Kiálts szabadságot! – Steve Biko és a bátorság emlékezete

“Mindig ilyen leszek. Megverhettek, bebörtönözhettek, akár meg is ölhettek, de sosem leszek az, amit szeretnétek!” – mondta Steve Biko, akinek neve sajnos sokak számára nem, vagy csak kevéssé ismert, élete és tettei ugyanakkor igencsak tanulságosak és elgondolkodtatók. Steve Biko dél-afrikai apartheid ellenes aktivista volt, úgy vélte, hogy nem elég, ha csak egyszerűen megengedik a feketéknek, hogy részesei legyenek a fehér dél-afrikaiak társadalmának, hanem magának a társadalomnak kell átalakulnia a fekete többség kultúrája mentén. Biko élete az akarat, a rendíthetetlen hazaszeretet példája, akinek bátorsága a mai világban hihetetlennek tűnik.

Steve Biko

Mi is volt az apartheid rendszer? Tulajdonképpen 1949 és 1991 között létezett a Dél-Afrikai Köztársaságban, amikor is a hatalmat birtokló fehérek hivatalos elnyomásban tartották a lakosság 75%-át kitevő feketéket. A társadalmat minden szinten szétválasztották, bőrszín alapján jártak különböző jogok az embereknek, épp, mint az 50-es, 60-as, sőt, néhol a 70-es évek Amerikájában.

Egy 1950-es törvény kötelezővé tette a faji hovatartozás nyilvántartását. Mindenki új személyi igazolványt kapott, benne az adat megjelölésével. 1953-tól külön fülkében utaztak a feketék és fehérek a tömegközlekedési eszközökön, 1957-től minden nyilvános helyen elkülönítették őket, sőt 1960-tól külön ajtókon léphettek csak be munkahelyükre. A belső ellenállás mellett, ennek a borzalmas rendszernek a megszűnésében nagy szerepe volt a nemzetközi nyomásnak, ehhez azonban számtalan elkötelezett újságíró és riporter munkájára is szükség volt, akik világszerte elmondták az embertelen, igazságtalan történeteket. A hírvivők munkája mellett azonban olyan hangokra volt szükség, akik kihallatszottak a tömegből, és akiket bátor szív irányított. Az 1946. december 18-án Bantu Stephen Biko néven született későbbi ikon is ilyen hangnak számított.

Nelson Mandela, az azóta világhírű, a dél-afrikai apartheid utáni első elnök, aki a hírhedt Robben-sziget börtönében raboskodott, húsz évvel a meggyilkolása után oroszlánnak nevezte az aktivistát, és „szikrának, amely lángra lobbantotta Dél-Afrikát.”

Steve Biko

Biko nemcsak aktivista volt, hanem író is, a Fekete Tudatosság Mozgalom alapítója, akit mártírnak tekintettek a pretoriai börtönben elkövetett meggyilkolása után. Apja, Mzingaye Biko rendőrként, majd hivatalnokként dolgozott, ezt követően egyetemre járt, amelynek egy részét a Dél-afrikai Egyetemen távoktatási formában szerezte meg, de sajnos a jogi diplomája befejezése előtt meghalt. Biko a Natali Egyetem Orvostudományi Karának hallgatójaként az egyetem fekete tagozatába iratkozott be. Itt alapított diákszervezetet és egy alapítványt a politikai fogvatartottak és családjaik megsegítésére.

Már ekkor rendszeresen letartóztatták, hónapokig volt börtönben jogerős bírósági ítélet nélkül. Kulcsfigurája volt az 1976. június 16-án szervezett diáktüntetésnek, a Soweto-i diáklázadásnak, amikor iskolások vonultak utcára az afrikaans nyelv iskolai  bevezetése ellen. A tüntetésnek indult napon az indulatok elszabadultak, a diákok összecsaptak a rendőrökkel, ami átterjedt az egész országra, így az év végére több mint 700 halálos áldozatot regisztráltak a tüntetők soraiból, akik túlnyomórészt kisiskolások voltak.

