampánynak az élvonalában, amelynek célja volt, hogy kiderítse az igazságot a merényletről. Először a rendőrség azt állította, hogy Biko éhségsztrájk miatt halt meg, a vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy agyi sérülések következtében vesztette életét, a halála előtt pedig hosszú ideig tartották meztelenül és láncra verve. Woods végül a rendőrség zaklatásai elől menekülve hazatért Nagy-Britanniába, azonban a rendőrség házi őrizetbe helyezte, ami azt jelentette, hogy nem hagyta el kelet-londoni otthonát, és nem is tudott dolgozni. Miután egy gyermek pólót és egy Steve Biko-val készített fényképet találtak nála egy házkutatás során, savval impregnálták, Woods pedig elkezdett aggódni a családja biztonságáért. Lesothóba menekült álruhában, ahol a családja csatlakozott hozzá, majd végül Nagy-Britanniában kaptak politikai menedékjogot. 13 évvel a kiutasítása után látogatott el újból Dél-Afrikába, 1990-ben.
Időközben megszületett a hivatalos fejlemény Biko halálával kapcsolatban: „olyan sérülések miatt vesztette életét, amelyeket a Port Elizabeth biztonsági tisztviselői elleni harc közben szerzett.”
Azt természetesen nem magyarázták meg, hogy miért is volt Biko börtönben Pretoria-ban amikor meghalt, és a halálához vezető eseményeket nem magyarázták kielégítően. Az új, alkotmányos rendszerben sem vontak felelősségre senkit Biko haláláért, noha eljárást azért indítottak a tények megismerése érdekében.

Steve Biko
Mindig is imádtam a különböző emberek barátságáról szóló történeteket, ezért is különleges az, ami velük történt. Woods könyvében elmeséli barátságukat, és azt, hogyan formálódott fehér liberális nézőpontja, hogyan értette meg a radikális (nacionalista) fekete ellenállás mozgatórugóit Biko hatására. „Biko” című könyve alapozta meg később Richard Attenborough 1987-es filmjét („Kiálts szabadságot!”) Peter Gabriel csodálatos zenéjével Kevin Kline és Denzel Washington főszereplésével. Peter Gabriel egy kincs, az ő hangján minden arannyá válik és új értelmet nyer. A Biko meggyilkolásáról szóló dala 1980-ban került fel Peter Gabriel albumára. Biko mára nemzeti hőssé vált, nevét iskolák, múzeumok viselik és országszerte szobrokat is állítottak a tiszteletére.
Öröksége ott élt Nelson Mandelában és a hozzá hasonló bátor szellemekben, akik megelőzték a korukat, hogy egy jobb világot teremtsenek a gyermekeik, unokáik számára.

Denzel Washington Steve Biko szerepében
Kapcsolódó cikkek

Az igazság halála – Koncepciós perek, szégyenfoltok a magyar történelemben
Történetük összenőtt a XX. századdal, pedig már előtte sem voltak ritkák.
2021. 03. 05.

Könnyű lenne pálcát törni Chanel feje felett, de vajon érdemes? – Könyvkritika
Egy név, amit mindenki ismer, és egy sors, amit részleteiben kevesen.
2021. 03. 02.

Kétkötetes, 900 oldalas önéletrajzzal jelentkezik Paul McCartney
Az egykori Beatle 154 saját dalon át igyekszik feleleveníteni rendkívüli karrierjét.
2021. 03. 01.

Megnyitják a látogatók előtt az emlékhelyet, ahol halálra késelték Julius Ceasart
Kr. e. 44-ben szenátorok egy csoportja hívta ide találkára Ceasart.
2021. 02. 25.
Legutóbbi cikkek

Az igazság halála – Koncepciós perek, szégyenfoltok a magyar történelemben
Történetük összenőtt a XX. századdal, pedig már előtte sem voltak ritkák.
2021. 03. 05.

A kámforrá vált gépeltérítő – 50 éves a D. B. Cooper-ügy
Fél évszázada a tökéletes bűntény nyomában.
2021. 02. 09.

Embert tolláról, avagy a világtörténelem 5 legendás barátsága
Író és szabadulóművész, író és diktátor, elnök és énekes, és a különös XX. századi rokonszenv.
2021. 02. 05.

Az ismeretlen ügynök rejtélye – A Tamam Shud-ügy
Egy több, mint 70 éves rejtély, melyben minden kérdés újabb szül.
2021. 01. 13.