- Magyar Miklós
- 2021. október 20. | Becsült olvasási idő: 6 perc
Mint ismeretes, 2019. április 15-én porrá égett a párizsi Notre-Dame székesegyház huszártornya. A tragédia után azonnal elkezdődtek a találgatások a tűzvész okairól. Nem volt napilap, folyóirat, internetes fórum, amelyik ne tette volna fel a kérdést: mi okozhatta, hogy a világ egyik leghíresebb és leglátogatottabb műemléke a lángok martalékává lett. A legkülönfélébb feltételezések, összeesküvés-elméletek születtek a tűzvész okairól. Rövidzárlat, eldobott cigaretta vagy gyújtogatás okozta a tüzet? Még az a képtelen ötlet is felmerült, hogy maga a köztársasági elnök, Emmanuel Macron áll a Notre-Dame tragédiájának hátterében.
A lángokban álló Notre-Dame
A tűzvész utáni hatósági nyomozás nem vezetett eredményre. Annyit állapított meg, hogy valószínűleg a Notre-Dame restaurálási munkálatai során történt véletlen baleset volt a tűz oka. A 6,8 millió dolláros beruházással végzett munkálatok során a katedrálist acélállványzat erdejével vették körül, a szobrokat a tűzvész előtt öt nappal eltávolították a műemlékről. Egy nap alatt leválasztották a huszártornyot díszítő tizenkét apostolt és a négy evangélistát. A szobrok fejét előzetesen levágták, hogy a szállító acélkábeleket a szobrok belsejében lévő vasszerkezethez lehessen erősíteni. A restaurálásra Dordogne-ban, egy neves restauráló műhelyben kerül majd sor.
Restaurálási munkálatok a Notre-Dame-on
A szobrok restaurálás előtt
A tűzesetek szakértője, Glenn Corbet professzor elmagyarázta, hogy számos esetben egy hegesztőpisztoly vagy gyúlékony anyag lehet a hasonló katasztrófák hátterében. A Notre-Dame esetében viszont a lehetséges bizonyítékok elpusztultak. 2019. június 26-án Párizs Legfelsőbb Bírósága közzétett egy nyilatkozatot, miszerint „jelenleg semmi olyan gyanú nem merült fel, ami igazolna egy esetleges merényletet.”
A Journal du dimanche 2019. április 21-i száma arról számolt be, hogy számos szemtanú meghallgatása, fénykép és videó megtekintése után a hatóságok kizárják a szándékosság lehetőségét és elektromos rövidzárlatnak tulajdonítják a Notre-Dame leégését. Azokkal szemben, akik azt állítják, hogy a rendkívül kemény tölgyfa gerendák nem gyulladhattak meg egy elektromos szikrától, szakértők szerint a nyolc évszázados faanyag az idők során sokat veszített ellenálló képességéből, és az ácsozatot cincérek és más farágó bogarak is meggyengítették. Ráadásul egy egyszerű rövidzárlatnál ezer foknál is magasabb hőmérséklet keletkezhet, ami még a fémet is megolvasztja.
Egy másik, kevésbé valószínű, de nem elvetett hipotézis szerint egy, a restaurálási munkálatok során eldobott cigaretta okozhatta a tüzet. Valójában találtak a helyszínen kilenc csikket, amik közül ötről bebizonyosodott, hogy − bár a munkaterületen tilos volt a dohányzás − az ott dolgozó munkások dobták el.
„Cigarettaszünet” a Notre-Dame restaurálásakor
Ezt a hipotézist hamar elvetették, mivel bebizonyosodott, hogy a tűzvész napján semmiféle hegesztő munka nem folyt a helyszínen, és valamennyi munkás elhagyta az építkezési területet 18 órakor. Ezt a huszártoronyra felszerelt, a munkálatok lefolyását rögzítő számos kamera felvétele bizonyítja.
Az összeesküvés-elméletek alapját Benjamin Mouton szolgáltatta, aki 2000 és 2013 között a Notre-Dame főépítésze volt. Véleménye szerint „az ősrégi tölgyek”, amik a huszártorony tetőszerkezetét alkották, „nem gyulladhattak ki, mint egy szál gyufa”. Ezek a szavak arra ösztönözték a kétkedőket, hogy kísérletezzenek tölgyfa gerendák meggyújtásával, hegesztőpisztollyal a kézben, annak igazolására, hogy csakis merénylet következménye lehetett a tűz. A 12. század óta többször felújított huszártorony tetőszerkezete 100 méter hosszú, 13 méter széles és ugyanilyen magas volt. Mintegy 1300 tölgyfát vágtak ki hozzá 20-25 hektárnyi területen.
