- Benke Éva
- 2022. július 19. | Becsült olvasási idő: 6,5
Ezek a nők nemcsak, hogy egy szörnyeteget szerettek, de olyan pompában éltek, amelyről a legtöbb ember még csak álmodni sem merne. Mérhetetlen luxus, cipők ezerszámra és koholt tudományos kitüntetések. De mégis kik voltak ők, akiknek arcpirító gazdagságához más emberek szenvedésén át vezetett az út?
Keresd a nőt; minden sikeres férfi mögött áll egy nő – hasonló mondások talán nem véletlenül láttak napvilágot, ez pedig halmozottan igaz lehet a politikusok és a diktátorok körében. Míg a diktátor szó hallatán önkéntelenül is egy becsvágyó, kegyetlen emberre asszociálunk, addig feleségeikről sokkal kevésbé esik szó. Ma olyan diktátorfeleségekről értekezünk, akiknek mérhetetlen becsvágyához egy egész nép letiprásán át vezetett az út. Lesz itt ruha, cipő és táska ezerszámra, ám ez minden lesz, csak tündérmese nem.
Elena Ceauşescu – lánykori nevén Lenuta Petrescu – az egykori román államfő, Nicolae Ceauşescu felesége. Egy átlagon aluli értelmi képességekkel rendelkező nő, aki mégis Románia első hölgye lett. Jogos hát kérdés, hogy a mindössze négy általánost végzett asszony, mégis hogyan tudhatott magáénak tizenhat doktori címet, többek között díszdoktori kitüntetéseket is? Az is elgondolkodtató emellett, hogy hogyan lett Elena a kémia területén kiemelkedő szaktekintély úgy, hogy valójában nem sokat konyított ehhez a tudományághoz?
Se szeri, se száma azoknak a tudományos kitüntetéseknek, amiket a román diktátor felesége összeharácsolt magának. Tudományos beszédeit igazi kutatók írták meg, akik nem kis bátorságról tettek tanúbizonyságot, amikor szántszándékkal hibákat ejtettek el a szövegekben. A „doktorasszony” bár imádott ebben az általa kitalált szerepkörben tetszelegni, rendre elárulta magát: a szén-dioxid képletét, a CO2-t például „cokettőnek” ejtette. Elenának azonban „nemcsak a tudomány, de az emberség is a szívügye volt”, ahogy szólt a korabeli propaganda. Az 1981-es Tudósok a békéért című szimpóziumon egy szépségkirálynő vehemenciájával harcolt a világbékért. Azonban nemcsak a tudomány területén voltak ambíciói a „jó kommunistaként” tündöklő asszonynak, a divat világában is szerette halmozni az élvezeteket. Bár román nőként nem derogáltak neki a hazai textilipar darabjai sem, ruháinak többségét Párizsból hozatta. Hiába azonban a legfinomabb kelmék, a kifinomultságtól és az eleganciától továbbra is távol tudhatta magát Elena, bizonyítva ezzel, hogy pénzért nem lehet jó ízlést venni.
A román diktátorpár csúcsra járatta a személyi kultuszt, minden hivatalos román újság, rádiós műsor, televízió nap, mint nap imába foglalta a Ceauşescu házaspár nevét. Valószínűtlen mennyiségű esszé, könyv és irat állt a nevükkel fémjelezve, amelyeket több nyelvre is lefordíttattak, hogy külföldön is terjeszthessék. Az már csak hab a tortán, hogy saját születésnapjukból nemzeti ünnepet csináltak, amikor bődületes lakomákat rendeztek az éhező nép szeme láttára. Így talán nem is olyan meglepő, hogy akik egykor élet és halál urai voltak Romániában, végül a puskacső rosszabbik végén végezték.
