• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Kiss Béla, a cinkotai bádogos

Történelem

Listi Lászlótól Pipás Pistáig – A magyar bűnügyi történelem hírhedt gyilkosai

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A magyar bűnügyi történelem bővelkedik olyan bűnözőkben, akik mindenki számára ismertek, hiszen a Viszkis rabló, vagy a martfűi rém, különösen a sikeres filmalkotások miatt a mai nemzedék számára is ismertek. Vannak szinte megmosolyogtató bűnözők, akik már legendaszámba sorolhatók, mint Repülős Gizi, a lopásokat elkövető néni. Vannak azonban olyan bűntények és bűnelkövetők, akiknek tettei főként a jogászok, vagy az érdeklődők számára ismertek. Jelen cikkünkben ilyen bűnözőket gyűjtöttünk össze. Megismerhetjük a tiszazugi arzénes asszonyokat, Listi Lászlót, a XVII. század egyik főúri bűnözőjét, vagy a vérfagyasztó tetteket elkövető Kiss Bélát és azt is megtudhatjuk, hogy ki is volt Pipás Pista.

Eszenyi Miklós A mérgekeverő gróf – Listi László, a XVII. századi sorozatgyilkos író című könyvében izgalmas  képet fest egy eltorzult főúri figuráról. A tehetséges és művelt Listi László másképpen is híres lehetett volna, hiszen Magyar Márs című művével beírta magát a magyar irodalomtörténetbe. Azonban – mint az egyik legelőkelőbb család sarja – a bűnözés lett a fő munkája. Bűnlajstroma meglehetősen hosszú és sokoldalú: méregkeverés, hamis pénz verése, oklevelek hamisítása, gyermekcsempészés, mágia és sok-sok gyilkosság kísérte végig rövid életét. Feleségeit rendszerint megcsalta, második felesége, Kecskés Éva is szomorúan mondogatta mindenkinek, hogy férfi inasaival hált, s ördögidézéssel is foglalkozott. Az ellene indított vizsgálatok elől köpcsényi várából Bécsbe menekült, ahol azonban hamarosan elfogták, s kizárólag pénzhamisítás miatt halálra ítélték.

Pipás Pista

Pipás Pista

Az alföldi tanyavilág egyik legismertebb sorozatgyilkosa minden bizonnyal Pipás Pista, vagy ahogy kevesen ismerik, Fődi Viktória volt. A szerencsétlen sorsú lány nyomorúságos körülmények között nőtt fel, írni-olvasni sem tanult meg, részeges apja rendszeresen verte. A lányt alig tizenévesen cselédnek adták, majd egy kocsishoz, az özvegy Rieger Pálhoz feleségül, aki meglehetősen durván bánt vele. Amikor férje eltűnt az első világháborúban, napszámba ment dolgozni – férfiként, mert úgy gondolta, hogy könnyebben adnak neki munkát.

Nem fogtak gyanút, hiszen az erős fizikumú nő rendkívüli munkabírásúnak bizonyult. Ekkor kezdődött el Pipás Pista legendája. Sajnos az alföldi tanyavilágban nem volt ritka a hozzá hasonló sorsú nő. Pipás Pista megélhetéseként hamarosan családtagok kérésére egyre több embert „tüntetett el” pénzért, ételért, italért cserébe öngyilkosságnak álcázva tetteit.

Környezet évekig nem fogott gyanút, mígnem 1932-ben a szegedi ügyészség kapott egy levelet, amelyben a névtelen bejelentő azt állította: az elhunytak nem önszántukból dobták el az életüket, hanem meggyilkolták őket. Szintén ez idő tájt két járőröző csendőr egy családi veszekedésbe csöppent Szeged Alsóközpont egyik tanyáján. Itt egy Németh Veron nevű nő elmondta: „vadházastársától”, Vér Józseftől tudja: kilenc évvel korábban apósa, Dobák Antal volt átokházi lakos nem önakasztással elkövetett öngyilkosság következtében hunyt el, hanem „közvetlen hozzátartozói akasztották fel másokkal, 2 birkával és 100 liter borral felbérelve azokat.”. Pipás Pista neve hamar felmerült, és el is fogták a nőt. Az 1933 januárjában tartott szegedi tárgyalás igazi „társasági és médiaesemény” lett, a sajtó akkora hírverést csapott körülötte. Akkora volt az érdeklődés, hogy állítólag a hallgatóságnak fönntartott, 150 koronás jegyeket azonnal elkapkodták.

