Kovács Krisztián
2021. szeptember 20. | Becsült olvasási idő: 7,5 perc

Mint a kámfor – A történelem 5 rejtélyes eltűnése, melyre máig nincs magyarázat

Az eredendő tudásvágy arra vezet minket, embereket, hogy egész életünket saját kíváncsiságunk börtönében töltsük. Egy kevéssé ismert filozófus azt mondta egyszer, hogy emiatt örök szélmalomharc az életünk, hiszen nem létezik olyan, hogy a teljes kép ismerete, soha, semmivel kapcsolatban nem leszünk képesek minden lehetséges részletet feltérképezni, emiatt pedig tudásvágyunk szemszögéből örök kudarcra vagyunk ítélve. Sommás, és komor vélemény, akkor is, ha igaz, ugyanakkor úgy fest, épp emiatt a rejtélyek örök társul szegődtek mellénk, és hűségesen kísérnek minket.

Márpedig a történelem során megmagyarázhatatlannak tűnő rejtélyekből bizony annyi van, hogy kis túlzással, ha száz évig élnénk sem lennénk képesek felsorolni őket. A világegyetem születése, a dinoszauruszok kipusztulása, Atlantisz elsüllyedése, a piramisok építése, csupán néhány, melyek bizonyítják, hogy a rejtélyek még az emberi fajnál is öregebbek, az pedig, mikor egymásnak ellentmondó tények engednek misztikus magyarázatokra következtetni, a mai napig kedvelt témája íróknak és filmeseknek. Nos, íme néhány rejtély, melyről manapság is csak találgathatunk.

Húsvét-szigetek

A Csendes-óceán délkeleti részén fekvő aprócska szigetcsoport a moaik, vagyis a mindenki által ismert, és a sziget emblematikus műkincsévé váló hatalmas kőfejek miatt vált ismertté, és hírhedté, ugyanis a szobrok valódi rendeltetését (ahogy korábbi cikkükben foglalkoztunk is vele) a mai napig homály fedi. A sziget őslakosai, a rapanuik, 1200 környékén Polinézia felől érkeztek, és hamar virágzó civilizációt építettek ki alig kétszáz év alatt, abban az időszakban, amire a régészek a kőszobrok elkészültét is teszik. A Húsvét-szigeteken burjánzó modern, és egyesek szerint meglehetősen kooperatív társadalom azonban igen gyors hanyatlásnak indult, és végül az 1800-as évek közepére a szigetek gyakorlatilag kiürültek.

Thor Heyerdahl és tudóstársai szerint belső viszályok vezettek az egykor erős birodalom széthullásához, ám egy vadonatúj elmélet csavar egyet a történeten, és még nehezebbé teszi a bukás okainak keresését. Dale Simpson, a Queensland-i Egyetem régésze által vezetett csapat tavaly hozta nyilvánosságra kutatási eredményeit, mely egy rendkívül erős, és együttműködő, tökéletes fegyelemben működő társadalom gyakorlatilag eszményi képét jeleníti meg, így azonban még inkább rejtély, mi okozhatta a végzetes széthullást, és a lakosok eltűnését.

Húsvét-szigetek

A USS Cyclops legénysége

1918 márciusának elején a brazíliai Salvadorból indult útnak a marylandi Baltimore-ba a USS Cyclops, az Egyesült Államok haditengerészetének szállítóhajója, fedélzetén 306 utassal, de soha nem érkezett meg, és a mai napig nem tisztázott, mi történhetett vele. A 8100 tonna teherbírású óriás feladata eredetileg a Johns Hopkins Egyetem orvosainak a francia frontra szállítása, és kivételes küldetésen járt Dél-Amerikában, ahol egy ottani brit hajónak kellett ellátmányt vinnie. A hazafelé tartó úton azonban a Cyclops köddé vált, egyesek szerint kapitánya egyszerűen a németek kezére játszotta. Egy március 3-i jelentésben a kapitány egy barbadosi váratlan megálló alkalmával túlterheltnek titulálta a hajót, és több aggasztó meghibásodásra is felhívta a figyelmet, ennek ellenére másnap kihajóztak.

Az út a Bermuda-háromszögön vezetett keresztül, így a Cyclops eltűnése adta a térség egyik első kísértethistóriáját. Az 1960-as években egy búvár Virginia partjainál egy szállítóhajó roncsaira bukkant, de nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a Cyclops lenne az, arról pedig, hogy a hajó német kézre került volna, semmiféle feljegyzés sem készült, ahogy a térségben cirkáló U-Bootokról sem, így vélhetően nem torpedótalálat vetett véget a hajó útjának. Az azonban kétségkívül nyugtalanító, hogy az 1930-as évektől a legénység és az utasok bizonyos tagjait a világ számos pontján látták felbukkanni.