A szépségkirálynőből lett first lady férje, Ferdinand Marcos 1965 és 1986 között a Fülöp-szigetek első embere volt. A dél-kelet ázsiai ország egykori elnökének felesége, név szerint Imelda, extravagáns életmódjáról volt ismeretes, az elbeszélés szerint, több, mint 3000 cipőt, 15 nercbundát, 900 táskát és több ezer ruhát hagyott maga után. Mindez jól szimbolizálja azt a szakadékot, amely Imelda luxuséletmódja és nyomorgó népe között tátongott.
„A filippínók szépséget akarnak. Nekem muszáj gyönyörűnek lennem, hogy a szegény filippínóknak legyen egy csillaga, amire feltekinthetnek a nyomorukból” – nyilatkozta egy ízben Imelda. A szépségét egyébként valóban nem lehetett elvitatni, már 18 éves korában elcsavarta Elpidio Quirino elnök fejét. De amint tudjuk, a szépség közel sem minden, ha az alma belülről rohad: Imelda elképesztő szenvedéllyel gyűjtötte a népétől eltulajdonított luxuscikkeket. Hiába a szépséges külső, a „Vaspillangó” becenevet sem véletlenül ragasztotta rá a nép. Bár kívülről egy finom és törékeny nő volt (és erre szeretett is rájátszani), belülről egy kőkemény és céltudatos asszony, aki egyébként a mai napig tagadja a férje és az ellene felhozott korrupciós vádakat.
Míg népe nagy része mezítláb volt kénytelen járni, addig Imelda arcpirítóan nyugodt szívvel halmozta fel finom portékáit.
Elképesztő fényűzés jutott neki osztályrészül, gyakran mondogatta, hogy ő bizony allergiás a csúnyaságra. Országának szegénynegyedeit inkább elbarikádozta a szem elől, hogy még csak látnia se kelljen. Mégis miért tette mindezt? Mérhetetlen költekezését azzal magyarázta, hogy a népnek szüksége van valakire, akire felnézhet és idolként tisztelhet. Ez lett volna Imelda, aki úgy vélte, kijár neki a fényűzés, amibe beletartozott az is, hogy amerikai felhőkarcolókat vásárolgatott magának. Ez egészen odáig fajult, hogy az Empire State Buildingre is szemet vetett, ám ez még neki is nagy falat volt, sokkalta érte a 270 millió dollárt.
Szádzsida Tulfáh Szaddam Husszein egykori özvegyének életét sűrű homály fedi, leginkább csak pletykák mentén lehet körvonalazni az elképesztő luxust, amiben része volt. Annyi bizonyos, hogy Szádzsida 10 éves korától kezdve nevelőapájaként tekintett Szaddam Huszein nagybátyjára. A két, fiatal unokatestvér házassága gyerekkoruktól elrendeltetett volt.
Ahogy a szóbeszéd tartja, Szádzsida igencsak kihasználta a hatalommal együtt járó gazdagság előnyeit, európai tervezők ruháit viselte, hatalmas ruhatárat halmozott fel. Fontos volt számára, hogy drága európai ékszerekben és ruhákban tündökölhessen, bár való igaz, hogy a „nagyérdemű” előtt ritkán mutatkozott meg. Szádzsida szőke hajkoronát viselt, és a legenda szerint mindent megtett, hogy bőrét világosabbnak láttassa. A könnyed porcelán-hatás azonban elmaradt, aki találkozott vele, úgy írta le, mintha a diktátorfeleséget leöntötték volna egy kiló liszttel.
Olyan szóbeszéd is szárnya kapott, amely szerint Szádzsida nagyon rosszul bánt a személyzettel, sőt olyanra is akadt példa, hogy amikor kutyája megharapta, a nő kikötötte az ebet egy forró napon, hogy ott szomjan haljon.
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…
Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.
Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.
Az első szenvedélyes királyi játékos X. Lajos volt.
Avagy kik és miért nem kértek a Francia Becsületrendből.
Nem mindennapi életéről Ralph Fiennes főszereplésével készült film nemrég.