A tárgyaláson mindössze két gyilkosság szerepelt a vádiratban, a már említett Dobák Antal, és az 1919-ben meghalt Börcsök István ügye. Mindmáig nem derült ki azonban hitelt érdemlően, hogy valójában hányan végezték így Pipás Pista kezétől, aki mellett összesen hat bűntársát állították bíróság elé. Ekkor a Pipás már csak a Börcsök-gyilkosságot ismerte be, majd kijelentette: „Nem érzem magam bűnösnek abban, amit rám tettek. Nekem abból hasznom nem volt.”

A tiszazugi arzénes asszonyok

A tiszazugi arzénes asszonyok

A tanyavilág réme bármily hihetetlen mégis életben maradt, ugyanis még az év karácsonya előtt maga Horthy Miklós kegyelmezett meg neki. Mint azt Veszelka Attila a Pipás Pista, az átokházi tanyavilág hóhéra című könyvében idézi: „Rieger Pálné szül. Fődi Viktória vádlottra legfelsőbb kegyelem útján halálbüntetés helyett életfogytig tartó fegyházbüntetés állapíttassék meg, mert az általa elkövetett cselekmények óta eltelt hosszú idő (10, illetve 13 esztendő) és az a körülmény, hogy a bűncselekmények eszménye egyik esetben sem tőle származott, továbbá, hogy a meggyilkoltak feleségei által a vádlottal szemben tett anyagi ígéretek a vagyontalan, szegénysorban élő vádlottra csábítólag hatottak – ezt indokolttá teszik”- olvasható.

Pipás Pistát átszállították a Budapesti Gyűjtőfogházba, ahol 1940. október 10-én halt meg. Női mivoltára a fogvatartása kezdetén, a szegedi Csillabörtönben derült fény, mert a férficellában nem volt hajlandó mosakodni, és rabtársai egy idő után nem tudták elviselni bűzét. A börtönorvos jelenlétében mégis csak megfürdették, így lepleződött le a gyilkos, akit előzőleg egykori férje nevén Rieger Pálként vettek nyilvántartásba.

A női bűnözés borzalmas esetének számítanak a tiszazugi arzénes asszonyok tettei is. A Nyugat 1930. évi 3. számában Móricz Zsigmond Tiszazugi méregkeverők címmel jelentette meg rövidebb lélegzetű prózáját, amely talán a legismertebb szövegnek számít az eseményekről. Móricz egyfajta oknyomozó riporterként vett részt a tárgyalásokon, és az üggyel kapcsolatos legfrissebb hírekkel látta el a Pesti Napló olvasóit. E „képzelt riportja” mintegy összegzésnek tekinthető, amelyben – két fiktív szereplő köntösébe bújva – elkalauzol bennünket a tárgyalóterembe.

Féja Géza az 1937-es szociográfiájában, a Viharsarokban arzénzónának nevezte a déli Tiszántúl keleti részén húzódó tanyavilágot. Amit a kis falvak évtizedekig eltitkoltak a külvilág elől, annak híre később a tengerentúlra is eljutott. Az elmúlt kilencven évben rengetegen foglalkoztak a témával, a kiapadhatatlan érdeklődést és a megválaszolatlanul hagyott kérdések sorát jelzi, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen önálló kutatócsoport alakult, amely az eredményeit a 2016-ban megjelent, Mátay Mónika szerkesztette Méregkeverők című kötetben hozta nyilvánosságra. Az ötéves munka során – több tucat diákot is bevonva a kutatásokba – igazi interdiszciplináris kutatást végeztek, amelynek során többek között történész, kriminológus, pszichológus, néprajzkutató, lelkész vizsgálta a megrázó eseményeket. Egyebek mellett a nemek viszonyának szempontjából, a történeti és a jogantropológia eszközeivel, a történészek nyelvhasználata felől közelítve, de sajtótörténeti módszerrel is.

A Kis Ujsag tudósítása Kiss Béla rémtetteiről

A Kis Ujsag tudósítása Kiss Béla rémtetteiről

Az első bizonyított gyilkosságot 1911-ben Nagyréven követték el, a további mérgezések pedig 1929 júniusáig megállás nélkül zajlottak a nők szerencsétlen férjei, szeretői, olykor fiaik ellen. A cibakházi csendőrségre névtelen levelek érkeztek az áldozatok és gyilkosaik nevével együtt. A csendőrség így 1929. július 15-e után kezdett el nyomozni. A nyomozás hírére több asszony öngyilkosságot követett el. Az áldozatok számát csak becsülni lehet, 50 és 300 fő közé teszik őket.

