• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Rettegett diktátorok és az irodalom

Történelem

Véreskezű diktátorok, akik könyvírásra adták a fejüket

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Irodalmár diktátorokról beszélni persze bőven túlzó állítás, de tény, ami tény, könyvet írni mindenki tud, így ők is. Már persze amennyiben könyv alatt egy olyan lapokból álló féltéglát képzelünk el borítóval és hátlappal, amiben folyó szöveget találunk. Divat is lett egyébként, számtalan példát hozhatunk rá a mögöttünk álló évekből, hogy mely celebek ragadtak tollat csak azért, mert egy szerkesztő a tetemes haszon reményében azt hazudta nekik, igenis van olyan érdekes saját életük története, hogy azt megéri papírra vetni. A fogyasztói közeg kritikája, hogy végül a negyedéves fogyási jelentések, és az országos eladási listákon elfoglalt pozíciók igazolták is ezt az egyébként kétes feltevést.

A XX. század történelmében világosan látszik, hogy olykor véreskezű diktátorok tettei, gondolatai és hajlamai alakították az események sodrását, és tevékeny részük volt abban, hogy a század eseményei úgy alakultak, ahogy. Ezek az emberek saját tévedhetetlenségükbe vetett hitükből is táplálkozva úgy érezték, eszméiket meg kell osztaniuk az általuk uralt társadalommal (vagy épp az egész világgal), és bár furcsának tűnhet a párhuzam, példájuk bizonyos pontokon még hasonlóságot is mutat celebjeink célkitűzéseivel. Csak míg celebjeink saját maguk propagálását segítik elő gyatra és érdektelen élettörténetükkel, addig a diktátorok saját tetteik realizálására használták ezt a fórumot.

Rettegett diktátorok és az irodalom

Rettegett diktátorok és az irodalom

Mao Ce Tung: Vörös könyvecske

A marxista-leninsta ideológián alapuló maoizmus névadója, és a Kínai Népköztársaság teljhatalmú ura 1976-os haláláig irányította országát. Az 1965-ben megjelent kibővített, ám még így is rövidke műben Mao saját, a kommunizmus eszmeáramlatán nyugvó világszemléletét foglalta össze az addigi élete során elmondott beszédeiből és írásaiból idézve, több mint 30 különböző témakörben. A kiadást követő 12 év során közel 500 kiadást ért meg, és 5 milliárd példányban nyomták ki, ami azért érdekes, mert akkoriban a bolygó teljes népessége nagyjából 3,2 milliárd főt tett ki.

A mai napig egyébként a Biblia után a második legtöbb példányban nyomtatott könyv.

Annak idején Mao védelmi minisztere egész egyszerűen csak „spirituális atombombának” titulálta a kötetet, mely hemzseg az olyan egyébként rémesen egyszerű, nyilvánvaló és banális gondolatoktól, mint: „Meg tudjuk tanulni mindazt, amit nem tudunk. Nemcsak ahhoz értünk, hogy a régi világot szétromboljuk, de ahhoz is érteni fogunk, hogy az újat felépítsük.”

Sok Vörös könyvecske

Sok Vörös könyvecske Forrás: www.newstatesman.com

Szaddám Hussein: Zabibah és a király

Irak egykori elnöke és diktátora 2003-as kivégzéséig egészen más megoldást keresett nézetei terjesztéséhez, mint a listán szereplő zsarnokok nagyobbik hányada. Szaddám felismerte, hogy egy „komoly, tudományos” munka tele filozófiai, szociológiai, és ideológiai fejtegetésekkel egyszerűen nem lehet jóleső olvasmány mindenki számára, így amit el akart mondani a népnek, azt egy ponyvaregény keretei közé rejtette.

A 2000-ben megjelent középkori szerelmes történet karaktereivel és helyzeteivel nem más, mint Szaddám allegóriája a saját világnézetének egyes pontjaira, legyen szó az Egyesült Államokról, vagy épp Izraelről.

A nagyjából átszámítva egy dollárba kerülő műből megközelítőleg egymillió példányt adtak el az országban, az írni-olvasni nem tudók számára színdarab készült belőle, majd iskolai tananyaggá tették, hogy lehetőleg az irodalmi köntösbe csomagolt mondanivaló minél előbb elérje az ifjúságot is.

Saddam Hussein: Zabiba és a király

Saddam Hussein: Zabiba és a király Forrás: www.tumblr.com

Moammer Kadhafi: A Zöld könyv

A volt líbiai forradalmár, később az ország diktátora, nem hivatalos megnevezése szerint a Líbiai Szocialista Népköztársaság Szeptember 1-jei Nagy Forradalmának Vezére 1975 és 1979 közt három kötetben jelentette meg Zöld Könyv névre keresztelt gyűjteményét, melyben összefoglalta politikai és társadalmi eszméit. Kadhafi nézetei szerint két fogalom bír igazán társadalomformáló erővel, a hagyomány és a vallás, a vezér nem hisz a demokratikus választásban, sem az egyszerű válaszokban, végső soron kimondja, hogy emberen csak ember, és nem a rendszer ítélkezhet.

A könyv saját közegében kizárólag a Mein Kampfhoz és a Vörös könyveskéhez hasonlítható, Kadhafi uralma alatt kötelező olvasmány volt az országban,

tele olyan kijelentésekkel, mint: „A nőgyógyászok szerint a nő menstruál, vagyis lebetegszik minden hónapban, a férfiak viszont nem menstruálnak, mert hímek és nem betegszenek le szokásszerűen havonta.” A kötet magyarul 2011-ben jelent meg A Líbiai Arab Népi Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodájának gondozásában.