A huszártorony ácsszerkezete
2019. október 26-án a Catholica Pedia Blogon megjelent írás azzal kezdődik, hogy „egy nagyszabású merényletről van szó”. „Hogy is lehetne elképzelni, hogy milliók elhiggyék, hogy egy csikk vagy egy rövidzárlat ilyen eredményre vezessen.” A cikk emlékeztet arra, hogy a huszártorony egyetlen óra alatt leégett. Ez csakis úgy történhetett, hogy éghető folyadékkal locsolták le a gerendákat – teszi hozzá a blog írója. Még azt is megjegyzi, hogy tíz hónap alatt tizenegy keresztény templomban ütött ki tűz.
A tűzvész kitörése után néhány perccel a Riposte laïque szélsőjobboldali internet felületen Christine Tasin azt írja, hogy „nagy a valószínűsége egy muzulmán merényletnek”. A muzulmán merénylet elméletének egyik látványos példája volt, amikor lefotóztak két fiatalt, amint mosolyogva bújtak át a katedrálist körülvevő biztonsági szalag alatt. A fényképet kommentár nélkül közölte az orosz Sputnik nevű online felület. A képet több szélsőséges francia és amerikai lap átvette, ilyenfajta kommentárokkal: „Allah nagy. A muzulmánok nevetnek egy tűzvészen, ami lerombolta a Notre-Dame-ot.” Egy lap riportere megtalálta a két építészhallgatót, akik elmondták, hogy egyszerűen csak látni akarták a lángokban álló Notre-Dame-ot és eszük ágában sem volt nevetni.
Az ausztrál Maram Susli Twitterén azzal vádolta Emmanuel Macront, hogy azért gyújtotta fel (sic!) a Notre-Dame-ot, hogy a sárga mellényeseken álljon bosszút. A bejegyzést hamar törölték. A sárga mellényesek mozgalma 2018 októberében alakult meg a benzinárak emelése elleni tiltakozás jegyében. A tüntetők általában szombatonként vonultak az utcára. Jóllehet a tüntetések eredendő oka az üzemanyag adójának megemelése volt, a megmozdulás gyökere jóval mélyebbre nyúlik. A valódi ok a franciák romló szociális helyzete. A mozgalom országszerte több tízezer embert mozgósított. A tüntetők barikádokat emeltek, és akciókat hajtottak végre az adóhivatalok, a kőolajfinomítók ellen.
Sárga mellényesek tüntetése Párizsban
Egy másik támadás Macron ellen a YouTube-on 2019. április 18-án „Tűzvész a Notre-Dame-ban. És Ha Macron volt?” címmel közölt, 70.000 nézettségű videó volt, amelyben például Angelo Diano ezt állítja: „Nem lehet kizárni, hogy Macron közrejátszott Notre-Dame leégésében, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy komoly nehézségei vannak, hogy elveszti a talajt a lába alól, hogy úgy tűnik, elpártolnak tőle azok, aki támogatták újraválasztását.” A videót kommentálók tömege támadta meg ezeket az állításokat.
A tűzvész okairól ma is folynak a találgatások, és a franciák politikai állásfoglalásuktól vagy vallási meggyőződésüktől függően azt hiszik el a számos feltevésből, ami hozzájuk a legközelebb áll. Mi korábban többször is foglalkoztunk már a világ talán leghíresebb katedrálisával, EBBEN a cikkben a székesegyházon fellelhető alkimista allegóriákat kerestük, ITT arról írtunk, hogy vélhetően Szíriában rábukkantak a Notre-Dame ikertestvérére, ITT pedig megvizsgáltuk, hány és hány világhírű festőnek jelentett ihletforrást az épület.
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A Star Wars: Andor előzménysorozata a Zsivány egyes előzményfilmnek, és nem biztos, hogy indokolt volt a Disney-nek ennyire a távolba révednie.
Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