A magyar bűnügyi történelem egyik legvisszataszítóbb alakja minden bizonnyal Kiss Béla, a „cinkotai rém”. Kiss Béla 1877-ben született, 1905-ben költözött ki feleségével Cinkotára, ahol bádogosműhelyet nyitott. A helyiek precíz, megbízható iparosnak, jó kiállású és kellemes embernek tartották. 1912-ben nagy fordulatot vett az élete, amikor a neje elhagyta egy Bihari Pál nevű zenész miatt. Alighanem az ebből fakadó sértettség és bosszúvágy vezetett azokhoz a brutális gyilkosságokhoz, amelyeket elkövetett. Az eset után Kissnél egyre gyakrabban voltak hölgyvendégek, de valahogy senkinek sem tűnt fel, hogy a vasútállomásról csak a házába kíséri a nőket, vissza Pest felé soha. Ezzel párhuzamosan a bádogos udvarában fémhordók kezdtek gyülekezni, amelyet mestersége miatt senki nem tartott gyanúsnak.

1914-ben besorozták a Monarchia seregébe. Ekkor már legalább hét, más források szerint huszonnégy (vagy még több) gyilkosságon volt túl.

Kiss Béla, a cinkotai bádogos

Kiss Béla, a cinkotai bádogos

Amikor a holttestekre rátaláltak, Kissről már úgy tudták, tífuszban meghalt a fronton. A gyilkosságok egy véletlennek köszönhetően derültek ki 1916-ban, háza ugyanis egy Kresinszky Márton nevű budapesti gondnokhoz került, aki a rossz állapotban lévő ingatlant helyre akarta hozatni.  A hét bádoghordó női testeket tartalmazott.  A nyomozók Kiss Béla házában a ponyvaregények és a vegytani kézikönyvek mellett nőket ábrázoló fotókat és legalább 500, képeslapra írt szerelmes levelet is találtak.

Ezekben összesen 174 nő tett neki házassági ajánlatot, ő pedig 71 lánynak ígérte meg, hogy heteken belül elveszi feleségül. Úgy cserkészte be áldozatait, hogy Hoffman néven újsághirdetéseket adott fel. Szinte mindig, nála egy kicsit idősebb, naiv, vidékről a fővárosba költözött, sanyarú sorsú, magányos cselédeket csábított el, akiknek a hozzátartozói messze laktak, vagy már nem is éltek, így a megfojtott nőket általában senki sem kereste.

Máig nem tudjuk, hogy valójában eltűnt, vagy elesett a fronton, hiszen a világháború zűrzavaros évei megannyi borzalmat elrejtettek már.

Kapcsolódó cikkek

Egy piaci nap

Szembenézés saját múltunkkal egy piaci napon – Színikritika

Závada Pál regénye a Radnóti Színház színpadán kelt életre.

Kahlo manapság is Mexikó egyik legnagyobb nemzeti kincsének számít

A szenvedély az a híd, amely eljuttat a fájdalomtól a változásig – Frida Kahlo, Mexikó nemzeti kincse

Egy hányatott sorsú nő, aki nők millióit inspirálta rendkívüli műveivel.

Edvard Munch: A sikoly

Kitől származik a rejtélyes felirat Edvard Munch világhírű festményén?

Az írás létezéséről már közel 120 éve tudtak, a tulajdonosa kilétére viszont csak most derült fény.

Madaline Miller: Kirké

Önző istenek, erős nőalakok, mitológia és legendák – Könyvkritika

Madeline Miller segít, hogy más nézőpontból lássuk a görög mitológiát.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Don DeLillo az amerikai posztmodern talán leghíresebb alakja

    Don DeLillo: Az íróknak továbbra is ki kell állniuk a gondolat- és szólásszabadság mellett

    A leghíresebb amerikai posztmodern író nemrég ünnepelte 85. születésnapján.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. november 5.

    A polihisztor és a király – Leonardo da Vinci I. Ferenc udvarában

    Miért ment a művész a király udvarba, hogy aztán ott is haljon meg?

    • 2021. október 20.

    Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

    A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

    • 2021. október 6.

    Cselszövés, szex és ördögi szertartások kövezték ki az utat a Napkirály ágyába

    Madame de Montespan hatalomvágyának semmi sem volt szent.

    • 2021. október 4.

    A titkok titkára fél évszázadon át ült az információ birodalmának trónusán

    Ami manapság a Facebook adatkezelési botránya, az egykor az FBI első embere volt.