Talabosné Lukács Nikolett
2021. június 23. | Becsült olvasási idő: 6 perc

Mustafa Kemal Atatürk – A modern Törökország megálmodója

„Hitler szemében kommunista volt. Sztálin szemében fasiszta. Népe így nevezte: Atatürk.”

Kevesen tudják, hogy Mustafa Kemal Atatürk, ez a jókedélyű és határozott államférfi több gyereket is örökbe fogadott, akik közül az egyik a világ első női berepülőpilótája lett. Mustafa Kemal Atatürk nemcsak a reformok elkötelezett híve volt, hanem jókedélyű társasági ember is, jó táncos, több nyelven is folyékonyan beszélő államférfi. A török állam megteremtője a magyar sajtó élénk figyelmét is magáénak mondhatta, ahogy erről egy nemrég megjelent kötet is tanúbizonyságot tett.

Mustafa Kemal Atatürk (1881-1938)

Hogyan is kezdődött? Atatürk pontos születési ideje nem ismert, tekintettel arra, hogy ekkor az anyakönyvezés még nem volt kifejezetten precíznek nevezhető, de a források e tekintetben 1881-et szoktak megjelölni. Kiváló képességű katona volt, nem véletlen, hogy a híres nevezetes Gallipoli ütközetben vívott győzelem is az ő nevéhez köthető. Az első világháború 1918. október 31-én, a mudroszi fegyverletétellel ért véget a központi hatalmak oldalán 1914-ben hadba lépett Oszmán Birodalom számára. Az 1923. július 24-én létrejött Lausanne-i béke értelmében azonban egy új Törökország született meg, amely területileg kisebb lett ugyan, mint a Szultáni Birodalom, de 700.000 négyzetkilométernyi területével, 18 és fél milliónál több lakosával, nem beszélve kiváló stratégiai és földrajzi fekvéséről, egyike lett a Földközi-tenger vidékén található legjelentősebb államoknak. „A török győzelemmel dőlt meg az első párizskörnyéki béke, ezt követte az utolsó másfél évtizedben a versaillesi, saint-germaini, neuillyi és most végül az idén a trianoni békediktátum legkirívóbb igazságtalanságainak megváltoztatása.” – írta a Budapesti Hírlap 1938. november 11-én.

Mustafa Kemal Atatürk a kedvező békefeltételek kivívása után elhatározta, hogy egy modern Törökország vezetője lesz. Fejében a szekularizmus, a régi feudalista-oszmán maradványok elhagyása, a köztársasági nemzetállam és a gazdasági növekedés volt a modernség lényege, de ő láthatóvá is szerette volna tenni ezt az új vonulatot.

Mustafa Kemal Atatürk elsőrendű célja Törökország modernizációja és nyugatosítása volt, ezáltal a háremeket is fel kellett számoltatnia. Akit érdekel a téma, nagyon érdekes megvilágításba helyezi ezt egyik kedvenc rendezőm, Ferzan Özpetek filmje, Az utolsó hárem.

Mustafa Kemal Atatürk (1881-1938)

A női jogok a változtatások kiemelten fontos részét képezték. A nők számára a szabad házasságkötés, a törvény előtti egyenlőség, a tanulás jogán túl a választójog megszerzése volt az egyik legfontosabb követelés. Az emancipációs folyamatok kezdetei, a Tanzimat a török reformkor (1839 –1876) időszakáig nyúlnak vissza, így Atatürk nőjogi reformjai a Birodalom által megágyazott reformokból nőttek ki végül.

Az új kalap és hajviselési szabályok fogadtatásáról, a fényűzés elleni rendelkezések bevezetéséről, az első török női sztrájkról, az első női bírókról és taxisofőrökről, valamint az első női szoborról is folyamatos tudósítások zajlottak hazánkban is, ezáltal ezekről kifejezetten sok elérhető forrással is rendelkezünk.