Kadhafi Vladimir Putyinnak dedikál

Kadhafi Vladimir Putyinnak dedikál Forrás: www.nbcnews.com

Benito Mussolini: A fasizmus doktrínája

Az 1922 és 1943 közt Olaszország kormányfői tisztjét betöltő egykori újságíró, már diktátorként vezette bele nemzetét a II. világháborúba. Az eredetileg 1932-ben közzétett kétrészes esszé az Enciclopedia Italiana-ban jelent meg, melynek ráadásul első részét a neves filozófus, Giovanni Gentile jegyezte, a másodikat pedig már önállóan Mussolini. A Duce Svájcban töltött ifjú évei alatt még megrögzött szocialista volt, ám fokozatosan távolodott el a marxista eszméktől, és az 1924-es elcsalt választások után immáron egy totalitárius hatalom kiépítésén munkálkodott, a fasizmus filozófiai előképeként pedig a híres középkori filozófust, Niccolo Machiavellit tette meg. Az esszé később kibővített formában is napvilágot látott 1932-ben és 1935-ben, de még előtte, világnézetének megerősítéseként saját önéletrajzát is megjelentette 1928-ban.

Mondani sem kell, hogy a Fasizmus doktrínája a két világháború közt Olaszország oktatási rendszerének is részét képezte ellentmondást nem tűrő kijelentéseivel:

„A fasizmus teljes mértékben és határozottan ellenzi a liberalizmus tanait mind politikai, mind gazdasági értelemben.”

Benito Mussolini: A fasizmus doktrínája

Benito Mussolini: A fasizmus doktrínája Forrás: www.blackmetalcultrecords.com

Adolf Hitler: Mein Kampf

A landsbergi börtönben raboskodva íródott mű 1925-ben jelent meg először, a Sörpuccs miatt elítélt Adolf Hitler itt fogalmazta meg először saját politikai és ideológiai tanait, a kötet tulajdonképpen a nácizmus origó pontja is egyben. A később Führernek nevezett vezető itt írt először a fajelméletről, saját antiszemita meggyőződéséről, az Ausztriával való egyesülésről, a háborús propagandáról, a szónoklatok szerepéről, vagy épp a Szovjetunió hatalmának megfelelő kezeléséről. Ebben az időben nyílt ki a szemem az általam előbb névleg is alig ismert, a német népre gyakorolt szörnyű jelentősége tekintetében pedig teljesen ismeretlen két veszély meglátására. Ez a két veszély: a marxizmus és a zsidóság, írta Hitler. A szerző eredetileg jóval prózaibb – és saját dühét is magában foglaló – címet adott a kötetnek, Négy és fél év harc a hazugság, butaság és gyávaság ellen címmel tervezte volna megjelentetni, ám a kiadó vezetője végül a Mein Kampf, azaz Harcom címet javasolta neki.

Kevesen tudják, hogy a könyv igazi visszhang nélkül tengett-lengett a piacon, végül az 1929-s gazdasági válság idején élénkült meg iránta a kereslet.

A világháború után pedig a legtöbb országban hosszú évekre betiltották, manapság már pl. Magyarországon is ismét kapható kereskedelmi forgalomban. Szintén kevéssé ismert tény, hogy Hitler folytatást is tervezett a műhöz 1928-ban (egyszerűen csak Második könyv alcímen futott a kézirat), ez a főleg külpolitikai kérdésekkel foglalkozó csonka írás végül a halála után került publikálásra, és a Führer ebben kifejtette, hogy vélhetően 1980 környékén következik majd be a totális háború az Egyesült Államok és Nagy-Németország közt.

Adolf Hitler: Mein Kampf

Adolf Hitler: Mein Kampf Forrás: dpa.com

Kapcsolódó cikkek

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

Bálint Ágnes hősei bélyegen /Forrás: https://metropol.hu/vip/balint-agnes-rajzilmek-frakk-vizipok-mazsola-es-tade-emlekhaz-vates-842558/

Frakk és Mazsola megálmodója – 100 éve született Bálint Ágnes

1922. október 23-án született Frakk, Kukori és Kotkoda, Mazsola, Manócska és Tádé megálmodója, a József Attila-díjas  magyar író, szerkesztő, dramaturg….

Fekete Afrika hangjai

A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. szeptember 12.

    A bátorság emlékezete – 45 éve hunyt el Steve Biko, az apartheid elleni küzdelem élharcosa

    Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.

    • 2022. augusztus 16.

    Tudtad, hogy a teniszt középkori francia szerzetesek „találták fel”?

    Az első szenvedélyes királyi játékos X. Lajos volt.

    • 2022. július 19.

    Véreskezű luxusfeleségek, avagy hogyan élj pompában a néped pénzéből

    Vannak varázslatos tündérmesék és vannak kevésbé varázslatosak, mint ezek itt.

    • 2022. július 5.

    A kitüntetés, amit megkapni kiváltság, Bourvil, Bardot, Sartre és Albert Camus mégis megtagadta

    Avagy kik és miért nem kértek a Francia Becsületrendből.

    • 2022. április 22.

    A kisember diadalútja – Basil Brown, a sutton hoo-i kincs felfedezője

    Nem mindennapi életéről Ralph Fiennes főszereplésével készült film nemrég.