Az események után még inkább szigorították Biko őrizetét, de őt ez sem akadályozta meg hitében és eltökéltségében. 1977. szeptember 11-én, egy Port Elizabeth-i úttorlasznál letartóztatta a rendőrség, mivel elhagyta King William’s Town negyedét. Az 1967. évi 83. számú terroristaellenes törvényre hivatkozva bevitték a Port Elizabeth-i rendőrkapitányságra.

Az ezt követő történések részletes leírásától eltekintenék, annyi bizonyos, hogy szeptember 12-én Pretoriától nem messze találtak rá meztelen, összevert holttestére.

Steve Biko

Története Donald Woods újságírónak köszönhetően lett világszerte ismert. Amikor Steve Biko 1977 szeptemberében meghalt a rendőri őrizetben, Woods volt annak a kampánynak az élvonalában, amelynek célja volt, hogy kiderítse az igazságot a merényletről. Először a rendőrség azt állította, hogy Biko éhségsztrájk miatt halt meg, a vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy agyi sérülések következtében vesztette életét, a halála előtt pedig hosszú ideig tartották meztelenül és láncra verve. Woods végül a rendőrség zaklatásai elől menekülve hazatért Nagy-Britanniába, azonban a rendőrség házi őrizetbe helyezte, ami azt jelentette, hogy nem hagyta el kelet-londoni otthonát, és nem is tudott dolgozni.  Miután egy gyermek pólót és egy Steve Biko-val készített fényképet találtak nála egy házkutatás során, savval impregnálták, Woods pedig elkezdett aggódni a családja biztonságáért. Lesothóba menekült álruhában, ahol a családja csatlakozott hozzá, majd végül Nagy-Britanniában kaptak politikai menedékjogot. 13 évvel a kiutasítása után látogatott el újból Dél-Afrikába, 1990-ben.

Időközben megszületett a hivatalos fejlemény Biko halálával kapcsolatban: „olyan sérülések miatt vesztette életét, amelyeket a Port Elizabeth biztonsági tisztviselői elleni harc közben szerzett.”

Azt természetesen nem magyarázták meg, hogy miért is volt Biko börtönben Pretoria-ban amikor meghalt, és a halálához vezető eseményeket nem magyarázták kielégítően. Az új, alkotmányos rendszerben sem vontak felelősségre senkit Biko haláláért, noha eljárást azért indítottak a tények megismerése érdekében.

Steve Biko

Mindig is imádtam a különböző emberek barátságáról szóló történeteket, ezért is különleges az, ami velük történt. Woods könyvében elmeséli barátságukat, és azt, hogyan formálódott fehér liberális nézőpontja, hogyan értette meg a radikális (nacionalista) fekete ellenállás mozgatórugóit Biko hatására. „Biko” című könyve alapozta meg később Richard Attenborough 1987-es filmjét („Kiálts szabadságot!”) Peter Gabriel csodálatos zenéjével Kevin Kline és Denzel Washington főszereplésével. Peter Gabriel egy kincs, az ő hangján minden arannyá válik és új értelmet nyer. A  Biko meggyilkolásáról szóló dala 1980-ban került fel Peter Gabriel albumára. Biko mára nemzeti hőssé vált, nevét iskolák, múzeumok viselik és országszerte szobrokat is állítottak a tiszteletére.

Öröksége ott élt Nelson Mandelában és a hozzá hasonló bátor szellemekben, akik megelőzték a korukat, hogy egy jobb világot teremtsenek a gyermekeik, unokáik számára.

Denzel Washington Steve Biko szerepében

Kapcsolódó cikkek

Bátorság és tudásvágy – 7 rendkívüli kalandor, akik Indiana Jones-t is lekörözik

Régészek, felfedezők és kalandorok a valóságból, akik mind ihletői Indy alakjának.

7 világhírű festmény, 7 rejtélyes, és rejtett utalás?

Képzőművészeti oknyomozások, és kreatív spekulációk izgalmas játéka.

Nem félünk a farkastól – Néphiedelem és vérfarkas-perek Magyarországon

Nem csupán vámpírok és boszorkányok ellene zajlottak polgári perek a korabeli Magyarországon.

Villámhárítótól a Függetlenségi Nyilatkozatig – Benjamin Franklin, az amerikai polihisztor

Nyomdász, fizikus, filozófus, feltaláló, diplomata és sakkozó.