Mustafa Kemal Atatürk (1881-1938)

A családjogi rendelkezések (így a többnejűség eltörlése) szintén megosztó jellegük miatt kerültek be a híradásokba. Az évszázados intézmény betiltását az 1926. évi új Polgári Törvénykönyv vezette be. A törvény értelmében a török férfi egy asszonynál többet nem vehetett feleségül. Aki a törvényt áthágta, bűntettet követett el, s egy évtől öt évig terjedő börtönnel volt büntetendő. Ez azonban még nem jelentette azt, hogy Törökországban érvénybe lépett az egynejűség. A régi büntető és polgári törvénykönyv átalakítása, az igazságszolgáltatási reformok, a családi viszonyokra és a földbirtokra vonatkozó új törvények, valamint azok a rendelkezések, amelyek megengedik a nőknek, hogy fátyol nélkül szabadon megjelenhessenek férfitársaságban, mind csupán állomásai voltak a folytonos reformtörekvéseknek.

A köztársaság az iszlámot 1928-ig megtartotta nemzeti vallásnak. Az Alkotmány 2. cikkelye kimondta, hogy az iszlám az állam vallása, rendelkezéseit azonban, amelyek a politikára, az igazságszolgáltatásra, a közegészségügyre és a közoktatásra vonatkoznak, félre kell tenni.

A Korán, valamint a próféták és a négy első kalifa rendelkezéseit a köztársaság nem ismerte el irányadónak. A köztársaság így jogilag is elszakadt az iszlám világ többi részétől és Kelet helyett Nyugat felé orientálódott, amellyel megtört az iszlám uralkodó jellege az országban.

Atatürk magánéletéről sokat tudunk. 1923. január 29-én vette feleségül Latife Uşşakit, akitől 1925. augusztus 5-én elvált, a források szerint a nő akaratossága miatt. Gyermekük nem született, így a gyermekszerető férfi több gyermeket is adoptált, másokat pedig egész életében segített. Szerette a kutyákat, a lovakat, a társasági életet, a jó beszélgetéseket, a finom italokat, a jó ételeket és a szép nőket. Halála, amely 1938. november 10-én következett be, megrázta nemcsak Törökországot, hanem hazánkat és az egész világot is.

Mustafa Kemal Atatürk (1881-1938)

Kemal Atatürk ugyanis a félredobott, megnyomorított és semmibe vett Magyarországnak a Lausanne-i szerződés megkötése során tanúsított magatartásával viselkedési mintát adott, amely a sajtón keresztül nem is annyira a reálpolitikáját, hanem a meg nem alkuvó hősies kitartását értékelte. A magyar sajtó a külpolitikai sikereiért bálványként tisztelt Kemal Atatürk pályájának elemzését párhuzamba állította a Felvidék visszacsatolásával. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Újság, a Felvidéki Magyar Hírlap Kemal halálát és életműve méltatását, a Felvidék visszacsatolásáról szóló tárgyalásokról szóló híradást, illetve egy nappal később Horthy Kassára bevonulását, valamint Rothermere lord ünneplését egyazon oldalra szerkesztve, címlapként közölte.

„Midőn most a megújhodott Törökország gyászba borul teteme fölött, Magyarország szeretettel és kegyelettel gondol a nagy halottra, aki jó és hű barátunk volt, és aki először kezdette meg saját erejével az 1919-es békeszerződések lerombolását, azt a folyamatot, amely most, annyi küzdelem után nékünk is visszahozta Kassát és Komáromot.”

Halála után alig egy évvel kitört a II. világháború, amely örökre megváltoztatta világunkat, azonban a török állam Atatürknek köszönhetően ezt követően is stabil maradt. Atatürk életműve és a magyarok általi megítélése nagyon érdekes téma, amelyet mentorom és tanárom, Dr. Szűcs Lászlóné Dr. Siska Katalin: Kendőzetlenül – Atatürk reformjainak megítélése a korabeli magyar sajtó és a kormánypárti török Cumhuriyet tudósításai tükrében (Debrecen, 2020) című kötetében izgalmasan és érthetően vetít elénk, amelyet a bővebb ismereteket szerezni kívánóknak ajánlok és amely jelen cikk alapjait is képezte.