USS Cyclops

A Roanoke-kolónia

A történelem talán egyik leghíresebb csoportos eltűnése az 1585-ben a mai Észak-Karolina területén alapított Roanoke-kolóniához köthető. A csoport több jelentőségteljes esemény helyszíne volt, egyrészt ezt tekintik az első amerikai gyarmatnak, másrészt állítólag itt jött világra az első angol gyermek amerikai földön. Azért is számít ez a világtörténelem egyik legmélyebb rejtélyének, mivel itt még az évszázadokig tartó kutatások sem vezettek semmiféle eredményre, pedig a kolónia tagjainak maradványait keresték már a tengerfenéken, sőt, a szakemberek még DNS-minták alapján is próbálták a leszármazottakat megtalálni. John White, a kolónia vezetője 1587-ben indult Angliába segítségért, három évvel később tért vissza, de a teljes kolónia addigra eltűnt, mindössze egyetlen vésett fatábla maradt utánuk, egy rejtélyes felirattal: Croatan.

Nem tudni pontosan, mire utal a szó, vélhetően a szomszédos sziget őslakosaira, a croatan indiánokra, de semmi biztosat nem tudni, leginkább azért, mert itt nem pusztán az emberek, de a teljes telep eltűnéséről beszélünk. A kutatások nem fedtek fel sem emberi, sem tárgyi maradványokat, noha a Johns Hopkins Egyetemen oktató Lee Miller antropológus szerint a telepesek az indián törzsek közti harcok áldozataivá váltak, aminek ellentmond, hogy évekkel későbbről írott feljegyzések említik, hogy az egyik keresőcsapat indiánruhába bújt fehérbőrű, szőke gyermekeket vélt látni egyes közeli indántörzsek tagjai közt.

A Roanoke-kolónia

A Flannan-szigetek toronyőrei

Skóciában, a Külső-Hebridák szigetcsoport legnyugatibb részén találjuk, meglehetősen zord időjárási övben a Flannan-szigetek legnagyobb szikláját, az Eilean Mórt. Az aprócska szigeten 1899-ben állítottak 23 méter magas világítótornyot, mely egy évvel később kezdett üzemelni háromfős személyzetével, és egy darabig minden a legnagyobb rendben zajlott. 1900. december 15-én aztán egy arra járó gőzös jelentette, hogy az Eilean Mór-i világítótorony nem üzemel. Tizenegy nappal később hajó érkezett az ellátmánnyal, de a legénység sehol sem találta a három őrt, ami viszont még furcsább, hogy a világítótoronyban egyetlen felborult széken, és egy megrohadt hússzeleten kívül minden a helyén volt. Nyugtalanítóan hatott azonban, hogy az utolsó toronynapló bejegyzés december 15-én reggel kelt, abban pedig halványan derengett egy mondat, miszerint „Isten mindenekfelett áll”.

Ami még furcsábbá teszi a dolgot, hogy a december 15-e előtti bejegyzések tomboló, sosem látott viharról szólnak, az említett időszakban arra járó hajók azonban egyöntetűen megerősítették, hogy akkoriban az idő tiszta, a tenger pedig nyugodt volt. A három toronyőr teste sosem került elő, az utolsó naplóbejegyzés persze számtalan vallási összeesküvésre, és misztikus csodára engedett következtetni, sokan amellett érvelnek, hogy az őrök megőrültek, és végeztek egymással, megint mások UFO-tevékenységet látnak a történések mögött, különösképp amiatt, hogy a toronyból valóban semmi sem hiányzott, minden a helyén volt, kivéve a három őrt.

Az Eilean Mór sziget, és a világítótorony

Az elveszett légió

Időszámításunk szerint 108-ban a mai Anglia területén a IX. Hispana légió Hadrianus császár kimondott parancsára a legendás védőfal 73 mérföld hosszúságú szakaszát őrizte mintegy 5000 római katonával. Mire a következő helyőrség megérkezett a falhoz, mind az 5000 katona nyomtalanul eltűnt. Először természetesen jogos félelemként felmerült, hogy esetleg az északi barbár törzsek rajtaütésének estek áldozatul, de ez képtelenségnek tűnt, mégiscsak több ezer jól képzett római harcosról lévén szó, másrészt a légió állomáshelyén nem találtak egyetlen csatára utaló nyomot sem, a földet nem dúlták fel a támaszkodó lábak, nem voltak holttestek, sem csontvázak, és a mezőt egyetlen csepp vér sem szennyezte be.

Ez azért különös, mert a krónikák említenek egy csatát a kilencedik légió állomáshelyén, ott azonban, ahogy írtuk, nincs nyoma vérontásnak. Giovanni Brizzi, a Bologna Egyetem kutatója szerint nagyon egyszerű a magyarázat, a csata egészen máshol zajlott, mint arra a történetírók utalnak, ugyanakkor ez még mindig nem fedi fel az eltűnt 5000 katona rejtélyét, róluk, és a teljes légióról ugyanis egyetlen további fennmaradt forrásnak sincs pontos információja. Az évek során persze itt is felmerült egy esetleges UFO-beavatkozás elmélete, ahogy egyesek megpendítették, hogy a katonák nemes egyszerűséggel dezertáltak, de ez mind olyannyira képtelenségnek tűnik, hogy az elveszett légió meséje alighanem örökre megragad az emberiség történetének legnagyobb titkai közt.